Az ingatlanhirdetésekben megjelenő, mesterséges intelligenciával feljavított képek egyre elterjedtebbek Európában. Az új uniós AI-törvény a nagyobb átláthatóságot szolgálja.
Internetes lakáskeresés közben könnyen bele lehet futni egy élénk színű, eladásra kínált házról szóló online hirdetésbe, amelyet őszi lombkorona és otthonos, rusztikus bútorok tesznek vonzóvá.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
De aztán feltűnik, hogy valami nem stimmel: eltorzult konnektorok látszanak, vagy a bútorok aránytalanul nagyok a szobához képest. Az egyik képen egy állólámpa mintha az asztalból nőne ki, a következőn pedig már sehol sincs, vagy ugyanaz a kép minden helyiségben feltűnik.
Az ilyen ingatlanképek nagy valószínűséggel mesterséges intelligenciával készülnek. A hirdetők egyre gyakrabban használják a digitális platformokat, hogy feljavítsák az eladásra kínált lakóterek fotóit. Több online fórum is bírálta az AI-val manipulált ingatlanképeket, mert félrevezetőnek és megbízhatatlannak tartja őket.
Egy felhasználó az ír lakáspiaccal foglalkozó subreddit oldalon egymás mellé tette egy ház képeit (forrás: angol): az egyiken bútorok, növények és dekorációk láthatók, a másikon a valóságban üresen álló ház. Az AI-val készült verzión a kanapé elállja a lépcsőt, és a nappali fala is nagyobbnak tűnik.
„Az ingatlanügynökök már AI-t használnak házak eladásához. Egyáltalán legális ez?” – írta a felhasználó szeptember 22-én.
Az ingatlanosok régóta alkalmazzák a berendezést, a home staginget, hogy segítsenek az érdeklődőknek elképzelni egy térben rejlő lehetőségeket. Egy kanapé vagy néhány színes virág könnyen otthonosabbá és vonzóbbá tehet egy üres lakást.
Csakhogy egy ingatlan berendezése sok időt és pénzt igényel. A mesterséges intelligencia ezt a folyamatot felgyorsíthatja, és lényegesen olcsóbbá – vagy szinte ingyenessé – teheti.
Egyesek szerint az AI-val végzett virtuális berendezés lényegében ugyanaz, mint a hagyományos staging, csak új technológiát használ – mondja Steven Lee, a Szakmai Ingatlanügynöki Intézet képviselője.
„Az ügynökök már most is használják a home staginget, hogy a lakás vonzóbbnak tűnjön a személyes látogatáskor” – mondta Lee. „Számítógépen mindez persze sokkal egyszerűbb és olcsóbb megoldás.”
Az AI-val megváltoztatott otthon vagy lakás látványa azonban könnyen azt a benyomást keltheti, hogy egy szoba sokkal nagyobb, vagy a konyha jóval modernebb gépekkel felszerelt. Ez különösen azok számára jelenthet gondot, akik új városba költöznek, és nem tudják személyesen megnézni a hirdetett ingatlant.
Gyakran nehéz megállapítani, hogy egy kép valós, vagy már módosították. Az idősebb korosztály különösen sérülékeny (forrás: angol) az AI által okozott megtévesztéssel szemben, és sokan azt sem tudják, mit jelent a deepfake.
Claudio Teixeira, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet digitális politikáért felelős vezetője szerint az online piactereken, például a lakáspiacon tapasztalható AI-megtévesztésről még mindig nem esik elég szó.
„Nem mindenki tudja első pillantásra felismerni, hogy ami látható, valójában nem valódi” – mondta Teixeira. „Ezért egyértelmű figyelmeztetésnek kell jeleznie, ha a tartalom mesterséges intelligenciával készült.”
Új uniós szabályozás segíthet
Az új uniós átláthatósági szabályok segíthetnek megfékezni az úgynevezett „housefishing (forrás: angol)” gyakorlatát.
Az augusztus elején hatályba lépett EU AI-rendelet 50. cikke (forrás: angol) előírja, hogy a mesterséges intelligenciával létrehozott vagy módosított tartalmakat egyértelműen meg kell jelölni (forrás: angol).
Az EU úgy sorolja be (forrás: angol) azokat a lakásfotókat, amelyek „AI segítségével berendezettnek” tűnnek, hogy részben mesterséges intelligenciával módosított tartalomnak minősülnek, és AI-átláthatósági ikont kell viselniük.
„Az 50. cikk lényegében az alapvető jogok védelmének kifejezése” – mondta David Rappenglück, a CMS vezető jogi munkatársa, aki nyomon követi a rendelet alkalmazását. „Az üzenet nagyon egyszerű: ha Ön mint vevő vagy licitáló olyan képpel találkozik, amelyet mesterséges intelligencia hozhatott létre vagy manipulálhatott, erről tájékoztatni kell.”
A mesterségesintelligencia-tartalmak szolgáltatói – az olyan cégek, amelyek AI-rendszereket fejlesztenek, például az OpenAI vagy az Anthropic – kötelesek a képeket géppel olvasható formátumban megjelölni. A felhasználók, vagyis azok, akik egy AI-rendszert képek létrehozására vagy feljavítására vesznek igénybe, szintén kötelesek jól látható jelölést elhelyezni a képen.
Ha azonban a felhasználó elmulasztja a jelölést, egy átlagos ember számára nagyon nehéz ellenőrizni, hogy a szolgáltatói szinten érintette volt-e az AI.
Ehhez a géppel olvasható kódot egy külön weboldalra kell feltölteni, amely ellenőrzi a tartalmat – magyarázta Akvilė Šikšniūtė, aki az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet digitális politikai csapatában dolgozik. Ez a plusz lépés gyakran egyáltalán nem egyértelmű.
„Úgy gondolom, még messze járunk attól, hogy a fogyasztók valóban úgy érezzék: van hova fordulniuk, ha úgy érzik, félrevezették őket, vagy a látott tartalom nem pontos” – mondta Šikšniūtė.
Mikortól kell jelölni az AI használatát?
Nagy különbség van aközött, hogy valaki csak apró részletekhez – például a fények megváltoztatásához vagy egy fal színének módosításához – használ AI-t, vagy éppen megnagyobbít egy szobát, esetleg teljesen új képet hoz létre. A rendelet ugyanakkor Rappenglück szerint nem tesz különbséget részleges manipuláció és teljes generálás között.
A fogyasztók így sokszor nem tudják, hogy egy kép csak kismértékben módosult, vagy teljesen mesterséges. De honnan lehet tudni, mit kell megjelölni? A részletek továbbra is bizonytalanok.
„Nem világos a helyzet, mert például az olyan nagyon finom változtatások, mint egy háttérfal módosítása, minősülhetnek apró módosításnak, amelyhez ugyan használtak AI-t, mégsem biztos, hogy jelölni kellene” – mondta Šikšniūtė.
„Úgy érzem, részben innen ered a fogyasztók félreértése is, mert mostanra azt várjuk, hogy minden kommunikációban minden tartalom jelölve lesz, és ez nincs így” – tette hozzá.
A gyakorlati végrehajtás továbbra is bizonytalan
A nem megfelelően jelölt tartalomért kiszabható bírság súlyos. Akik nem tartják be a rendeletet, akár 15 millió eurós bírságra vagy világszintű árbevételük 3 százalékának megfelelő büntetésre számíthatnak.
„Mi, jogászok, nyomatékosan javasoljuk, hogy ezt vegyék nagyon komolyan” – figyelmeztetett Rappenglück.
„Az ellenőrzési mechanizmus elég szigorú, és a végrehajtást a nemzeti hatóságok látják el.”
Mivel a rendelet csak múlt hónapban lépett hatályba, még mindig sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogyan fog működni a gyakorlatban, és a szabályok kikényszerítése is nehéz feladat.
Rappenglück szerint elvileg le lehet menteni a problémás képeket, és jelenteni lehet őket a nemzeti hatóságoknak.
Az ingatlanpiac azonban rendkívül gyorsan mozog, a hirdetések gyakran csak néhány napig érhetők el. Így egyedi eseteket nagyon nehéz folyamatosan követni.
„Hogyan lehet ténylegesen számonkérni ezt az ágazatot, és megakadályozni, hogy ezek a gyakorlatok elterjedjenek? Jelenleg úgy tűnik, erre nincs igazán működő eszköz” – mondta Teixeira.
Az ágazat maga is igyekszik érvényt szerezni az AI-átláthatóságnak. A belga Szakmai Ingatlanügynöki Intézet jelenleg frissíti etikai kódexét, hogy az megfeleljen az 50. cikk előírásainak.
Az ingatlanügynök továbbra is felelős azért, amit közzétesz. Használhat mesterséges intelligenciát, de csak akkor, ha ezt egyértelműen jelzi – hangsúlyozta Lee.
„Az ügynököknek be kell tartaniuk az etikai kódexet, ha gyakorolni akarják a tevékenységüket. Ha ezt nem teszik, attól tartok, komoly következményekkel kell szembenézniük” – fogalmazott Lee.
Esetenként változó, de a következmények között akár az engedély felfüggesztése vagy visszavonása is szerepelhet.
A következő lépések
Az AI-alapú megtévesztés messze túlmutat a lakáspiacon, számos más területen is jelen van. Teixeira abban reménykedik, hogy az AI-szabályok végrehajtása erősödik, és a fogyasztókat nem teszik felelőssé azért, ha áldozatául esnek a csalásoknak.
„Egy teljes rendszernek kell együtt működnie ahhoz, hogy ne csak arról legyen szó, a fogyasztók több információhoz jutnak a döntéseikhez, hanem arról is, hogy ha minden más kudarcot vall, azokat a szereplőket, akik szándékosan alakítják át a tartalmat sokkal vonzóbbá, miközben tudják, hogy az nem igaz, felelősségre lehessen vonni” – mondta Teixeira.