Loader
Hirdetés

Mesterséges intelligencia és robotok: hogyan segíthetik az Alzheimer-kórral élőket?

A mesterségesintelligencia-funkciókkal rendelkező, társas támogatást nyújtó Stevie II, Írország első ilyen robotja, a Trinity College Dublin mérnökei fejlesztették ki.
A Stevie II-t, Írország első, mesterségesintelligencia-funkciókkal rendelkező szociális segítő robotját a Trinity College Dublin mérnökei fejlesztették. -  Szerzői jogok  Copyright 2026 The Associated Press. All rights reserved
Szerzői jogok Copyright 2026 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Yolaine De Kerchove Dexaerde
Közzétéve: •A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Beszélgető robotoktól az MI-alapú hangokig a francia kórházak és idősotthonok új technológiákat tesztelnek az Alzheimer-kóros és más neurodegeneratív betegek támogatására.

A párizsi Broca kórházban idős betegek vesznek részt olyan kísérletekben, amelyekben többféle robotot próbálnak ki.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A NAO robot kérdésekkel és feladatokkal ösztönzi a beszélgetést és a kognitív aktivitást. Az egyik foglalkozáson arra kéri a betegeket, hogy egészítsenek ki ismert közmondásokat.

„Most mondok önöknek egy közmondáskezdést, és megpróbálhatják befejezni” – mondja nekik a robot.

Egy másik eszköz, Paro, terápiás megnyugtatásra szolgál. A fókaszerű robotot olyan szenzorokkal látták el, amelyek lehetővé teszik, hogy reagáljon a páciens mozdulataira és hangjaira.

És ott van Miroki is, egy olyan robot, amelyet kifejezetten beszélgetésre és a betegekkel való kapcsolatteremtésre fejlesztettek ki.

A 72 éves Michèle számára a tapasztalat szokatlan, de nem zavaró. „Nem, nem aggódom, de jobban szeretem az emberi érintkezést” – mondja.

Eltérően reagálnak a betegek

A kutatók szerint a technológiára nincs egyetlen, egységes reakció. „Nagyon különböző válaszokat látunk” – mondja Lea Vecchioni pszichológus, a Broca Living Lab kutatómérnöke.

„Vannak betegek, akik szinte elámulnak. Figyelemre méltónak tartják, hogy a valóságban látják azt, amit addig csak a televízióban” – teszi hozzá. Mások viszont – mondja – „egyértelműen elutasítják a technológiát és a robotokat”.

A kutatók azt vizsgálják, hogy a gépek segíthetnek-e a betegeket bevonni a különböző terápiás formákba.

„A robot közvetítő szerepet tölthet be, amely segít bevonni a betegeket a terápiás foglalkozásokba” – mondja Maribel Pino, kognitív pszichológiával foglalkozó kutató, a Broca Living Lab kutatási igazgatója.

Lehetséges felhasználási területei közé tartozik a kognitív serkentés, a beszéd- és nyelvterápia, a fizioterápia és a pszichomotoros rehabilitáció.

Mesterséges intelligencia, személyre szabva minden lakóra

Dél-Franciaországban egy másik kísérletben idősek otthonában alkalmaznak mesterséges intelligenciát. A Tarn-et-Garonne megyei La Septfontoise intézményben a dolgozók a Livana nevű rendszert tesztelik, amely az ott lakókat hivatott támogatni, amikor nyugtalanná válnak.

A technológia telefonon keresztül működik, és személyre szabott beszélgetéseket tud kezdeményezni. A kísérlet előtt a munkatársak a családok beleegyezésével és közreműködésével életrajzi adatokat gyűjtöttek az érintett lakókról; ezek között szerepelhetnek az érdeklődési köreikre és életútjukra vonatkozó részletek is.

Az összegyűjtött információkat ezután a rendszer hangjának és a vele folytatott párbeszédek tartalmának személyre szabására használják. „A hangban olyan elemek jelenhetnek meg, amelyek az illető érdeklődése és élettörténete alapján segítenek megnyugtatni a lakót” – magyarázza Elodie Jammes pszichológus.

A rendszert gyógyszermentes megoldásként vizsgálják az Alzheimer-kórral vagy más neurodegeneratív betegséggel élő lakók esetében.

Eszköz a gondozók kezében

La Septfontoise igazgatója, Ghislaine Verines szerint a technológia újabb támaszt jelenthet mind a lakók, mind a személyzet számára.

„A kísérlet célja, hogy olyan nem gyógyszeres módszereket tárjunk fel, amelyek javítják a lakók jóllétét, és közben plusz segítséget adnak az ápolóknak is” – mondja.

A kísérletek egybeesnek azzal, hogy a kutatók új módszereket keresnek a kognitív zavarokkal élő emberek támogatására.

Pino ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a robotika szerepét világosan kell meghatározni. „Nem gondolom, hogy a robotikára helyettesítő eszközként kellene tekinteni” – mondja.

„Ezek továbbra is eszközök maradnak, bármennyire kifinomulttá váljanak is a beszélgetési képességeik vagy a jelenlétük.” És van még valami – teszi hozzá –, amire a technológia soha nem lesz képes: „soha nem pótolják azokat az alapvető emberi kapcsolatokat, amelyekre mindenkinek szüksége van”.

Technológia – de nem az emberek helyett

A francia kísérletek jól mutatják, milyen sokféleképpen próbálják felhasználni a mesterséges intelligenciát és a robotikát a demenciával élők ellátásában. Egyes eszközök a beszélgetést igyekeznek ösztönözni.

Más megoldások a terápiára, a megnyugtatásra vagy a személyre szabott támogatásra helyezik a hangsúlyt.

A kutatók azonban hangsúlyozzák: nem az a cél, hogy kiváltsák a gondozókat. A vizsgálatok azt igyekeznek feltérképezni, mivel járulhat hozzá a technológia az ellátáshoz úgy, hogy közben továbbra is az emberi kapcsolat maradjon a középpontban.

Videószerkesztő • Yolaine De Kerchove Dexaerde

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Humanoid robotok csapnak össze Sanghajban a viadal éjszakáján

Humanoid robotok a háborúban: ukrajnai tesztek szerint közelebb van, mint gondolná

Az Amazon felvásárolja a házi robotokat fejlesztő Fauna Roboticsot