Az EU adatközpont-kapacitásának növelése több atomenergia-befektetést vonz, hogy csökkentse a kibocsátást és növelje az energiabiztonságot – közölte egy befektetőcég.
Európa törekvése, hogy a lehető legtöbb adatközpontot a lehető leggyorsabban felépítse, a JP Morgan kutatása szerint erősítheti az atomenergiába irányuló befektetések mellett szóló érveket, miközben az unió fenntarthatóbb és megbízhatóbb megoldásokat keres az MI-infrastruktúra energiaellátására.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az adatközpontok évente mintegy 1,5 százalékot, vagyis 415 terawattórát (TWh) tesznek ki a világ teljes energiafogyasztásából; ez az érték az előrejelzések szerint 2030-ra több mint a duplájára, 945 TWh-ra nő, elsősorban a mesterséges intelligenciához szükséges számítási kapacitás miatt.
Csak Európában az adatközpontok villamosenergia-felhasználása jelenleg nagyjából 70 TWh, és az Európai Bizottság jelentésben idézett előrejelzései szerint 2030-ra körülbelül 115 TWh-ra emelkedhet.
Ugyanakkor a JP Morgan úgy számol, hogy 2030-ra az európai adatközpontok éves villamosenergia-igénye 89 TWh-val lesz magasabb a 2023-as szintnél, és e növekedés mintegy 45 százalékát az Ibériai-félsziget és az északi országok adják majd.
Az Aegir Insights kutatócég adatai szerint Európában a bejelentett adatközpont-fejlesztések kapacitása 2025 végén 66,1 gigawattot tett ki, szemben a működő, 10,8 gigawattos kapacitással.Aegir Insights (forrás: angol).
Az EU célja, hogy 2035-re megháromszorozza az adatközpontok kapacitását, erősítve technológiai függetlenségét és digitális szuverenitását, valamint hogy visszakerüljön a versenybe az olyan csúcstechnológiák fejlesztésében, mint a mesterséges intelligencia.
Az Európai Bizottság a hónap elején egy közös minősítési rendszert javasolt az adatközpontok számára, amely átláthatóbbá tenné a víz- és energiafogyasztásról szóló jelentéseket, és fenntarthatóbb működési modelleket ösztönözne.
Az atomenergia már korábban is reneszánszát élte Európában, részben az energiafüggetlenség iránti igény és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése miatt, ám az MI-kapacitások gyors bővítése iránti igény tovább erősíti a beruházási kedvet.
2024-ben az EU-ban termelt összes energia körülbelül 23,35 százalékát atomenergia adta; a termelés 4,8 százalékkal haladta meg a 2023-as szintet, ami zsinórban a második növekedési év az előző csökkenések után.
Az unió 27 tagállamából 12 üzemeltet atomerőművet: Bulgária, Franciaország, Csehország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Hollandia, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország.
Franciaország messze a legnagyobb atomenergia-termelő: az összes európai nukleáris energiatermelés felét adja, 2024-ben 380 terawattórát állított elő.
A technológiai vállalatok is aktívan részt vesznek Európa nukleáris újjáéledésében, hogy biztosítsák a nagyléptékű MI-infrastruktúrák megbízható energiaellátását.
A Google szeptemberben 22 éves megállapodást kötött a finn Fortum energiavállalattal, amelynek értelmében akár a Loviisa atomerőmű kapacitásának 50 százalékát is megvásárolhatja.
Az Amazon befektetett az X-energy-be, a következő generációs, kis moduláris reaktorok egyik vezető amerikai fejlesztőjébe, amely az Egyesült Királyságban és szerte Európában tervezi új létesítmények telepítését.
Habár az atomhasadásos energiatermelés nyilvánvalóan együtt jár az atomhulladék kezelésének súlyos problémájával, a beruházások rohamosan nőnek a kísérleti fúziós erőművek terén is, a tiszta nukleáris energia előállításának reményében.
A Microsoft partnerségre lépett a Helion Energyvel, hogy kereskedelmi célú magfúzióból származó villamos energiát vásároljon, különösen az olyan vezető nukleáris országokban, mint Franciaország és Finnország.
Nem ez az első alkalom, hogy a JP Morgan az MI-infrastruktúra bővítésének igénye által hajtott nukleáris újjáéledés kilátásairól beszél. A vállalat áprilisban publikált 2026-os energiapiaci előrejelzése (forrás: angol) a magfúziót is olyan ágazatként nevezte meg, amelyre érdemes kiemelten figyelni a gazdasági növekedés energiaigényének kielégítése érdekében, a hagyományos hasadásos technológia mellett.
Az előrejelzés szerint a világ nukleáris energiatermelő kapacitása 2050-re 75 százalékkal nőhet a jelenlegi szinthez képest, részben új reaktorok építésének, részben a meglévő erőművek üzemidejének meghosszabbításának köszönhetően.