Az amerikai jegybank negyed százalékponttal, 3,75–4 százalékra emelte irányadó kamatát, első alkalommal 2023 júliusa óta, egyhangú, 12–0 arányú szavazással, ami élesen szembefordítja Kevin Warsh elnököt a kinevező amerikai elnökkel.
Kevin Warsh első jegybanki döntésével látványosan eltávolodott Donald Trump amerikai elnöktől, ráadásul a teljes bizottság kiállt mellette.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szerdán a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság kamatemelésről döntött, miután december óta 3,5–3,75% közötti sávban tartotta az irányadó rátát, ezzel véget vetve annak a szünetnek, amelyet egyre nehezebb volt megindokolni az energiaárak drágulása miatt erősödő infláció mellett.
Egyetlen tag sem szavazott ellene, az eredmény 12–0 lett.
Ez azért lényeges, mert a nyomás mindkét irányból érkezett: három regionális jegybankelnök már júliusban kamatemelésre voksolt, miközben a Fehér Ház hónapokon át kamatcsökkentést követelt.
Végül senki nem szavazott sem további emelésre, sem csökkentésre.
A cikk írásakor a piaci reakció visszafogott volt, részben azért, mert az emelésre széles körben számítottak.
Csontig lecsupaszított közlemény
A Fed kommunikációja legalább annyira feltűnő volt, mint maga a döntés.
A közlemény mindössze három rövid bekezdésből állt – töredéke annak, amihez a piac hozzászokott –, előretekintő iránymutatás és óvatos fenntartások nélkül.
„Továbbra is magas az infláció” – állt benne, majd így folytatódott: „A mai lépés elősegíti, hogy az infláció gyorsabban térjen vissza a bizottság 2 százalékos céljához.”
A „timelier”, azaz „időszerűbb” szóban benne van a kimondatlan elismerés, hogy eddig túl lassú volt a visszatérés.
Ezután következett egy mondat, amelyet a Fed szinte soha nem ír le: „A Bizottság biztosítani fogja az árstabilitást.” Nem azt, hogy törekszik rá, nem azt, hogy elkötelezett mellette, hanem azt: biztosítani fogja.
A gazdasági helyzet értékelése végig magabiztos hangnemet ütött meg.
A közlemény szerint a gazdasági aktivitás „szilárd ütemben bővül”, a belső kereslet „ellenállónak” bizonyult, a termelékenység növekedése „erős”, a beruházások „robosztusak”, miközben a foglalkoztatás „lépést tart a munkaerőállománnyal”.
A Fed ugyanakkor jelezte, hogy a bizonytalanság továbbra is magas, részben a „geopolitikai fejlemények”, vagyis az Iránnal vívott háború miatt.
Azáltal, hogy alapvetően jó állapotban lévő gazdaságot írt le, a bizottság elvette az érvet, miszerint a magasabb kamatszint ártana a növekedésnek – éppen azt az érvelést, amelyet Donald Trump amerikai elnök ismételten hangoztat.
Az adatok szorításában
A döntés hónapok óta formálódott.
Júliusban három regionális jegybankelnök szavazott különvéleményt kamatemelés mellett – ilyen egy irányba mutató többségre 2016 óta nem volt példa –, és többen azt mondták később, hogy készek lépni, ha az infláció nem mérséklődik. Márpedig nem mérséklődött.
A Fed által preferált mutató, a személyes fogyasztási kiadások árindexe júniusban és júliusban egyaránt 3,7% volt, a maginfláció pedig 3,3%. Mielőtt az Iránnal kapcsolatos háború felhajtotta az üzemanyagárakat, a maginfláció 3% körül állt.
A fogyasztói árindex augusztusban 3,4% volt, de a havi 0,4%-os növekedés május óta a legerősebbnek bizonyult, ami azt jelzi, hogy az energiapiaci sokk kezd átszivárogni a szélesebb árakba. Az infláció immár több mint öt éve van a 2%-os cél fölött.
Warsh gyakorlatilag elkötelezte magát a lépés mellett az augusztusi jackson hole-i konferencián, ahol úgy fogalmazott, hogy „nehéz lenne a szélesebb pénzügyi kondíciókat szigorúnak nevezni”, és figyelmeztetett: ha az alapinfláció nem közelít a célhoz „egyértelműen és kellően gyorsan”, akkor a Fednek „van még dolga”.
A piac komolyan vette szavait: a CME FedWatch eszköz a mai döntés előtt 90% feletti valószínűséget adott a kamatemelésnek.
Szembemegy az őt kinevező elnökkel
Donald Trump amerikai elnök hónapokon át éppen az ellenkezőjét követelte, azt állítva, hogy az Egyesült Államoknak kellene a világ legalacsonyabb kamatszintjével rendelkeznie, és részben azért választotta Warshot, mert azt várta tőle, hogy ezt teljesíti.
Warsh maga is arról beszélt, amikor a posztért lobbizott, hogy a kamatok csökkenhetnének.
Elődje, Jerome Powell kezelése tovább élezte a tétet: Powellt nyilvánosan támadták amiatt, hogy túl lassan lép, és az amerikai igazságügyi minisztérium büntetőeljárást indított a Kongresszus előtt tett tanúvallomása ügyében.
A mai döntés hozzájárulhat ahhoz is, hogy helyreálljon a Federal Reserve intézményi függetlenségének megítélése.
A technikai részletek arra utalnak, hogy a Fed berendezkedik az új kamatszintre.
Csütörtöktől 3,90%-ra emelkedik a tartalékokra fizetett kamat, 4%-ra a primer hitelkamat, a folyamatos repokonstrukciókat pedig 4%-on hirdetik meg. A diszkontráta emelését hét regionális jegybank kérte.
A Fed új „dot plotja” azt mutatja, hogy a 18 döntéshozóból 12 további 0,25%-os emelésre számít az év végéig, ami 4,125%-ra vinné fel az irányadó rátát, míg négyen 4,375%-os csúcsot várnak.
A szigorú üzenet jóval 2026-on túlra is kiterjed: 14 tag szerint a kamatszint 2027 végén is a mai fölött lesz, a 2028-ra vonatkozó medián előrejelzés pedig 3,9%, szemben a korábban várt 3,4%-kal.
A hosszabb távú egyensúlyi kamatszintet jelző előrejelzés is 3,2%-ra emelkedett, ami arra utal, hogy a döntéshozók egyre inkább úgy látják: a semleges kamat feljebb tolódott, és a közgazdászok is további emelésekre számítanak.