Donald Trump azzal fenyegette meg Kanadát, hogy 50%-os vámot vet ki „minden Kanadában gyártott repülőgépre”, hacsak nem engedélyezi az elsőszámú kanadai repülőgépgyártó legnagyobb amerikai versenytársának a kanadai tanúsítási eljárást.
Az amerikai elnök azzal fenyegette meg a kanadai vezetőket, hogy 50 százalékos vámot vet ki „minden Kanadában gyártott repülőgépre” és „visszavonja a tanúsítványait” a kanadai gyártmányú Bombardier Global Express bizniszrepülőgépeinek, amennyiben Kanada nem engedélyezi a Bombardier legnagyobb amerikai versenytársa, a Gulfstream által gyártott repülőgépek kanadai forgalomba helyeztetésének első szakaszát, a tanúsítási eljárást.
Mint azt az elnök egy posztjában írta, Kanada „jogellenesen, illegálisan és kitartóan megtagadta a Gulfstream 500, 600, 700 és 800 repülőgépek tanúsítását”.
A Trump által valószínűsített vámok komoly problémákat okoznának a kanadai vállalatnak. A montreali székhelyű Bombardier közölte, hogy felvette a kapcsolatot a kanadai kormánnyal. Az egyelőre nem világos, hogy az amerikai elnök hogyan léptetné életbe a fenyegetéseket, mivel semmilyen jogosultsága nincs a repülőgép-tanúsítványok visszavonására. A tanúsítási eljárás a Szövetségi Légiközlekedési Hatóság (FAA) feladat- és felelősségi körébe tartozik.
A Bombardier 5200 repülőgépből álló nemzetközi flottájának több mint fele az Egyesült Államokban üzemel, szintén az Egyesült Államokban értékesítik a Bombardier-gépek kétharmadát. A lépéssel számos amerikai légitársaságot rosszul érintene, ugyanakkor piacot teremtene az amerikai gyártmányú repülőgépeknek, például a Boeingnek.
Vámszankciós program Kanada ellen
A múlt héten Donald Trump 100 százalékos általános vámokkal fenyegette meg a Kína felé kacsingató Kanadát, miután az Egyesült Államok északi szomszédja stratégiai partnerségre lépett Kínával. Bár az amerikai elnök Carney nagyhatású davosi beszéde előtt jó dolognak nevezte a két ország közeledését, most vámhadjáratot indított Kanada ellen.
Az ország csökkenteni próbálja a függést az Egyesült Államoktól, amely a legfontosabb kereskedelmi partnere, azonban Trump kiszámíthatatlan vámpolitikájára hosszútávú kereskedelmi programot nem lehet építeni. Kanada a kereskedelmi diverzifikációs programja révén Carney és kormánya más országokkal próbálja erősíteni kereskedelmi kapcsolatait.
A Kínával megkötött stratégiai partnerségről szóló megállapodásban egyebek közt az is szerepel, hogy Kanada drasztikusan lecsökkenti a kínai elektromos járművekre vonatkozó vámjait, Kína pedig ugyanígy tesz a kanadai repceolaj tekintetében. Az ország Kínához való közeledésével minden esély meg van rá, hogy Venezuela és Irán után Kanada is gazdasági érdekszféra-ütközést jelent majd két nagyhatalom, az Egyesült Államok és Kína kereskedelempolitikájában.
Az amerikai elnök többször kifejezte, hogy szeretné, ha Kanada az Egyesült Államok 51. tagállamaként csatlakozna országához. Trump múlt heti Truth Social posztjában azt írta, hogy ha Carney azt hiszi, hogy jó ötlet lenne Kanadát átalakítani Kína lerakatává, ahonnan a kínai termékek beléphetnek az Egyesült Államokba, akkor nagy hibát követ el, mert Kína elevenen fogja felfalni Kanadát, mégpedig úgy, hogy tönkreteszi az ország üzleti szféráját, társadalmi szövetét és életmódját.
Mit mondott Carney a Világgazdasági Fórumon?
Carney egyebek közt arra buzdította a világ közepes hatalmait Davosban, hogy fogjanak össze, hogy csökkenteni tudják a nagyhatalmak gazdasági nyomásának hatásait. A kanadai miniszterelnök itt minden bizonnyal a vámokkal fenyegető amerikai kormányra utalt. Trump válaszul, Carney felszólalásának másnapján kijelentette, hogy Kanada kizárólag az Egyesült Államoknak köszönhetően létezik, nem sokkal később pedig visszavonta Kanada meghívását az általa létrehozott Béketanácsba.
Mark Carney január 20-án a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott nagyhatású beszédében kijelentette, hogy új világrend van kialakulóban, amelyben a szabályalapú nemzetközi rend megszűnt, ahogy a korábbi, "multilaterális intézményeken nyugvó" világrend is, és egy tényleges világpolitikai törés kellős közepén vagyunk. Mint mondta, a figyelmeztető jeleket Kanada az elsők között érzékelte, ami arra késztette országát, hogy alapjaiban változtasson külpolitikai stratégiáján.
**"**A kanadaiak tudják, hogy a régi, kényelmes feltételezésünk, miszerint földrajzi elhelyezkedésünk és szövetségi tagságunk automatikusan biztosítja a jólétet és a biztonságot, már nem érvényes" - jelentette ki a kanadai miniszterelnök.