Gitanas Nauseda litván elnök és Karol Nawrocki lengyel elnök a New York-i ENSZ-közgyűlés helyszínén egyeztetett Alex Karppal, a Palantir vezérigazgatójával.
Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrügyekért felelős biztosa egy, az Euronews Europe Today című műsorának adott, a védelem és az űr témáját érintő átfogó interjúban azt mondta, hogy a Palantir Technologies „kiváló vállalat”.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A mesterséges intelligencia fejlesztései a hírszerzéshez és az adatok kezeléséhez a modern hadviselési doktrínák szempontjából rendkívül meghatározóak” – mondta szerdán Brüsszelben, az EU Access to Space második csúcstalálkozójának margóján.
A Palantir Technologiest számos emberi jogi szervezet és európai kormányok bírálta katonai műveletekben, tömeges megfigyelésben és bevándorlás-végrehajtásban való alkalmazása miatt, többek között.
Mindezek ellenére Lengyelország és Litvánia elnöke, Karol Nawrocki és Gitanas Nausėda a héten New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának idején találkozott a vállalat vezérigazgatójával, Alex Karppal.
Mindkét államfő hivatalos közleményei és a sajtóbeszámolók szerint a vállalattal való szorosabb együttműködés felé mozdulnak el, különösen a védelem és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO) folytatott műveletek terén.
Arra a kérdésre, hogy Európa keleti szárnya szempontjából bölcs döntés-e ez az erősödő partnerség, Kubilius az Euronewsnak azt mondta, nem tudja, miről állapodtak meg az államfők és Karp.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a mesterséges intelligencia a védelmi doktrínák kidolgozásában „új normává” válik, és „kulcsfontosságúnak” tekintik, miközben hangsúlyozta, hogy Európának saját képességeit kell fejlesztenie.
A Dánia–Grönland–Egyesült Államok közötti megállapodás az annektálási feszültség „rendezését” jelenti
Tíz hónapnyi tárgyalás után Koppenhága, Washington és Nuuk kormánya kedden New Yorkban aláírta azt a megállapodást, amely lezárja a Grönland körüli vitát.
Donald Trump amerikai elnök azt állítja, hogy a megállapodás „állandó ellenőrzést” biztosít számára az északi-sarki sziget felett, és előirányozza, hogy az Egyesült Államok két további katonai bázist nyisson újra.
Kubilius elmondta, hogy a dán kormány diadalmasan mutatja be a megállapodás sikerét, különösen azért, mert az „eltávolít bizonyos fajta megfogalmazást” az amerikai hatóságok részéről, amelyet az európaiak „teljesen elfogadhatatlannak” tartottak.
„Az a szóhasználat volt – nagyon jól emlékszünk rá –, hogy Grönlandnak az Egyesült Államokhoz kellene tartoznia, és így tovább, biztonsági okokra hivatkozva. Most ezek a kérdések rendeződtek” – mondta.
Trump korábban úgy fogalmazott, hogy „szükségünk van Grönlandra”, valamint hogy „tenni fogunk ott valamit, akár tetszik nekik, akár nem”, és korábban nem zárta ki azt sem, hogy az országot erővel szerezzék meg.
Kevesebb tagállami „befolyásra” lenne szükség a szankciós politikában
Azután egy nappal, hogy kiderült: Franciaország sikeresen elérte, hogy egy személyt kivegyenek az EU Oroszország elleni legújabb szankciós csomagjából, Kubilius úgy nyilatkozott, ideje újragondolni, miként hagyják jóvá ezeket az intézkedéseket.
Lettország – valamint más balti államok, például Litvánia – hevesen ellenezte, hogy két személyt töröljenek a Moszkvával szemben, Ukrajna elleni teljes körű inváziója miatt bevezetett szankciós csomagból.
Az eset mély megosztottságokat tárt fel abban, miként állítják össze a szankciós csomagokat, miközben Andris Kulbergs lett miniszterelnök a kialakuló precedens miatt aggódik.
Kubilius szerint az eset megmutatta, hogy a tagállamoknak kisebb beleszólással kellene rendelkezniük a végső szavazásnál. „Az európai szankciós politikát meg kell erősíteni és hatékonyabbá kell tenni” – mondta.
„Kevesebb teret kellene engedni az egyes tagállamok befolyásának a szankciós listák kialakításakor, mint ahogy most történik, ezért határozottan támogatom, amit a német kormány javasol.”
Kubilius a Berlin által vezetett kezdeményezésre utalt, amely a közös uniós kül- és biztonságpolitikai döntéshozatal – elsősorban a szankciók elfogadása – ütemének és hatékonyságának növelését célozza.
A javaslat szerint módosítani kellene a szankciók jóváhagyásának módját: az egyhangú támogatásról minősített többségi döntéshozatalra térnének át.