Fokozódik az orosz gazdaságra és lakosságra nehezedő nyomás az ukrajnai háború miatt
Az oroszok valószínűleg magasabb adókkal szembesülnek, mivel a költségvetésre nehezedő terhek nőnek, és még az orosz központi bank is azt mondja, hogy "a gazdaságnak szüksége van egy kis szusszanásra".
HIRDETÉS
Az orosz pénzügyi szabályozó hatóság rendelete szerint kilenc kritérium határozza meg, amelyek alapján a bankok ideiglenesen korlátozhatják az ATM-ből történő készpénzfelvételt.
2025. szeptember 1-jétől azok a bankok, amelyek fizetési kártyát bocsátottak ki egy ügyfélnek, az ATM-en keresztül történő készpénzkifizetéskor kötelesek ellenőrizni, hogy az illető nem áll-e csalók befolyása alatt, valamint hogy ezt a műveletet nem betörő hajtja-e végre.
Az Orosz Nemzeti Bank utasítása az ATM-ekkel, az online szolgáltatásokkal és a gyorsfizetési rendszerrel kapcsolatos problémák hátterében jelent meg, amelyek az ország minden régiójában a mobilkommunikáció és az internet több hónapja rendszeresen jelentkező zavarai miatt jelentkeztek, és amelyeket a hangkommunikációs és navigációs problémák kísérnek.
A hatóságok az üzemzavarokat a mobilinternet által irányított drónok elleni védekezési intézkedésekkel magyarázzák, miközben az AFU egyre sikeresebb hadműveleteket folytat orosz területen, célba véve az agresszor ország hadiiparát.
A hivatalos statisztikák szerint júliusban az Oroszországban forgalomban lévő készpénz mennyisége megközelítette a történelmi csúcsot, a 16 billió rubelt. Megfigyelők szerint ez azt jelzi, hogy az orosz lakosok fel akarnak készülni a további lehetséges problémákra.
Ugyanakkor Oroszországban és az általa elfoglalt ukrajnai régiókban a növekvő benzinárak közepette egyre súlyosbodik az üzemanyagválság. A legfrissebb jelentések szerint legalább három finomító teljesen leállította működését. Különböző becslések szerint az AFU sikeres támadásai 10-15 százalékkal csökkentették a termelést.
A TVP (Lengyel Közszolgálati Televízió) Nemzetközi Műsorszolgáltatási Központ "Vot Tak" című orosz nyelvű projektje szerint a napokban több régióban is megfigyelhető a benzinhez való hozzáféréssel kapcsolatos probléma. Egyes területeken hatalmas sorok állnak a benzinkutaknál - ott nemrég vezették be a kuponrendszert. Az orosz médiában arról is beszámolnak, hogy a benzint egyre inkább csak szervezeteknek és vállalkozásoknak adják el.
A Kreml által ellenőrzött Rosszijszkaja Gazeta című lapnak adott csütörtöki interjújában Andrej Gangan, az orosz jegybank monetáris politikai osztályának igazgatója azt mondta, hogy "az alacsonyabb olajárat a pénzügyminisztérium figyelembe vette, amikor tavasszal felülvizsgálta előrejelzéseit, és most a költségvetésben konzervatív, hordónkénti 56 dolláros ár szerepel".
Ugyanakkor azt is elismerte, hogy az orosz gazdaság "szinte az összes rendelkezésre álló termelési kapacitást, logisztikai és infrastrukturális kapacitást, és ami a legfontosabb, szinte az összes emberi erőforrást kihasználta - most nehéz új munkaerőt találni". Szerinte "szükségünk van egy kis szünetre és új megközelítésekre a munkatermelékenység növelésére".
Oroszország költségvetési hiánya 2025-ben elérte a 4,9 billió rubelt, ami rekordot jelent. A háborús kiadások már több mint 40%-át teszik ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy ha a harcok leállnak, akkor 2027-re csökkenhet a háborús költségvetés.
Orosz kormányzati források a Reuters hírügynökségnek azt mondták, hogy az adóemelések elkerülhetetlenek: "Máskülönben egyszerűen nem fogunk tudni kijönni a pénzünkből, még a védelmi kiadások csökkentésével sem. Az olaj- és gázbevételek csökkennek, és a gazdaság nem tudja teljes mértékben kompenzálni".
Mesterséges lélegeztetés a gazdaságban
Az orosz gazdaságot jelenleg a háborús kiadások tartják mesterségesen életben: a költségvetés egyre nagyobb részét emészti fel a védelmi szektor, amely immár a GDP mintegy 7–8%-át teszi ki, szemben a háború előtti 3–4%-kal. Ez a pénz elsősorban fegyvergyártásra, lőszertermelésre, zsoldok és pótlékok kifizetésére, illetve az állami hadiipari cégek támogatására megy el.
A háború a klasszikus keresletélénkítéshez hasonlóan pörgeti a belső ipari kapacitásokat – a fegyvergyárak három műszakban dolgoznak, a munkanélküliség rekordalacsony szintre süllyedt. Ugyanakkor a gazdaság torzul: a civil ágazatok elsorvadnak, a technológiai import korlátozottsága miatt az orosz ipar egyre inkább a kínai beszállítókra és pár harmadik világ beli partnerre szorul.
A hadiipari beruházások rövid távon stabilizálnak, hosszabb távon viszont elmélyítik az ország technológiai lemaradását.
A költségvetés fenntarthatósága szintén kérdéses. A Kreml a háború finanszírozását nagyrészt az energiahordozókból származó bevételekre építi, amelyek ugyan 2024–25-ben magasak maradtak, de a szankciók és az árplafon miatt jóval kisebb haszonkulccsal működnek. Ennek ellensúlyozására Moszkva mélyen belenyúl a Nemzeti Jóléti Alapba, és jelentősen növeli az adóterheket, főként az energiaszektorban.
Az infláció 8–10% körül mozog, a rubel tartósan gyenge, ami felhajtja az importárakat. Bár rövid távon a katonai költekezés mesterségesen magas szinten tartja a GDP-t és biztosítja a foglalkoztatottságot, hosszabb távon a gazdasági struktúra átalakulása – a túlzott militarizáció és a nyugati technológiákhoz való hozzáférés hiánya – súlyos növekedési csapdát jelent.
Oroszország így a „háborús gazdaság” logikájában él, amely képes fenntartani a rezsimet, de közben egyre mélyebbre zárja az országot a saját maga által teremtett izolációba.
