Loader
Hirdetés

A madarak költözését is korlátozza a klímaváltozás

Egy gólya röptében
Egy gólya röptében Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Euronews/Ács Gábor és MTI, AP
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Változott a költöző madarak vonulásának ideje és útvonala, a lehetőségeik korlátozottabbak.

A klímaváltozás miatt az elmúlt években a költöző madarak vonulásának időzítése is változott, ami komoly alkalmazkodási kihívás elé állíthatja a madarakat - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) monitoring és kutatási osztályvezetője.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Lovászi Péter elmondta, hogy a hosszú távra vonuló madárfajok többségének állománya csökkenő tendenciát mutat, amelyben szerepet játszik az is, hogy egyre kevesebb olyan megfelelő terület áll rendelkezésükre, ahol az út során megpihenhetnek és feltölthetik "energiatartalékaikat".

Vonulásuk pihenőjében táplálkozó madarak
Vonulásuk pihenőjében táplálkozó madarak AP Photo

A szakértő szerint a vonulás időzítésére a legközvetlenebb hatást a táplálék mennyiségének módosulása jelentheti. A sekély tavak kiszáradása például befolyásolja a partimadarak költözését, míg a bogyós termések - köztük a bodza - korábbi érése számos kistestű énekesmadárnál hozhatja előrébb az elvonulás kezdetét.

A tavasszal egyre korábban megjelenő rovarok miatt a genetikailag rögzült időpontban érkező rovarevő madarak könnyen lemaradhatnak a táplálékbőség időszakáról, így fiókáik számára is kevesebb élelmet tudnak biztosítani.

A gyepek kiszáradása, valamint a korábbi kaszálás és aratás a gólyák táplálékbázisára is hatással van - mutatott rá Lovászi Péter, hozzátéve, hogy Magyarországon az elmúlt évek tapasztalatai szerint a legnagyobb gólyacsapatokat rendszerint már augusztus 6-10. körül lehet megfigyelni, és augusztus 20-ra, Szent István napjára már alig marad gólya az országban.

A Baltikumból induló gólyák egyik fészke
A Baltikumból induló gólyák egyik fészke AP Photo

A szakértő szerint korábban a gólyák inkább kisebb csapatokban gyülekeztek a települések környékén, így vonulásuk kezdetét is fokozatosabban lehetett érzékelni. Az elmúlt öt-hat évben azonban a kelet-európai gólyák közül is egyre többen keresik fel a hulladéklerakókat, ahol a megmaradt vizes élőhelyekhez hasonlóan nagyobb csapatokba tömörülnek.

Emiatt a falvakból való eltűnésük is sokkal feltűnőbbé és hirtelenebbé vált, ami egyben megnehezíti annak pontos meghatározását is, hogy mikor kezdődik a madarak elvonulása - jegyezte meg a szakember.

Elmondta, hogy a gólyák vonulásának időzítését több tényező együttesen határozza meg. Fontos a rendelkezésre álló táplálék mennyisége, a vonulást segítő szelek, a fiatal madarak megerősödéséhez szükséges idő, valamint a felnőtt példányok költés utáni regenerálódása és vedlésük befejezése is.

A vonulás útján szükség van vizes élőhelyekre
A vonulás útján szükség van vizes élőhelyekre AP Photo

Idén április első felében a kedvezőtlen időjárás miatt alig érkeztek afrikai vonuló madarak Európába, így a fehér gólyák egy része is később kezdte meg a költést a megszokottnál. Emiatt ezeknek a pároknak a fiókái csak nemrég repülhettek ki, ami az elvonulást is valamelyest elnyújtja - hangsúlyozta a szakértő.

Lovászi Péter ismertetése szerint bár a korábbi költözés több madárfajnál is megfigyelhető, pontos képet nehéz adni arról, mely fajoknál a legjelentősebb az eltolódás. A hazai madarak elvonulása ugyanis időben egybeeshet az északabbról érkező állományok mozgásával, miközben a gyűrűzés és a jeladós követés csak viszonylag kevés egyed útjának nyomon követésére ad lehetőséget - magyarázta a szakértő.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Algavirágzás fojtja a Pót: Olaszország hőséggel és hajózhatósági gondokkal küzd

Olaszország: olvadó jégszobrok tiltakoznak a római hőhullám ellen

Szélsőséges hőség Indiában, elpusztult halak sodródnak partra Újdelhiben