Franciaország villamosenergiájának mintegy 70 százalékát atomerőművek adják, ám idén a hőségriadók és az aszályok komolyan megzavarták a termelést.
Franciaország szerdán több mint 20 százalékos kiesést könyvelt el nukleáris eredetű áramtermelő kapacitásában, ami új rekordot jelent a „környezeti korlátokra” vagy „környezeti eredetű külső okokra” visszavezethető leállások terén: aszály, extrém hőség és medúzainvázió.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A franciaországi áramtermelés mintegy 70 százalékát atomenergia adja. Az idei évben a termelést több hőhullám és számos aszályos időszak zavarta meg.
Az AFP számításai szerint, amelyek az energetikai óriás, az EDF 2015 óta közzétett adataira épülnek, a termelőkapacitás 20,4 százaléka volt éppen nem elérhető.
9.45 és 10.00 óra között az EDF atomerőműparkja új csúcsot ért el a „környezeti korlátokkal” vagy „külső környezeti okokkal” indokolt leállások tekintetében, mind a leállított vagy csökkentett teljesítménnyel működő reaktorok számát, mind az elvesztett termelőkapacitást nézve.
Összesen a francia nukleáris park 57 reaktorából 13 volt érintett. Nyolc teljesen leállt (Bugey 3, Cattenom 1, Chooz 1 és 2, Golfech 2, Gravelines 2, 3 és 4), öt pedig csökkentett teljesítménnyel működött (Saint-Alban 2, Tricastin 1 és 4, Gravelines 1 és 6).
Nyolc reaktor teljesen leállt, míg öt csökkentett teljesítménnyel üzemelt.
A kiesett nukleáris kapacitás nagy része annak tudható be, hogy a Nyugat-Európa legnagyobbjának számító Gravelines-i atomerőmű hat reaktorából ötöt részben vagy teljesen le kellett állítani, miután egy medúzaraj eltömítette a létesítmények hűtésére szolgáló szivattyúkat.
„Több tonnányi medúza” zúdult be a tengervizet szívó szivattyútelepekre, egészen addig, amíg el nem tömítették a szűrődobokat – magyarázta az EDF egyik szóvivője.
Az 1-es és a 6-os blokk azóta, szerdán 10 óra körül visszatért teljes kapacitásra, az 5-ös reaktor pedig tervezett karbantartás miatt áll le. A jelenleg álló Gravelines 2-est szerdán 23 órakor kell ismét rácsatlakoztatni a hálózatra.
Gravelines, amely az Északi-tenger vizét használja a létesítmények hűtésére, pontosan egy évvel korábban már szembesült ugyanezzel a problémával.
Szakértők szerint a túlhalászat, a műanyagszennyezés és a klímaváltozással összefüggő vízmelegedés kedvező feltételeket teremtett a medúzák tömeges megjelenéséhez és szaporodásához.
A Nyugat-Európa legnagyobbjának számító Gravelines-i atomerőmű mellett más reaktorok leállásai vagy termeléscsökkentései is az extrém hőséggel és az aszállyal függnek össze, amelyek megfosztják az erőműveket a hűtéshez szükséges víztől.
Aszály vagy hőhullám idején a folyók alacsony vízhozama és a vízhőmérséklet emelkedése rákényszerítheti az EDF-et, hogy csökkentse, sőt leállítsa termelését a környezet és a biológiai sokféleség védelme érdekében. Ilyenkor az üzemeltető nem bocsáthat a folyókba vegyi vagy radioaktív szennyező anyagokat tartalmazó vizet, és nem melegítheti tovább a folyókat a hűtőrendszerből visszaengedett, melegebb vízzel.
„De rövid távon még elegendő a mozgástér ahhoz, hogy ez ne okozzon ellátási problémát” – hangsúlyozta Nicolas Goldberg, a CNews által idézett Colombus Consulting energiapiaci szakértője. Ebben az augusztusi időszakban, amikor az áramfogyasztás alacsonyabb, Franciaország kedden még mindig jelentős villamosenergia-exportőr volt, miután az első félévben rekordnak számító, 51 TWh-s nettó exporttöbbletet ért el.
Hosszabb távon viszont, különösen ha a reaktorok üzemidejét 70 vagy 80 évre hosszabbítják, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásuk valódi stressztesztet jelent majd a következő 20–30 évben, egy még melegebbé váló klímában – állítja a szakértő.