Megtorlással fenyegette meg az Egyesült Államok az Európai Uniót, amennyiben a védelmi beszerzések esetében az uniós vállalatokat preferálva kiszorítják az amerikai cégeket a piacról.
Az amerikai védelmi minisztérium kifogásolta, hogy az Európai Unió korlátozhatja az amerikai fegyvergyártók üzletelését az európai piacon, és figyelmeztetett, hogy egy ilyen irányelv kellemetlen választ válthat ki a Fehér Házból. „Az Egyesült Államok határozottan ellenez minden olyan változást, amely korlátozza az amerikai ipart, hogy részesüljön az Európai Unió tagállamainak nemzetvédelmi beszerzéseiből” – írta az amerikai kormányzat az EU védelmi eszközök beszerzésére fókuszáló törvényeinek tervezett frissítése előtt, hozzátéve, hogy szerintük ez kirekesztő politika, pedig Európa legnagyobb fegyvergyártói továbbra is jelentős profitra tesznek szert az Egyesült Államokban kötött üzleteikből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Politico emlékeztet, hogy Washington kommentárja rávilágít az Egyesült Államok Európával való viszonyának egyik paradoxonjára: a Trump-adminisztráció többször is kijelentette, hogy azt akarja, hogy a kontinens védelmét nagyrészt vállalja maga a kontinens, de közben nem akarja, hogy ez az amerikai védelmi cégek rovására menjen. A brüsszeli lap korábban arról írt, hogy Christopher Landau amerikai külügyminiszter-helyettes decemben zárt ajtók mögött bírálta az európai NATO-szövetségeseket, amiért saját védelmi iparukat részesítik előnyben az amerikai fegyverbeszállítókkal szemben. Decemberben az Euronews azt írta, hogy Németország 2025-ben 24 milliárd eurót költött védelmre, és hogy a hazai beszerzés fő nyertesei a KNDS Deutschland és a Rheinmetall Landsysteme voltak, jórészt a Puma harcjármű miatt. A Bundeswehr beszerzésének többsége európai gyártókhoz került, így az eszközöknek csak a 8 százalékát vásárolták az Egyesült Államokból.
Az elmúlt években az Európai Bizottság megpróbált úgy ügyeskedni, hogy növelje az európai fegyverek arányát az EU államainak fegyverarzenáljában. A kontinens évtizedek óta támaszkodik az amerikai katonai felszerelésekre, így például az F-35-ös vadászgépekre, vagy a HIMARS tüzérségi-, illetve a Patriot légvédelmi rendszerekre. A blokk importfegyvereinek közel kétharmadát az Egyesült Államok szállította, és a jövőben is fog érkezni amerikai "áru", hiszen az F35-ösök, vagy a haditengerészetnek szánt P-8A Poseidon tengeri felderítő repülőgépek és Tomahawk cirkálórakéták is onnan jönnek.
A Trump-adminisztráció fellépése azonban bonyolíthatja a Bizottság fegyvervásárlási programját, és próbára teszi az EU-s országokat, hogy milyen messzire hajlandóak elmenni az Egyesült Államoktól való függetlenedésben.
Az EU végrehajtó hatalma várhatóan a harmadik negyedévben terjeszti elő a 2009-es közbeszerzési irányelv frissítését, mely az európai termékek vásárlására vonatkozó szabályok bővítésére fókuszál. Az egyelőre nem világos, hogy az új szöveg tartalmaz-e kötelező érvényű szabályokat az európai gyártók javára.
Visszavág
A Pentagon figyelmeztetett, hogy amennyiben a jövőbeli közbeszerzési jogszabályokba bekerül a „vásárolj európai terméket” záradék, akkor az Egyesült Államok válaszlépésekre kényszerül, és felülvizsgálnák az összes, "vásárolj amerikait" rendelkezés alá eső kivételt, ami egyrészt több kölcsönös védelmi beszerzési megállapodást érinthet, másrészt egyes esetekben előfordulhat, hogy az Egyesült Államok akár be is zárná az európai vállalatait.
Az EU 27 tagállamából 19 írt alá olyan megállapodást Washingtonnal, mely lehetővé teszi az európai vállalatok számára, hogy versenybe szálljanak egyes, a Pentagonnal köthető üzletekért. A Pentagon elsősorban amerikai vállalatoktól vásárolja az eszközeit, de az olyan európai cégek, mint például az olasz Leonardo és a svéd Saab, szintén értékesítenek az Egyesült Államoknak.
Washington szerint az európai termékek vásárlására vonatkozó záradék korlátozná az EU-s tagállamok szabadságát, gyengítené a NATO-t, és veszélyeztetné az európai országok azon képességét, hogy elérjék a tavaly elfogadott védelmi célkitűzéseket. Az amerikai kormányzat állítja, hogy ez ellentétes lenne az Egyesült Államok és az Európai Unió által tavaly nyáron aláírt kereskedelmi megállapodásban rögzített kötelezettségvállalásokkal, melyben az Európai Bizottság további amerikai fegyverek vásárlását garantálta. A Trump-kabinet szerint az európai költekezés erősítése már szerepelt az EU egyes programjaiban, de az irányelvbe való beillesztés fordulópontot jelentene az egyes tagállamok szuverén, nemzeti költségvetéseire gyakorolt hatásában.