A Nvidia, az OpenAI és az Anthropic vezetői kedden aláírtak egy Fehér házi ígéretet MI-juk korlátozására, jogi erő nélkül. Az EU-ban a cégek a globális árbevételük akár 3%-át elérő bírsággal néznek szembe, ha megszegik a szabályokat.
A technológiai szektor legnagyobb hatalmú szereplői kedden úgy távoztak Donald Trump amerikai elnök Fehér Ház-beli csúcstalálkozójáról, hogy megígérték: féken tartják saját fejlesztéseiket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Trump közölte, hogy a vezetők, köztük az Nvidia vezére, Jensen Huang, az OpenAI társalapítója, Greg Brockman és az Anthropic vezetője, Dario Amodei, aláírtak egy „erkölcsileg kötelező erejű” vállalást, amely szerint védőkorlátokat építenek a mesterséges intelligenciába (MI).
A megállapodásnak nincs jogi ereje, és nem határoz meg egyértelmű büntetéseket a megszegésére.
„Saját magukat fogják ellenőrizni” – mondta Trump az újságíróknak az ülés után.
Az ebédre 31 vendég gyűlt össze, köztük a Meta alapítója, Mark Zuckerberg, Elon Musk, az Amazon alapítója, Jeff Bezos, a Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella, valamint a Google első embere, Sundar Pichai. A találkozóra abban az időszakban került sor, amikor Washingtonban egyre inkább romlik a hangulat az MI-vel kapcsolatban.
A törvényhozókra egyre nagyobb nyomás nehezedik a választók részéről, hogy korlátozzák vagy lassítsák a technológia fejlődését, mert tartanak attól, hogy kiszoríthatja a dolgozókat, és felforgathatja a társadalmat. Az elmúlt hónapok incidenssorozata, amikor az OpenAI autonóm rendszerei kicsúsztak a rájuk szabott korlátok közül, tovább erősítette ezeket a félelmeket.
Az első eset júliusban történt, amikor feltörték a Hugging Face-t, az MI-modellek megosztására szolgáló, széles körben használt platformot. Hétfőn az OpenAI lefújta legújabb modellje, az Astra 6.1 piacra dobását, miután a belső tesztelés során kiderült, hogy nem felel meg a biztonsági előírásoknak.
Íme a csúcstalálkozó legfontosabb tanulságai.
Önkontrollt ígérnek a technológiai vezérek
A Fehér Házi Egyezménynek keresztelt dokumentum az iparág önszabályozási vállalását rögzíti. Nem bír jogi kötelező erővel, ugyanakkor nyitva hagyja a lehetőséget, hogy „idővel törvényekbe vagy rendeletekbe foglalják ezeket a lépéseket”, ha ez indokolttá válik.
Zuckerberg szerint az egyezmény célja, hogy megnyugtassa az ügyfeleket: az MI „úgy működik, ahogyan azt szándékozunk”. Úgy fogalmazott, a dokumentum „erős belső kontrollokat” ír elő, valamint több szintű ellenőrzést, a belső kockázatértékeléstől a külső auditorokon át egészen a vállalati igazgatótanácsok felügyeletéig, és kezdőpontként szolgál az egész ágazatra kiterjedő sztenderdekhez.
Musk mindezt jóval nyersebben fogalmazta meg. Szerinte a vezetők lényegében abban állapodtak meg, hogy „egymás házi feladatát osztályozzák, ami nyilvánvalóan sokkal jobb, mintha mindenki a saját házi feladatát osztályozná”.
Trump közölte, hogy a következő napokban kijelöl valakit az egyezmény felügyeletére, és felvetette egy mintegy tízfős bizottság létrehozását is, amely „szemmel tartaná az egész vállalkozást”.
Amodei cége korábban heves vitákba bonyolódott a Fehér Házzal az MI biztonságáról, és most jóval óvatosabban fogalmazott, mint többi résztvevő.
„Ahogy az elnök is mondta: aki megnyeri az MI-t, az nyer” – mondta Amodei a megbeszélés után. „Szerintem ez nagyon fontos. Ugyanakkor a technológiának nagyon valós kockázatai vannak, és az, hogy ezeket a kockázatokat milyen mechanizmusokkal kezeljük, még mindig vita tárgya.”
A cég nemrég a tervezett tőzsdei bevezetéséhez készült prospektusban arra figyelmeztette a befektetőket, hogy a technológia a létezését fenyegető kockázatokat is jelenthet az emberiség számára. Az Anthropic akár már novemberben tőzsdére léphet.
Csábító ajánlatok az adatközpontoknak
Huang és korábbi MI-felelőse, David Sacks tanácsai alapján Trump a technológia korlátlan fejlesztését szorgalmazza, hogy megelőzze Kínát, és felpörgesse azt az amerikai gazdaságot, amely egyre inkább az MI hajtotta növekedésre épít.
Ez az offenzíva az adatközpontokon keresztül valósul meg: azokon a hatalmas, energiazabáló számítóközpontokon, amelyektől az MI függ. A kongresszusi félidős választási kampányokban mindkét párt oldalán kulcskérdéssé váltak, mivel a helyi közösségek attól tartanak, hogy megemelik a villanyszámlákat, és túl nagy nyomást gyakorolnak a vízkészletekre és a területre.
Az NPR/PBS News/Marist közvélemény-kutatása, amelyet szeptember 14-én és 15-én végeztek, megállapította, hogy a regisztrált választók 65 százaléka ellenzi, hogy adatközpontokat építsenek a saját településén, 43 százalék pedig határozottan ellenzi.
A demokraták több mint 80 százaléka volt ellenük, míg a republikánusok megosztottak: 44 százalékuk ellenezte, 46 százalékuk támogatta az építésüket.
Szeptember 16-án a Képviselőház 417:3 arányban megszavazta a Fogyasztóvédelmi energiaár-törvényt. A jogszabály előírja az államoknak, hogy fontolják meg olyan szabályok bevezetését, amelyek alapján az adatközpontok fizetnék meg a hálózatfejlesztések és az emelkedő áramárak költségeit, ahelyett hogy azokat a háztartásokra terhelnék. A törvényjavaslat még nem jutott át a Szenátuson.
Trump a hónap elején a Truth Social platformon azt írta, hogy azok a közösségek, amelyek elutasítják az adatközpontokat, „maradiak és szegények” maradnak. A keddi megbeszélés után azonban enyhébb hangot ütött meg, és azt mondta, az MI-cégek „nagyon nagylelkűek” lesznek azokkal a településekkel, amelyek befogadják őket.
„Segítenek majd az iskoláiknak, segítenek a tanáraiknak” – fogalmazott.
Búcsú a mesterséges intelligenciától
Trump azt is megerősítette, hogy hivatalosan át akarja nevezni a technológiát „szuperintelligenciára”, a mesterséges intelligencia helyett, „mert nem mesterséges”.
Néhány órával később rendeletet írt alá, amely felszólítja a szövetségi kormányzatot, hogy lehetőség szerint mindenütt a szuperintelligencia és az SI kifejezést használja.
„A »Szuperintelligencia« sokkal pontosabban fejezi ki e technológiák ígéretét, potenciálját és rohamosan fejlődő képességeit” – áll a rendeletben.
Brüsszel módszere
Az Atlanti-óceán túloldalán az EU a védőkorlátokat már törvénybe foglalta. Az AI Act nevű jogszabályt, amelyet Brüsszel a világ első átfogó MI-törvényeként reklámoz, minden olyan vállalatra alkalmazzák, amely MI-t értékesít az unióban, függetlenül attól, hol van a székhelye.
2025 augusztusa óta az általános célú MI-modellek fejlesztői – ilyeneket épít például az OpenAI, az Anthropic és a Google – törvényileg kötelesek dokumentálni, hogyan működnek a modelljeik, megosztani kulcsfontosságú információkat azokkal a cégekkel, amelyek ezekre építve szolgáltatásokat fejlesztenek, betartani az uniós szerzői jogi szabályokat, és közzétenni azokat az adatkategóriákat, amelyeket a tréninghez felhasználtak.
A legerősebb modellekre szigorúbb szabályok vonatkoznak. Fejlesztőiknek kockázati teszteket kell végezniük, beleértve az úgynevezett ellenséges „red teaminget” is, jelenteniük kell minden súlyos incidenst Brüsszelnek, és meg kell védeniük rendszereiket a kibertámadásoktól.
Ennek a szabályozásnak valódi „foga” van. Augusztus 2. óta az Európai Bizottság MI Hivatala jogosult információt kérni a cégektől, saját értékeléseket lefuttatni a modelljeiken, és elrendelni, hogy korlátozzák vagy vonják ki egy adott modellt az uniós piacról.
A szabályok megszegése akár 15 millió eurós, illetve a vállalat globális éves forgalmának 3 százalékáig terjedő bírsággal járhat – attól függően, melyik összeg magasabb. A technológiai óriások számára ez könnyen milliárdokat jelenthet.
A jogszabály mellett egy önkéntes magatartási kódex is létezik, amely segít a cégeknek a megfelelésben. Ellentétben azonban a Fehér Házi Egyezménnyel, ennek aláírása opcionális – az AI Act betartása viszont nem.