Áramkimaradások, kibertámadások, szabotázs - Németország kritikus infrastruktúrája sebezhetőbb, mint azt sokan gondolnák. Szakértők hibrid támadásokra figyelmeztetnek, amelyek megbéníthatják a városokat és a kórházakat a végsőkig feszíthetik.
Egyetlen tűzvész, és 45 000 berlini háztartásban megszűnik az áramszolgáltatás. Néhány héttel ezelőtt egy baloldali szélsőséges támadás bénította meg Berlin délnyugati részét - ez az előszele azoknak a hibrid támadásoknak, amelyek még bekövetkezhetnek, és amelyekre Németország a szakértők szerint aligha van felkészülve.
"Az elmúlt évtizedekben azt tapasztalhattuk, hogy a polgári védelmi intézkedéseket egymás után leépítették, finanszírozás és új személyzet nélkül. A felszerelést inkább csökkentették, mintsem korszerűsítették" - magyarázza Ferdinand Gehringer. Évek óta ad tanácsokat politikusoknak és vállalatoknak biztonsági és védelmi kérdésekben.
Németországban és Európában a békés egymás mellett élést sokáig természetesnek tartották. A szép éveknek azonban úgy tűnik, vége: tavaly év végén drónok többször is megzavarták a repülőtereket, többek között Münchenben és a berlini BER-en.
Az aggodalom: Oroszország hibrid támadással kritikus infrastruktúrát, például vasúti rendszereket vagy erőműveket támadhatna meg, és ezzel szükségállapotot idézhetne elő. Az informatika és a távközlés elleni támadások szintén pusztító következményekkel járnának. Sok ember számára a fő információs csatornák, a mobiltelefonok és az internet nem lennének többé használhatók.
"Sok mobiltelefon-oszlopot nem véd a vészhelyzeti áramellátás, és a hálózat gyakran 30-45 perc után összeomlik" - mondja Gehringer. "A polgári védelem részeként az egyik prioritásom az lenne, hogy az internetes lefedettséget is biztosítani tudjuk."
150 élelmiszerraktár vészhelyzet esetére
A kritikus infrastruktúrát érő támadásokra vonatkozó figyelmeztetések a szövetségi belügyminisztériumból is érkeznek: "A szövetségi kormány általában abból indul ki, hogy a kritikus infrastruktúrát, így az energiaellátást is absztrakt veszély fenyegeti".
Az évtizedek óta tartó hallgatólagos ígéret, miszerint "Mindenáron megvédjük Önöket", ma már nem tartható be, magyarázza Gehringer. Ehelyett az államnak fel kell szólítania a lakosságot, hogy tegyen egyéni óvintézkedéseket, például élelmiszerkészletek felhalmozásával. A vállalatok és a magánszemélyek közös gyakorlatokkal felkészülhetnének a vészhelyzetekre. Az akkori SPD-s belügyminiszter, Nancy Faeser például polgári védelmi gyakorlatokra hívta fel az iskolásokat, amint arról az Euronews beszámolt.
Az ilyen polgári védelmi gyakorlatok már széles körben elterjedtek Svédországban. Ott az állam évente felkészülési hetet szervez, amelynek során tájékoztató rendezvényeket és válsággyakorlatokat tartanak. A kritikus infrastruktúrák üzemeltetői és a lakosság együtt gyakorolhat vészhelyzet esetére.
Németországban is elképzelhető, hogy a vállalatok a tűzvédelmi gyakorlatok mellett áramkimaradásokra és terrortámadásokra is felkészülhetnek - magyarázza Gehringer.
Németországban mintegy 2800 ember vesz részt elsősorban a polgári védelemben, ebből 600 a Szövetségi Polgári Védelmi Hivatalban és 2200 a Szövetségi Műszaki Segélyezési Hivatalban. A struktúrákat évtizedek alatt lebontották, kritizálja Gehringer. "Egyszerűen túl kevés figyelmet fordítottak a szélsőséges helyzetekre" - mondja a szakértő.
Annak érdekében, hogy vészhelyzetben biztosítsa az ellátást, az állam több mint 150 helyen tárolja az élelmiszereket Németország-szerte. Ezeket rendszeresen cserélik, mivel szavatossági idejük korlátozott. Hogy pontosan hol találhatók a raktárak, az titok. Olyan alapvető élelmiszereket tárolnak, mint a rizs és a búza, de hüvelyeseket, köztük borsót is. A sűrített tej is megtalálható ott.
A kórházak 2,7 milliárd eurót követelnek
De a városokban, amelyeket többnyire a városon kívüli nagy pékségek látnak el, például a búza nem sokat ér, mondja Gehringer. Ehelyett konzervtermékekre apellál.
A készletezés önmagában azonban nem elég: Még ha az élelmiszer- és alapellátás biztosított is lenne, a kritikus létesítmények, például a kórházak szélsőséges helyzetekben gyorsan elérik határaikat. Az áramellátás, az informatikai rendszerek vagy a logisztikai folyamatok meghibásodása rövid időn belül drámai következményekkel járhat.
A Német Kórházszövetség 2025 októberében közzétett tanulmánya azt mutatja, hogy a német kórházak mennyire rosszul felkészültek a vészhelyzetekre. Mindössze egynegyedük rendelkezik készenléti tervekkel a védekezésre. A tanulmány szerint a kórházak néhány napon belül a végsőkig ki lennének merülve.
A tanulmány szerzői azt követelik, hogy a speciális védelmi alapból 2,7 milliárd eurót fordítsanak a kibertámadásokra és szabotázsra való felkészülésre.
"Itt hatalmas lemaradásunk van" - mondja Gehringer. A német orvosoknak túl kevés tapasztalatuk van a háborús sérülésekkel és sebesülésekkel kapcsolatban.
Január végén a Bundestag elfogadta a "KRITIS ernyőtörvényt", amelynek célja a kritikus infrastruktúrák nagyobb védelme. A jövőben a biztonság szempontjából fontos rendszerek és létesítmények üzemeltetőinek korlátozniuk kell a hozzájuk való hozzáférést, vagy például vészhelyzeti áramellátást kell biztosítaniuk. A törvényt a Szövetségi Tanácsnak még jóvá kell hagynia.
Tavaly szeptemberben Alexander Dobrindt (CSU) belügyminiszter is bejelentette a "Polgári védelmi paktumot". Tízmilliárd eurót akar befektetni 2029-ig.
"A tervek között szerepel tűzvédelmi járművek, mentőszállító járművek, parancsnoki központok és nehézgépek beszerzése a polgári védelem támogatására" - közölte a BMI az Euronews megkeresésére. A digitális rádión keresztüli válságbiztos kommunikációt is erősíteni kívánják.