Török ügyészek 45 vállalat és 19 befektetési alap vagyonzárlatát szüntették meg, a több mint 450 ezer befektetőt sújtó válság közepette, miután Recep Tayyip Erdoğan kormánypártjának egyik alelnöke részvénykereskedelmi vádak miatt lemondott.
A török ügyészek feloldották az ország befektetési alapválságával kapcsolatos vizsgálatban megnevezett vállalatok és alapok vagyonára vonatkozó korlátozásokat. Több mint 450 ezer befektető rendelkezik részesedéssel olyan, összesen több mint 18 milliárd dollár értékű alapokban, amelyeket jelenleg felszámolnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Akın Gürlek igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint a befektetési alapokkal és a feltételezett piaci manipulációval kapcsolatos vizsgálat részeként a hatóságok a hétvégén 46 jogi személy, 18 alap és 42 magánszemély vagyonát zárolták.
A Tőkepiaci Felügyelet új értékelését követően az isztambuli főügyészség 45 vállalat és 19 alap esetében megszüntette a korlátozásokat. A magánszemélyekkel szembeni intézkedések ugyanakkor érvényben maradnak.
Mehmet Şimşek pénzügy- és kincstárügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a befektetések, a foglalkoztatás, a termelés és az export védelme elsődleges prioritás. Közölte, hogy a piac torzítására irányuló tevékenységekben érintettek ellen folyó jogi eljárások folytatódnak, ugyanakkor azoktól, akiknek nincs közük az ügyhöz, nem hoznak intézkedéseket.
A döntést azt követően hozták meg, hogy lemondott Fatma Betül Sayan Kaya, Recep Tayyip Erdoğan elnök kormánypártja, az AKP egyik alelnöke. Kaya szombat késő este közölte, hogy a súlyosbodó befektetési alapválság miatt kérte felmentését tisztségéből.
Kaya, aki 2016 és 2018 között Törökország család- és szociális ügyekért felelős minisztere volt, azért mondott le, mert azzal vádolták, hogy közvetlenül a tőzsdei zuhanás előtt több tízmillió dollár értékű részvényt adott el. Az AKP szóvivője, Ömer Çelik vasárnap közölte, hogy Erdoğan elfogadta a politikus lemondását.
„Kijelentjük, hogy mindenkit felelősségre vonunk, aki szabálytalanságban, korrupcióban, visszaélésben vagy bármilyen károkozásban érintett” – tette hozzá Çelik.
A török részvénypiac szeptember 16-án zuhant be, miután több befektetési alaphoz köthető részvényárfolyam-manipuláció gyanúja merült fel.
Az ellenzéki Új Párt szóvivője, Zeynel Emre azt állította, hogy Kaya mintegy 1,3 milliárd török lírát (23,3 millió eurót) kapott a részvények eladásakor, közvetlenül az összeomlás előtt. Emre szerint Kaya az érintett részvényeket – amelyek többsége a hajóépítéssel foglalkozó Özata Denizcilik vállalat papírja volt – áprilisban 63,4 millió líráért (1,1 millió euróért) vásárolta meg.
Emre megkérdőjelezte az eladások időzítését, és azt állította, hogy Kaya előzetes információt kapott a közelgő piaci zűrzavarról.
Kaya közvetlenül nem reagált a vádakra. Közölte, hogy azért mond le, hogy az állításokat »tisztázni« lehessen, és bocsánatot kért Erdoğantól, aki egyben az AKP elnöke is.
Hogyan bontakozott ki az alapválság
A válság azt követően kezdődött, hogy a Tőkepiaci Felügyelet augusztus 28-án szigorúbb szabályokat vezetett be, majd egyes befektetési alapokból tömeges tőkekivonás indult. Számos alap jelentős részesedést tartott alacsony forgalmú részvényekben, ami megnehezítette, hogy ezeket gyorsan eladják anélkül, hogy lenyomnák az árfolyamokat. Ahogy az alapok küzdöttek a visszaváltási kérelmek teljesítésével, erősödött az eladási nyomás, és a török részvények szeptember 15-én és 16-án meredeken estek.
Szeptember 17-én a Tőkepiaci Felügyelet (SPK) úgy döntött, hogy felszámolja a Tera, a Pusula, a Hedef, az Atlas, az A1 Capital, a Pardus és a Bulls Portfolio összesen 131 alapját.
A zűrzavar nyomán vizsgálatot indított az isztambuli főügyészség.
A török hatóságok azt vizsgálják, hogy az alapok értékeléseit mesterségesen felpumpálták-e. A sajtóhírek szerint az érintett alapok értéke meghaladja a 18 milliárd dollárt (15,7 milliárd eurót).
A vizsgálat részeként eddig legalább 45 embert vettek őrizetbe.