A volt elnököt azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy szerepet vállalt az országot több hétre megbénító nyár eleji tüntetéshullám szervezésében. Morales ellen már folyik vizsgálat egy másik ügyben, abban emberkereskedelemmel gyanúsítják.
A bolíviai ügyészség körözteti a volt államfőt, Evo Moralest, aki 2006 és 2019 között volt az ország elnöke. Azzal gyanúsítják, hogy részt vett a májusban és júniusban zajló, az államfő, Rodrigo Paz lemondását követelő országos tüntetéshullám szervezésében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Brayan Melgar ügyész által aláírt végzés Moralesnek tulajdonítja a következő, feltételezett bűncselekményeket: „fegyveres felkelés az állam biztonsága és szuverenitása ellen”, terrorizmus, a közlekedési eszközök biztonsága elleni támadás, bűnszövetség, nyilvános bűncselekményre uszítás és a közszolgáltatások elleni támadások – számoltak be róla helyi médiumok.
A feljelentést július elején Santa Cruz civil vezetői nyújtották be, majd később a kormányzati miniszter, Marco Antonio Oviedo is támogatta. A nyomozás a Bolíviai Munkásközpont vezetőjét, Marco Argollót, valamint Vicente Salazart is érinti.
Hét héten keresztül a Moraleshoz közel álló szervezetek által szított útblokádok súlyos élelmiszer-, üzemanyag- és orvosi oxigénhiányt okoztak, és legalább 16 halálos áldozatot követeltek, közülük 13 ember a szükséges orvosi ellátás hiánya miatt halt meg – közölték a hatóságok. A kormány az anyagi veszteséget több mint 3 milliárd dollárra (2,619 milliárd euróra) becsülte.
Morales visszautasítja, hogy Paz lemondásának kierőszakolására törekedett volna, és azt állítja, hogy a tiltakozások célja az volt, hogy a kormányzat eleget tegyen a mozgósított társadalmi csoportok követeléseinek.
Az új elfogatóparancs egy már érvényben lévő intézkedést egészít ki, amely egy vélt, súlyosbított emberkereskedelmi ügyhöz kapcsolódik. Ebben a nyomozásban azzal vádolják a volt államfőt, hogy kapcsolatot tartott fenn egy fiatalkorúval, akitől feltételezések szerint 2016-ban, elnöksége idején gyermeke született.
Morales 2024 októbere óta a Chapare régióban tartózkodik, amely a legfontosabb politikai és szakszervezeti hátországa, és amelyben követőinek százai védik, megakadályozva letartóztatását. Innen júniusban azt hangoztatta, hogy nem szándékozik feladni magát: „Nem adom fel.”