Az euróövezet inflációja januárban 1,7 százalékra esett, ami 2024 szeptembere óta a legalacsonyabb szint, és az EKB 2 százalékos célja alatt marad. Az energiaárak zuhanása miatt a maginfláció 2,2 százalékra mérséklődött.
Az euróövezeti infláció januárban tovább mérséklődött, 2024 szeptembere óta a legalacsonyabb szintre esett, és az Európai Központi Bank (EKB) középtávú célja alá csúszott.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az éves infláció az euróövezetben a decemberi 2,0%-ról tovább enyhült, összhangban a piaci várakozásokkal.
A maginfláció tovább enyhül
A maginfláció, amely kiszűri az ingadozó energia- és élelmiszerárakat, 2,3%-ról 2,2%-ra csúszott éves összevetésben, ami 2021 októbere óta a legalacsonyabb érték. Havi alapon a fogyasztói árak 0,5%-kal estek, ami 2023 novembere óta a legnagyobb visszaesés.
A szolgáltatások 3,2%-os éves rátával vezették a mezőnyt, a korábbi 3,4% után, miközben az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek inflációja enyhén 2,7%-ra gyorsult. Az energiaáraktól független iparcikkek ára mindössze 0,4%-kal nőtt, az energiaárak pedig 4,1%-kal zuhantak, a megelőző havi 1,9%-os csökkenés után tovább mélyülve.
Havi összevetésben az árak 0,5%-kal estek vissza az övezetben, ami 2023 novembere óta a legmeredekebb csökkenés.
Az euróövezet legnagyobb gazdaságaiban visszafogott maradt az infláció. Németországban becslések szerint 2,1% volt az éves ráta, nagyjából összhangban az övezeti átlaggal, míg Olaszországban mindössze 1%-os inflációt mértek, ami a gyenge belföldi keresletet tükrözi.
Franciaország emelkedett ki a sorból, ott 0,4%-osra becsülik az inflációt, ami a legalacsonyabb érték az övezetben, és jól mutatja a dezinfláció erejét. Szlovákiában mérték a legmagasabb éves inflációt, 4,2%-ot.
A csökkenő infláció a gyenge keresletet tükrözi
Egyes közgazdászok szerint az infláció visszaesése nem egyértelműen pozitív fejlemény.
Joe Nellis, az MHA tanácsadó közgazdásza és emeritus professzor arra figyelmeztetett, hogy a dezinflációs trendet részben lanyha kereslet hajtja.
„Ez nem feltétlenül ok az ünneplésre” – mondta Nellis. „Az elmúlt évek gyenge gazdasági növekedése visszafogta a keresletet, ami lefelé nyomta az inflációt.”
Noha a mérséklődő energiaárak is segítették a lassulást, a maginfláció továbbra is makacsabb, még ha lendülete gyengül is, nem pedig újra erősödik.
Most, hogy az infláció közel van a célhoz, miközben a növekedés az övezet nagy részében lanyha, nincs érdemi alapja további szigorításnak – magyarázta Nellis.
A vállalatok számára viszont egyre kiszámíthatóbbá válik a környezet. A célhoz közeli infláció jobb rálátást ad a költségekre és az árképzésre, miközben a finanszírozási költségek – bár még mindig magasabbak a járvány előtti szintnél – a korábbi csúcsokról már lejjebb jöttek, és 2026 későbbi szakaszában tovább enyhülhetnek.
A lakossági kereslet ugyanakkor várhatóan csak fokozatosan élénkül, ahogy a reáljövedelmek helyreállnak.
Mi lesz az EKB következő lépése?
Az EKB várhatóan változatlanul hagyja a kamatokat az év első, csütörtöki kormányzótanácsi ülésén. Alexandre Strott, a Goldman Sachs közgazdásza szerint az EKB első idei ülése különösebb meglepetés nélkül telhet.
„A Kormányzótanács várhatóan változatlanul hagyja a kamatokat és az összes többi monetáris politikai paramétert” – mondta, rámutatva, hogy a beérkező adatok nagyjából összhangban vannak a szakértői előrejelzésekkel, a döntéshozók pedig továbbra is megfelelőnek tartják a jelenlegi irányultságot.
Így az EKB elnöke, Christine Lagarde várhatóan már hatodik egymást követő ülésén ismétli meg, hogy a monetáris politika „jó helyen van”.
Roman Ziruk, az Ebury vezető piaci elemzője szerint az inflációs háttér visszafogott árnyomásra utal, miközben nő annak a kockázata, hogy az infláció a cél alá esik.
„Az euró gyors felértékelődése nem elhanyagolható mértékben csökkenti az importárakat” – mondta Ziruk, hozzátéve, hogy ezzel egy időben rontja az export versenyképességét, ami az euróövezeti gazdaság egyik kulcsfontosságú csatornája.
Ennek eredményeként a piacok, amelyek még néhány hete inkább kamatemelésre számítottak, ma már mindössze ötödnyi esélyt látnak arra, hogy az év vége előtt kamatcsökkentésre kerül sor.
Ruben Segura-Cayuela, a Bank of America közgazdásza arra számít, hogy az EKB óvatos marad.
„Ha a bizonytalanság decemberben fontos tényező volt abban, hogy Lagarde óvatos maradjon, az azóta csak nőtt” – fogalmazott.
A Bank of America továbbra is 25 bázispontos kamatcsökkentésre számít 2026 márciusában, amelyet a lazítási ciklus utolsó lépéseként értelmez, majd elhúzódó kamattartásra számít 2026-ban és 2027-ben.
Visszafogott piaci reakció
A pénzpiacok alig reagáltak az adatokra. Az euró nagyjából 1,18 dollár körül mozgott, miközben a német Bund-hozamok alig változtak, 2,88% körül.
Az euróövezeti részvényindexek enyhén emelkedtek, a Euro STOXX 50 mutató 0,3%-kal került feljebb.
A nemzeti irányadó indexek vegyesen, de összességében pozitívan teljesítettek: a német DAX 0,06%-kal, a francia CAC 40 0,74%-kal, az olasz FTSE MIB pedig 0,69%-kal emelkedett.