A Baptista Szeretetszolgálat munkatársa, Gál Dávid 4 napja van kinn a katasztrófa sújtotta Nyugat-Kolumbiában. Tőle megtudtuk, hogy lassan leáll a mentés, mert már kevés az esély, hogy túlélőket találjanak a romok alatt. A fedél nélkül maradtakat pedig inkább honfitársaik segítik, mint a kormány.
Több mint egy héttel a pusztító kolumbiai földrengés után a mentőcsapatok még mindig romok között kutatnak túlélők és eltűntek után, egyre kevesebb reménnyel. Eközben a latin-amerikai ország úgy tűnik, hogy szinte képtelen megbirkózni a katasztrófa gazdasági és humanitárius következményeivel. A magyar Baptista Szeretetszolgálat a helyszínen próbálja elviselhetőbbé tenni az emberek életét. Gál Dávid, a szervezet segélyezésért, kommunikációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős főigazgatója az Euronewsnak adott exkluzív interjút.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A legfrissebb beszámolók szerint a halálos áldozatok száma már meghaladta a 300-at, legkevesebb 4000-en pedig megsebesültek. Több mint 400 embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A mentés első napjaiban a szakemberek és önkéntesek darukkal, kotrógépekkel és olykor puszta kézzel próbálták elérni a romok alatt rekedt embereket.
A Richter-skála szerinti 7,4-es erősségű földrengés augusztus 10-én rázta meg Nyugat-Kolumbiát. Epicentruma a Chocó megyei San José del Palmar térségében volt, mintegy 100 kilométeres mélységben. A rengés különösen súlyos károkat okozott az ország kávétermesztő vidékén, valamint olyan nagyvárosokban, mint Cali és Pereira.
A földrengést több mint száz utórengés követte, ami nemcsak a lakosság körében keltett újabb félelmet, hanem a mentőalakulatok munkáját is nehezítette. Sok épület olyan szerkezeti károkat szenvedett, hogy a romok között dolgozó mentőknek is folyamatos életveszéllyel kell szembenézniük.
A legfrissebb jelentések szerint a mentőalakulatok egyes helyszíneken már fokozatosan átadja a terepet a romeltakarítóknak, vagyis már nem bíznak abban, hogy túlélőkre bukkanhatnak. Távolabbi, nehezebben megközelíthető településeken ugyanakkor továbbra is problémát jelent a segélyek eljuttatása a rászorulóknak.
Gál Dávid vasárnap óta van Kolumbiában és elsőként az Euronews olvasóival osztja meg élményeit.
A kolumbiaiak összefogtak
Mi fogadta a csapatot, amikor megérkeztek a földrengés helyszínére?
Először Valle del Cauca megyébe, a három milliós Cali városba érkeztünk egy kislétszámú humanitárius csapattal, a Baptista Szeretetszolgálat egy magyar, a Baptista Világsegély pedig egy amerikai kollégával van jelen. Meglátogattuk a szintén erősen érintett Zarza és Pereira városokat is. A két percig tartó, hatalmas területet érintő földrengés mindenhol kettős látképet hagyott maga mögött: ahol rombolást végzett ott teljesen megsemmisült épületeket láttunk, más negyedekben pedig érintetlenül maradt minden és ugyanúgy zajlik az élet mint a katasztrófa előtt.
Jelenleg mi a legfontosabb feladat?
A földrengésre történő reagálás a kutatás-mentési szakaszon már túl van, jelenleg a sérültek és fedél nélkül maradtak ellátása a legfontosabb feladat, miközben folyik az életveszélyessé vált épületek bontása vagy stabilizálása is. A legfrissebb statisztikák szerint 186.000 ember érintett, mivel több mint 26.500 lakás teljesen megsemmisült, ezért nagyon magas az evakuált, tulajdonképpen hajléktalanná vált áldozatok száma.
Hol és hogyan keresik a túlélőket?
Mi most nem kutyákkal és kutató-mentőkkel érkeztünk, de számos kolumbiai, venezuelai, mexikói, sőt izraeli speciális mentőcsapattal is találkoztunk, akiknek a bázisa a város egyik sportpályáján van.
Sajnálatos módon a földrengés után 9 nappal már nagyon kevés esély van arra hogy a romok alatt élet élő embert találjanak.
Milyen körülmények nehezítik a mentést?
Rengeteg az instabil épület, ezekbe a lakók nem térhetnek vissza és nagyon sok esetben ideiglenes, a közösség által működtett táborokban sátraznak, lehetőség szerint a lakásukhoz és az ingóságaikhoz közel.
Rendkívül sok, közel kétszáz utórengést mértek, amelyek közül volt 3-as, 4-es erősségű is. Pereira városában szakadó eső nehezíti a bontást és az evakuáltak helyzetét.
Mennyire veszélyes most a helyszínen dolgozni?
Bár az augusztus elején beiktatott új kolumbiai elnök Abelardo Gabriel de la Espriella Otero azt ígérte, hogy hadat üzen ezeknek a csoportoknak, mégis volt robbantásos terrorcselekmény a közelmúltban, és a város keleti részében egy nagy terület a gerillák befolyása alatt van.
Milyen segítségre van most a legnagyobb szükség a helyszínen?
Lakhatási támogatásra, ideiglenes szálláshelyekre, élelmiszersegélyre és ingóságokra, hiszen a kitelepítettek nem mehetnek vissza a veszélyesnek nyilvánított épületekbe és lehet hogy még hetekig nem férnek hozzá a személyes tárgyaikhoz.
Mennyire tudják kezelni ezt a helyzetet a hatóságok és a helyi közösségek?
Teljesen meglepő módon a helyi önkormányzat által üzemeltetett hivatalos menedékhelyen csak mintegy 100 embert, 38 családot találtunk, ami a 3 milliós lakossághoz képest nagyon kevés. A legtöbb evakuált ember tágabb családjánál vagy barátainál húzza meg magát, és ez nehézzé teszi a támogatásukat.
A helyi közösségek, lakótársak példás mértékben összefogtak - például az a központi baptista templom ahol mi is felállítottuk a bázisunkat, a földrengés másnapja óta fogadja az élelmiszer és higiéniás adományokat, amelyeket azonnal összeállítanak segélycsomagokká, és 2-3 napon belül ki is szállítják a károsultaknak.
Mi volt eddig a legmegrázóbb pillanat a mentés során?
Találkozni olyan sokgyermekes családokkal, akik mindenüket elvesztették és akikek most a hamarosan induló tanév elkezdése is lehetetlen kihívásnak tűnik.
A kora reggel, szokatlanul hosszú ideig, két percig tartó földrengés alatt ez a tanárnő a testével védett meg egy másik diákot, aki így megmenekült.
Mit lát most maga körül, amit a televíziós képekből nem lehet igazán érzékelni?
Nagyon erős összefogást, segíteni és megküzdeni akarást lehet érezni a kolumbiaiak között. A pereira-i baptista gyülekezet ottjártunkkor napi 2500 adag meleg ételt főzött és osztott ki a túlélőknek, rengeteg önkéntes csoportot láttunk dolgozni a romokon, és a spontán gyűjtőpontokra folyamatosan érkezne az étel, higiéniás és ruha adományok.
Az új elnök első nagy kihívása
A kolumbiai földtani szolgálat szerint a mostani volt az ország egyik legerősebb rengése az elmúlt évszázadban. A szakértők szerint a földrengés nagy mélysége miatt hatalmas területen lehetett érezni a mozgást, miközben egyes, különösen sérülékeny épületek nem bírták ki az erős vízszintes rázkódást.
Kolumbia eleve a világ egyik szeizmikusan legaktívabb térségében fekszik. Az országot a Nazca-, a dél-amerikai és a karibi kőzetlemezek találkozásának összetett geológiai folyamatai érintik, ezért rendszeresen fordulnak elő kisebb-nagyobb földrengések.
A kolumbiai elnök már bejelentette, hogy külön alapot hoznak létre az újjáépítés finanszírozására. Az első becslések szerint a földrengés gazdasági kára elérheti a 30 ezer milliárd kolumbiai pesót, vagyis megközelítőleg 9,6 milliárd dollárt.