Euronews Travel & Tourism Summit 2026 – nézze vissza

Az európai utazási iparág ma reflektorfénybe került a brüsszeli Albert Hallban megrendezett Euronews Travel & Tourism Summit 2026 rendezvényen.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A nap folyamán az Euronews élőben jelentkezett a belga fővárosból interjúkkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és vitákkal, amelyek azt vizsgálták, miként reagál az idegenforgalom egy olyan évre, amelyet geopolitikai feszültségek, légtérlezárások és szélsőséges időjárás jellemeznek.

Az alábbiakban a brüsszeli Euronews Travel & Tourism Summit 2026 legfontosabb fejleményeit és kiemelt pillanatait olvashatja

Közvetlen európai járatok és egyszerűbb vízum adhatnak lendületet a közép-ázsiai és európai turizmusnak

Kirgizisztán rendkívüli és meghatalmazott belgiumi nagykövete elárulta, hogy a közép-ázsiai ország közvetlen légi összeköttetéseket tervez Európával, az első járatok akár már 2027-től elindulhatnak.

Aidit Erkin, Kirgizisztán képviselője elmondta, hogy a közlekedési összeköttetés „rendkívül fontos” prioritás, az európai együttműködés és partnerségek elmélyítésével együtt. Jelenleg Kirgizisztánból az utazók az Isztambulon keresztül közlekedő, a Turkish Airlines által üzemeltetett járatokkal jutnak el Európába.

Miután júniusban valamennyi, Kirgizisztán által tanúsított légitársaság lekerült az EU légibiztonsági listájáról, Erkin a Euronews Travel & Tourism Summit 2026 eseményen bejelentette, hogy folyamatban van a „közvetlen járatok Kirgizisztánból Európába” előkészítése, és az első útvonalak várhatóan már jövőre elindulnak.

Erkinhez a panelen Florian Sengstschmid, az Azerbajdzsáni Turisztikai Hivatal vezérigazgatója csatlakozott. Rámutatott, hogy egyre nagyobb az igény az Azerbajdzsán és Európa közötti utazások iránt, és hangsúlyozta, hogy a döntéshozóknak meg kell találniuk a módját ennek a keresletnek a kielégítésére.

Sengstschmid szerint a vízum jelenti a „szűk keresztmetszetet” a közép-ázsiai és európai összeköttetésben. Erkin hozzátette, hogy a kirgiz elnök egy közös „Selyemút-vízumot” szorgalmaz, amely egyetlen engedéllyel nyitná meg az utat valamennyi közép-ázsiai országba az utazók számára.

Az EXPO 2027 Belgrád a turizmus katalizátora lehet Belgrád és a Nyugat-Balkán számára

Az EXPO 2027 előkészületei közepette Dušan Borovčanin, az EXPO 2027 Belgrade tanácsadója úgy látja, hogy a rendezvény Belgrád és a tágabb Nyugat-Balkán turizmusának és fejlődésének katalizátora lehet. Belgrád olyan pályázók előtt nyerte el a rendezés jogát, mint Spanyolország, az Egyesült Államok, Argentína vagy Thaiföld.

A Euronews Travel & Tourism Summit 2026 keretében Borovčanin kiemelte, hogy a vásár megrendezése az első alkalom, hogy ilyen eseményre kerül sor a régióban. A szerbek számára nemcsak „nemzeti büszkeséget” jelent, hanem lehetőséget is arra, hogy bemutassák az ország elmúlt húsz évben elért fejlődését.

„Azt szeretnénk, ha ez gazdasági értelemben a régiónk további fejlődésének katalizátora lenne – mondta. – De a nemzeti arculat és nemzeti büszkeség szempontjából is, és úgy gondolom, ez az oka annak is, hogy olyan sok ország csatlakozik és vesz részt.”

Hozzátette, hogy 141 hivatalos résztvevő részvételét erősítették meg, és hogy szükség van arra, „hogy fényt vessünk az egész régióra”.

Dubrovnik mindenki előtt nyitva áll – bizonyos feltételekkel

Dubrovnik polgármestere, Mato Franković kiemelte, milyen sikeresen találta meg a város az „új egyensúlyt” a nagyszámú turista fogadása, valamint a helyiek életminőségének és a település sajátos hangulatának megőrzése között.

Brüsszeli négyszemközti beszélgetésén felidézte, hogy amikor 2017-ben hivatalba lépett polgármesterként, Dubrovnikot már haldokló városként emlegették, amelyet az óriási turistaáradatok terhe nyom. Válaszként a város elindította a „Respect the City” kezdeményezést, amely az érkező óceánjárók számának korlátozásával, valamint a napközbeni és az éjszakai látogatószámok szabályozásával igyekszik kezelni a fenntarthatatlan turizmust.

Elismerte, hogy a szabályozás talán némileg csorbította „szülővárosa, Dubrovnik meglátogatásának »varázsát«”, de szerinte a változtatások végső soron jót tettek: megvédték a látogatókat a hosszú soroktól és a zsúfoltságtól, különösen a város óvárosában.

Az intézkedések ellenére Franković rámutatott, hogy a város 35 százalékkal több vendéget fogadott, mint 2017-ben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a látogatószámok napközbeni eloszlása „kulcsfontosságú”. Hozzátette: „Dubrovnik világváros, történelmi világörökségi helyszín, és mindenkinek nyitottnak kell lennie. De csak bizonyos feltételek mellett.”

„A tetteknek is követniük kell a szavakat”

Daniel Attard, az S&D frakció európai parlamenti képviselője szerint az EP-képviselőknek azon kell dolgozniuk, hogy a kevésbé ismert úti célok is fejleszthessék turisztikai szektorukat, miközben a túlterhelt helyszíneknek „lélegzetvételnyi térre” van szükségük.

A „Látogatói áramlások kezelése és a holnap úti céljai” című panelbeszélgetésen úgy fogalmazott: nincs értelme arra biztatni az utazókat, hogy letérjenek a kitaposott ösvényről, ha nincsenek meg az eszközök ahhoz, hogy el is jussanak ezekre a helyekre.

„Ezért európai szinten is a tettek mezejére kell lépnünk – mondta. – Jobb összeköttetéseket kell teremtenünk, új kapcsolatokat kell kiépítenünk”, és erősíteni kell a légi közlekedési szolgáltatásokat is.

Attard mellett a vitán részt vett Ourania Georgoutsakou, az Airlines for Europe (A4E) ügyvezető igazgatója, aki hozzátette, hogy a légi összeköttetés ugyanolyan fontos. Megjegyezte azt is, hogy az elmúlt években a főszezont megelőző és követő időszak jelentősen kitolódott, és mintegy 30 százalékkal bővült.

„Az emberek egyre hosszabb időre utaznak, és az a fajta együttműködés a helyi vendéglátóiparral és a hatóságokkal lehetővé teszi az elnyújtott szezon kínálatát, ami fontos irány a jövőre nézve” – mondta.

Ami pedig azokat az úti célokat illeti, amelyek idegenforgalmi adóval kísérleteznek a kereslet szabályozására, Marta Machado, a HOTREC – a szállodák, éttermek, bárok és kávézók európai érdekképviselete – főigazgató-helyettese a jobb adatok szükségességét hangsúlyozta, különösen a kontinens rövid távú nyaralóingatlanai esetében, hogy megalapozottabb döntések szülessenek „a látogatói áramlások befogadóképességének kezeléséről”.

Edi Rama exkluzív interjút adott az Euronewsnak

Az Albánia miniszterelnöke, Edi Rama a Euronews Travel & Tourism Summit rendezvényen Maria Tadeónak adott exkluzív interjút, amelyben elmondta, hogy országa jelentős léptekkel halad előre a turizmus világában.

Felidézte, hogy Albánia korábban „Európa legelszigeteltebb országa, Európa Észak-Koreája” volt, és hogy a nyitás után „rendkívül zavaró sztereotípiákkal” kellett szembenéznie.

Rama hozzátette, hogy az ország a világ minden tájáról szeretne turistákat vonzani. Elismerte, hogy az infrastruktúra még hiányos, de gyors ütemben javul.

Elmondása szerint Albániában található „Európa leggyorsabban fejlődő repülőtere”, és már készülnek egy új repülőtér megnyitására Vlorëban, valamint egy szezonális központ kialakítására az ország déli részén.

„Van egy negyedik repülőterünk is a hegyekben, de az még nem úgy működik, ahogyan szeretnénk” – tette hozzá.

„A Dél-Kaukázus teljesen alulértékelt”: Azerbajdzsán több látogatót vár

Azerbajdzsán szeretné turisztikai kínálatát a fővároson, Bakun túlra is kiterjeszteni. Az ország turisztikai vezetője természeti sokszínűségét, kulturális örökségét és egyre jobb összeköttetéseit emelte ki, miközben több nemzetközi vendéget igyekszik vonzani.

A moderátor Jane Witherspoonnak nyilatkozva Florian Sengstschmid, az Azerbajdzsáni Turisztikai Hivatal vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy a tágabb Dél-Kaukázus régiót a nemzetközi utazók nagyrészt figyelmen kívül hagyják.

„A Dél-Kaukázus teljesen alulértékelt régió – mondta –, Azerbajdzsánnak pedig még rengeteg megmutatnivalója és kínálnivalója van.”

Arra biztatta a látogatókat, hogy merészkedjenek a fővároson túlra, és fedezzék fel az ország Selyemút-örökségét, ősi falvait, UNESCO-helyszíneit és hegyvidéki tájait.

„A lényeg, hogy Bakun túlra utazzanak, a Selyemút mentén, mellékvölgyekbe, ősi falvakba, UNESCO világörökségi helyszínekre” – mondta.

Azerbajdzsán az nemzetközi kapcsolatok javításán is dolgozik: Brüsszel 2027 májusától heti négy járatot kap Bakuba.

Sengstschmid szerint a turisztikai fejlesztéseknek a helyi közösségek javát is kell szolgálniuk, példaként olyan falvakat említett, ahol a befektetések új vállalkozások létrejöttét és a hagyományos kézművesség újjáéledését segítették.

Ugyanakkor úgy véli, a növekedést nem pusztán a vendégek számában kell mérni.

„Csak a számokról szól? Nem, korántsem csak a számokról – mondta Sengstschmid.

„Fontos, hogy meghosszabbítsuk a tartózkodási időt. Hogyan érhetjük el, hogy az emberek utazásuk során minél többet éljenek át az országból?”

Ambíciója, mint mondta, az, hogy „egy kicsivel több utazó érkezzen, de sokkal nagyobb legyen a hatásuk”.

Románia arra hívja az utazókat, hogy a fővároson túl is felfedezzék az országot

Dan-Adrian Pop, Románia gazdasági, digitalizációs, vállalkozás- és turizmusügyi minisztériumának államtitkára Evi Kiorri moderátorral beszélgetett Európa egyik legizgalmasabban fejlődő úti céljáról.

Bár Románia közvetlen szomszédságban van Ukrajnával, ahol továbbra is háború dúl, Pop arra biztatta a látogatókat, hogy saját szemükkel győződjenek meg az országról.

„Összességében azt mondanám, hogy ugyanolyan biztonságosak vagyunk, mint bármely más európai ország. Az egész ország nagyon jól védett, a belső biztonság a polgárok és az utazók számára is garantált; úgy gondolom, Európa egyik legbiztonságosabb állama vagyunk” – mondta.

Bukarest régóta népszerű úti cél az európai utazók körében, Pop azonban hangsúlyozta, hogy Románia jóval többet kínál a főváros bájánál.

„Nagyon erősen fókuszálunk a falusi turizmusra, a gyógy- és wellness turizmusra, valamint a kaland- és aktív turizmusra” – mondta.

„Rengeteg lehetőségük van arra, hogy a természetben legyenek, közel a helyi lakosokhoz, akik ismerik a környéket, és végigvezetik őket ezen az élményen.”

Dicsérte az ország kiterjedt túraútvonal-hálózatát is, amelynek egyes szakaszai „az északi határtól a déliig mintegy 1000 kilométeren át, a Kárpátokon keresztül” vezetnek.

Elismerte, hogy bizonyos helyeken hiányos az infrastruktúra, és a nyári szezon sem olyan hosszú, mint más európai országokban, ám még így is rengeteg az élmény, nem utolsósorban a helyieknek köszönhetően.

„A román emberek az egyik legértékesebb »nagyköveteink«. Ismerik azokat a helyeket, amelyek leginkább megfelelnek barátaiknak, és ők az elsők, akik meghívják a világ minden tájáról érkező ismerőseiket Romániába” – fogalmazott Pop.

A tengeri hajóutak ipara fiatalabb utazókat céloz és zöldebb jövőt épít

Gianni Onorato, az MSC Cruises vezérigazgatója Hannah Brownnal beszélgetett a The Big Question című műsor keretében. Elmondta, hogy az ágazat egyre fiatalabb generációt vonz, miközben a kínálat diverzifikálása és az új technológiák segíthetnek kezelni a tömegturizmus és a környezeti terhelés miatti aggályokat.

A hajózási vezető szerint az utasok összetétele az elmúlt 40 évben drámaian megváltozott.

„Ma már jóval fiatalabb a vendégkör: az átlagéletkor 35 és 54 év közé esik. Sok a család, rengeteg a fiatal, és ez nagyon jó, mert biztosítja az ágazat jövőjét” – mondta.

Visszautasította azt a vélekedést is, hogy a hajóutak utasai megérkeznek egy célpontra, alig költenek, majd továbbállnak, és rámutatott az iparág szélesebb gazdasági hozzájárulására.

„A tengeri körutazások évente 65 milliárd euróval járulnak hozzá az európai gazdasághoz, és 445 ezer állandó munkahelyet biztosítanak” – mondta.

Úgy vélte, a hajózási társaságok segíthetnek abban is, hogy a turizmus ne csak Európa legzsúfoltabb célpontjaira összpontosuljon, ha együttműködnek a helyi hatóságokkal és kevésbé ismert kikötőket népszerűsítenek.

„Nagyon törekszünk arra, hogy diverzifikáljuk az úticéljainkat” – mondta, példaként a Syrosz nevű görög szigetet említve, amely a népszerű Santorini és Míkonosz közelében fekszik.

„Syrosz egyre inkább felkerül a turizmus térképére, aminek nagyon örülünk, mert ez is segít kezelni a [túlturizmus problémáját]” – tette hozzá.

Rámutatott arra is, hogy a hajóutak a hagyományos nyári szezonon kívül is támogathatják a turizmust, hiszen a hajók az időjárási viszonyokhoz igazodva könnyen válthatnak útvonalat.

A fenntarthatósággal kapcsolatban elmondta, hogy az iparág előrelépett, de még sok a tennivaló. Az MSC például közel 42 százalékkal csökkentette kibocsátását a 2008-as bázisévhez képest, így „majdnem öt évvel előrébb jár a 2030-ra kitűzött célhoz képest”.

Ugyanakkor a tisztább üzemanyagok rendelkezésre állása továbbra is komoly kihívás.

„A cél adott. Egyetlen probléma van: az üzemanyag hozzáférhetősége. Nagy mennyiségben kell előállítani” – mondta.

Előretekintve úgy jósolta, hogy a hajóutak a jövőben is új közönségeket vonzanak majd, köztük az egyedül utazókat és a többgenerációs családokat.

„Egyre fiatalabb közönségünk lesz. Ráadásul új szegmens jelenik meg: az egyedül utazók. Ez egy új, nagyon fontos csoport” – fogalmazott.

Onorato szerint az iparág a jövőben egyre kevésbé az utasszám alapján fogja mérni a sikert.

„Úgy hiszem, általában a turizmust is egyre kevésbé a mennyiség, a volumen alapján mérik majd, és sokkal inkább az alapján, milyen minőségű élményeket tudunk nyújtani az utazóknak, és milyen – nemcsak pénzügyi – hozzájárulást adunk a helyieknek és a helyi közösségeknek” – mondta.

A fenntarthatóság a figyelem középpontjában

A fenntarthatóság, a megfizethetőség és a hozzáférhetőség összeegyeztethető, de a turizmusnak egyensúlyt kell találnia a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok között – hangzott el a Euronews Travel & Tourism Summit egyik paneljén.

Mike Starling moderátornak nyilatkozva Andreea Stăjcu, az Európai Bizottság DG MOVE főosztályának turisztikai egységvezető-helyettese elmondta, hogy maguk az utazók is egyre inkább fenntartható megoldásokat követelnek.

„Az utazók valóban fenntartható módon szeretnének utazni” – mondta, példaként a kerékpározást és az éjszakai vonatokat említve.

Nikolina Brnjac európai parlamenti képviselő, korábbi horvát turisztikai miniszter szerint a fenntarthatóságot nem lehet pusztán környezetvédelmi intézkedésekre szűkíteni.

„Elérhető cél, de csak akkor, ha három pillérre építjük: társadalmi, környezeti és gazdasági aspektusokra” – jelentette ki, hozzátéve, hogy jobb vasúti és közösségi közlekedési kapcsolatokra van szükség a vidéki és periférikus térségek eléréséhez.

A látogatószámok kezelése egy másik központi téma volt. „Nem szabad félnünk a számoktól” – mondta Brnjac.

„A gondot a turistaforgalom rossz irányítása okozza.”

Ujhelyi István volt EP-képviselő, az ENSZ Turisztikai Szervezetének tisztviselője szintén hangsúlyozta, hogy a turizmus növekedését nem lehet egyszerűen megállítani.

„Ezt a növekedést nem tudjuk megállítani” – mondta, emlékeztetve arra, hogy az 1950-ben mért 25 millió nemzetközi turista száma mára meghaladta az 1,5 milliárdot.

Sven Wiltink, a Radisson Hotel Group képviselője szerint a fenntarthatóságnak a szektor alaptevékenységének részévé kell válnia, nem pedig választható kiegészítésnek.

„A fenntarthatóság nem egy ráadás-elem” – fogalmazott.

Közép-Európa mint „egy közös úti cél”

Olivér Csendes, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke és Sandrine Buffenoir, az Atout France hollandiai, belga és luxemburgi igazgatója Mared Gwyn-Jonesszal beszélgetett arról, hogy miként kellene Közép-Európát egyetlen úti célként bemutatni, valamint a természet és a turizmus elválaszthatatlan kapcsolatáról.

Oliver Cndish, a Magyar Turisztikai Ügynökség képviseletében azt mondta, a turizmust arra kellene felhasználni, hogy Közép-Európát egyetlen, egymással szorosan összekapcsolódó úti célként népszerűsítsük, ne pedig nemzeti határok mentén darabolva.

„Nagyon szeretném, ha több nemzetközi együttműködés jönne létre, amelyekben az életmódunkat és régióinkat lényegében egyetlen desztinációként pozicionáljuk” – fogalmazott.

„Nem kell a gondolkodásunkat és az élménytér-teremtést a nemzeti határokhoz kötni” – tette hozzá.

Cndish a viszonylag rövid távolságokra is felhívta a figyelmet, mint lehetőségre több országot érintő utazási élmények kialakítására – ez illeszkedik az idén különösen népszerű „trip-maxxing” trendhez.

„Ha az Egyesült Államok vagy Ázsia felől nézzük, Európában nagyon kicsik a távolságok. Elég 100 kilométert utazni, és máris két-három közép-európai fővárost érintettünk” – mondta.

A Duna folyót emelte ki olyan attrakcióként, amelyet országokon átívelve lehetne közösen reklámozni.

„Olyan kincseink vannak, mint a Duna, amely számos európai országban jelen van, és mindig is összekötötte a kultúrákat” – mondta. „Miért ne tennénk ezt a folyót is az utazási élmény aktív részévé, amely gazdagítja az emberek életét, valamint azt, ahogyan Európát látják és átélik.”

Cndish az uniós együttműködést is méltatta, kijelentve: „Úgy gondolom, Európa fantasztikus munkát végez az együttműködés terén.”

Példaként az európai turisztikai adattérre hivatkozott, amely segíthet az országoknak együttműködni többek között a látogatói áramlások és a szélsőséges időjárási jelenségek kezelésében.

„Gondoljanak csak mindarra, amit a látogatói áramlásokról, a turisták védelméről és időben történő figyelmeztetéséről beszéltünk, legyen szó erdőtüzekről vagy más extrém időjárási helyzetekről. Mindez csak akkor lehetséges, ha a megfelelő adatok a megfelelő helyen állnak rendelkezésre” – mondta.

Hangsúlyozta a természeti környezet védelmének fontosságát is, megjegyezve: „Nincs turizmus természet nélkül.”

„A turizmusnak a jó ügyek szolgálatában kell állnia, és a lakóterületek ellenálló képességét is támogatnia kell” – tette hozzá.

Az Atout France Benelux-igazgatója, Sandrine Buffeno pedig a turizmusnak az európaiak közötti kapcsolatépítésben betöltött szerepét emelte ki.

„A turizmus kulcsszerepet játszik az európai emberek közötti kapcsolatokban. Kulcsfontosságú tényező abban, hogy jobban megismerjük egymást, jobban tudjunk együtt dolgozni és együtt élni” – mondta.

„Tulajdonképpen egy tanterem, ahol egymásról tanulhatunk” – tette hozzá.

„Az éghajlatváltozás a turizmus legnagyobb fenyegetése”

Eduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság vezérigazgatója Mared Gwyn-Jonesszal beszélgetett az éghajlatváltozásnak a globális turizmusra gyakorolt hatásáról, valamint Európa szerepéről mint úti célról.

A vezérigazgató szerint „az éghajlatváltozás jelenleg messze a legnagyobb fenyegetés a turizmus számára”.

Szavai egy rekordmeleg nyár és az egész kontinensen tapasztalt közlekedési káosz után hangzottak el.

„Látjuk, hogy a vonatok időnként nem tudnak közlekedni, mert a sínek a hőség miatt eldeformálódnak. A európai folyókon közlekedő hajóutak esetében is előfordult, hogy a vízszint túl alacsony volt, így nem tudtak elindulni” – mondta Santander.

„Erre sokkal összehangoltabb és átfogóbb módon kell felkészülnünk” – tette hozzá.

„Azt látjuk, hogy a reziliencia az európai turizmus egyik hajtóerejévé válik. Még ellenállóbbnak kell lennünk mindazzal szemben, ami ezután következik.”

Santander azt is kifejtette, hogy az éghajlatváltozás hatásai miatt az utazás és a turizmus egyre kevésbé megfizethető.

„Az utazás jóval drágábbá válik, és gondolom, önök mind utaztak idén nyáron, és a saját pénztárcájukon is érzik ezt” – fogalmazott.

Beszélt a „coolcationök”, azaz a hűvösebb klímát kínáló nyaralások idei, különösen látványos térnyeréséről is: „Sok dél-európai úti célról látjuk, hogy az emberek úgynevezett »cool helyeket« keresnek — olyan helyeket, ahol nyáron hűvösebb van, és ahol kiszámíthatóbb időjárási viszonyok között élvezhetik a nyarat.”

Santander hangsúlyozta a turizmus gazdasági jelentőségét is, amely az európai gazdaság mintegy 10%-át adja, egyes országokban pedig a GDP 15–20%-át is eléri.

Európát mint turisztikai célpontot is méltatta.

„Európa egyre inkább játszótér, ahogy sokan nevezik; egyfajta múzeummá, vidámparkká válik” – mondta, majd feltette a kérdést: „Mi baj van ezzel?”

„Egy vidámpark vagy múzeum tökéletes hely: általában jól szervezett, jól működik, van jó étterem, tiszták a mosdók, tehát semmi kivetnivaló nincs benne.”

US Global Entry a belgák számára 2026 végére?

Bill White, az Amerikai Egyesült Államok belgiumi nagykövete Jane Witherspoonnal, a csúcs házigazdájával beszélgetett a két ország különleges kapcsolatáról.

Amíg a nagykövet elismerően szólt Belgiumról, amely szerinte sokkal többet kínál, mint „gofri, csokoládé és sör”, addig kemény kritikával illette a brüsszeli repülőtér sorait, mondván, hogy „borzalmasak”.

„Tényleg nagyon rosszak. Ha azt akarjuk, hogy az emberek Belgiumba jöjjenek, az egyik dolog, amit transzatlanti szövetségünkben és kapcsolatainkban meg kell tennünk, az az, hogy felismerjük: ezt a problémát meg kell oldani. Azonnal javítani kell rajta” – tette hozzá.

Mindazonáltal White bejelentette, hogy Donald Trump elnöktől jóváhagyást kapott arra, hogy a belga állampolgárok csatlakozhassanak az amerikai Global Entry programhoz, amely az Egyesült Államok repülőterein való beléptetés felgyorsítására szolgál. A Global Entry a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) előzetesen ellenőrzött nemzetközi utazók számára létrehozott programja.

Gyakorlati szempontból ez azt jelenti – magyarázta –, hogy „regisztrálnak, befizetik a díjat, átvilágítják önöket, majd amikor az Egyesült Államokba repülnek, a JFK-n vagy bármely más repülőtéren a kioszkhoz lépnek, mosolyognak vagy nem mosolyognak, egy pillanat alatt »átcsúsznak«, aztán elmennek a csomagjukért, és költekeznek”.

Arra buzdította a belga állampolgárokat, hogy „írjanak a kongresszusi képviselőjüknek vagy parlamenti képviselőjüknek, intézzük el a papírmunkát, mert ha utaznak, az egész folyamat zökkenőmentes lesz. Egy, kettő, három.”