Washington közzétette, mely árukra vethetne alacsonyabb vámot az USA és Kína a „30‑ért 30” keretben, mintegy 30 mrd dollárnyi forgalommal. A pekingi listán szereplő amerikai sertéshús, tejtermék és whiskey szoríthatja az európai exportot.
Washington és Peking most részletesen ismertette, mely termékek profitálhatnak abból a kereskedelmi megállapodásból, amelyet Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő múlt heti csúcstalálkozójukon kötött.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kínai lista 1619-féle amerikai termékkategóriát sorol fel, az amerikai viszont 77 kategóriányi kínai árut tartalmaz, de egyik fél sem közölte, milyen mértékű lesz a vámcsökkentés, illetve mikortól lép életbe.
A Fehér Ház közleménye szerint a két ország azzal a céllal vizsgálja ezeket a termékeket, hogy „kölcsönös alapon csökkentett vámtarifát biztosítson számukra”.
A listákat az amerikai–kínai Kereskedelmi Tanács állította össze; ez a testület Trump májusi pekingi látogatása idején jött létre, hónapok óta tartó egyeztetések után, hogy a felek által nem érzékenynek minősített áruk kereskedelmét felügyelje.
Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő közölte, hogy a két ország „oldalanként 30 milliárd dollár (26,3 milliárd euró) értékű, nem érzékeny árura tett ajánlást, amelyek a jövőben kedvezőbb vámtarifákban részesülhetnek”.
Hszi pénteken zárta le háromnapos washingtoni látogatását; ekkor jelentette be a Fehér Ház, hogy a felek megállapodtak „ajánlásokban” a „nem érzékeny termékekre” vonatkozóan.
Peking szombaton erősítette meg a megállapodást.
A mostani bejelentés arra a kereskedelmi fegyverszünetre épül, amelyben tavaly októberben, Dél-Koreában állapodtak meg, miután az Egyesült Államok és Kína egymás termékeire 100 százalékot meghaladó vámokat vetett ki.
Az akkori egyezmény eredetileg novemberben járt volna le, de a csúcsot követően Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter megerősítette, hogy január 10-ig meghosszabbították.
Hús, whiskey és orvosi eszközök
A kínai lista túlnyomó részét élelmiszerek és mezőgazdasági termékek teszik ki: marha-, sertés- és baromfihús, tengeri herkentyűk, sajt, vaj, gabonafélék, bor és whiskey.
Szerepel rajta szén és csaknem 150-féle fa- és faipari termék is. Peking vállalta, hogy 2027-ben és 2028-ban legalább 10 millió tonna amerikai szenet vásárol.
A mezőgazdaságon túl a lista olyan orvosi berendezéseket is tartalmaz, mint az MRI-készülékek, pacemakerek, stentek és sebészeti robotok. A legnagyobb amerikai agrárexportcikk, a szója azonban csak vetőmagként szerepel.
„A mezőgazdasági termékektől az orvosi eszközökig Trump elnök az Egyesült Államok Kínába irányuló exportjának mintegy 30 százaléka számára nyit meg jobb piaci hozzáférést, miközben az amerikai fogyasztók a Kínából érkező háztartási cikkek, játékok és más termékek importjából profitálnak, amelyeket az Egyesült Államok általában nem más országokból szerez be” – fogalmazott Greer.
A jóval rövidebb amerikai lista elsősorban fogyasztási cikkekre fókuszál, köztük tűzijátékokra, üveg- és fa karácsonyfadíszekre, karácsonyfaégőkre, mikrohullámú sütőkre, kenyérpirítókra, kávéfőzőkre, ágyneműre, teniszlabdákra és horgokra.
A játékok szerepelnek ugyan a felsorolásban, de azok nem, amelyek Wi-Fi-, Bluetooth-, Ethernet- vagy rádiófrekvenciás kapcsolattal rendelkeznek.
Mit jelenthet mindez Európa számára
A sertéshús az a terület, ahol az európai exportőrök a leginkább megérezhetik az esetleges vámcsökkentés hatását.
Az Európai Unió 2025-ben mintegy 1,07 millió tonna sertéshúst szállított Kínába, ami nagyjából az unión kívüli kivitelének egynegyedét tette ki; a legnagyobb beszállító Spanyolország, Hollandia és Dánia volt az S&P Global adatai szerint.
Az Európai Bizottság korábban maga is elismerte, hogy Kína az uniós sertéshúsexport egyik fő célpiaca.
Az uniós sertéshúsra ugyanakkor tavaly december óta 4,9 és 19,8 százalék közötti kínai dömpingellenes vámok vonatkoznak, így az amerikai versenytársak vámcsökkentése árversenyben hozhatja hátrányos helyzetbe az európai termelőket.
Hasonló kockázatot jelent a tejágazat számára is, hogy Kína február óta 7,4–11,7 százalékos támogatásellenes vámokat vet ki egyes uniós sajtokra és tejszínre. Az amerikai bor és whiskey pedig erősebb versenyt támaszthat a francia, olasz és spanyol boroknak, valamint az ír és skót whiskeynek.
A hatás azonban fordított irányban is érvényesülhet.
Az olcsóbb kínai háztartási cikkek, játékok és sportfelszerelések az amerikai piacon megnehezíthetik a hasonló termékeket gyártó európai vállalatok versenyhelyzetét.
Mindez azonban attól függ, mekkora és mikortól érvényes vámcsökkentésről döntenek a felek – ezt egyelőre egyik oldal sem részletezte.