Oroszország támadást hajtott végre egy ukrajnai vízerőmű ellen, olaj került a Dnyeszterbe. A szennyeződés veszélyzeteti Moldova vízellátását - figyelmeztet az elnök.
Környezetvédelmi készültséget rendelt el Moldova a Dnyeszter folyó vízgyűjtő területén a következő 15 napra, miután egy ukrajnai orosz támadás következtében olaj került a folyóba.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Oroszország az ukrajnai Novodnyisztorszk vízerőművet támadta, így került olaj a Dnyeszterbe veszélyeztetve Moldova vízellátását. Környezetvédelmi riadót fújtunk és megvédjük az embereket. Oroszországnak vállalnia kell a teljes felelősséget" - írta Maia Sandu moldáv államfő az X-en.
Az első vizsgálatok szerint a vízbe jutott kőolajszármazékok szintje meghaladja az egészségügyi határértéket. A moldáv hatóságok jelenleg azon dolgoznak, hogy különböző, az olaj felfogására és eltávolítására alkalmas eszközöket helyezzenek a vízre, illetve a parthoz, valamint a Dubasarii víztározóhoz.
A lakosságot pedig arra figyelmeztették, hogy vízkorlátozást vezethetnek be azokon a településeken, amelyek közelében magas marad a szennyeződés.
Az ukrajnai orosz támadások hatása Moldovára
Moldovát közvetlenül érinti a szomszédjában zajló háború. Orosz drónok többször beléptek a moldáv légtérbe. Legutóbb március 14-én egy Shahed típusú drón repült át az országon, mikor Oroszország újabb nagyszabású légitámadást indított Ukrajna ellen. A moldáv külügyminiszter "a szuverenitás súlyos megsértésének" nevezte az esetet.
Orosz beavatkozás a moldáv belpolitikába
Moldova lakossága megosztott, az EU-párt és az oroszbarát szavazók hasonló arányban vannak. A 2024-es elnökválasztáson és egyben népszavazáson Oroszország különböző módon igyekezett a Moszkvához közel álló politikusok felé terelni a hatalmat.
Végül a nyugatbarát Maia Sandu nyert, majd a 2025-ös parlamenti választásokon is az ő pártja kapta a legtöbb szavazatot az orosz dezinformációs kampány ellenére.
A 2024-es elnökválasztással egybekötött népszavazás kérdése az volt, hogy megváltoztassák-e az alkotmányt az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében.
Hajszállal, de végül az EU-barát szavazatok kerültek többségbe. A külföldön leadott szavazatok megszámlálása után, az Igenek győztek 50,31%-kal. Nemmel a választók 49,69%-a voksolt.