„Nagyfiú” és „nyáladzó agyalágyult” - komoly közéleti szereplőkhöz nem teljesen méltó hangnemben zajlott a szópárbaj Sikorski és Musk között.
Radoslaw Sikorski azzal vádolta meg a tech-milliárdost, hogy hasznot húz abból, hogy az oroszok is használni tudják a Starlink műholdas rendszert, amely Elon Musk SpaceX cégének a gyártmánya, és a glóbusz bármely pontján képes internetes kapcsolatot létesíteni. Legújabb fejlesztései már mobil telefonokról is elérhetők, kezelése egyszerű, ára pedig alacsony.
„Hé, nagyfiú, @elonmusk miért nem akadályozod meg az oroszokat abban, hogy Starlinkeket használjanak ukrán városok célba vételére? A háborús bűncselekményekből származó pénzszerzés károsíthatja a márkádat” - kérdezte fel a lengyel diplomácia vezetője Muskot, aki azzal riposztozott, hogy „ez a nyáladzó agyalágyult azt sem tudja, hogy a Starlink az ukrán katonai kommunikáció gerince”.
Kettejük között már tavaly is zajlott hasonló pengeváltás, amikor Musk nevezte Sikorskit „kisfiúnak”, és megnyugtatta afelől, hogy Lengyelország a töredékét fizeti a rendszer használati díjának. Az újabb épületes csörte egyelőre ezzel befejeződött, de a kérdés a levegőben marad, mivel az orosz haderő valóban egyre kiterjedtebben használja a Starlink képességeit a saját hadműveleti céljaira.
A háborús bűn emlegetése nyilvánvaló túlzás
Az eddigi ismeretek szerint Musk nem vádolható összejátszással az oroszok felé. A SpaceX többször is figyelmeztetett, hogy ne használják a rendszert Ukrajna ellen, de ez süket fülekre talált Moszkvában. Ezzel párhuzamosan a vállalat Ukrajnának is csak a védelmi célú felhasználásra adott engedélyt.
Mint az korábbi cikkeinkben részleteztük, a Starlink alapvetően polgári célokra készült, és könnyen hozzáférhető szerte a világon. Az amerikai anyavállalat nem hatóság, és nem tudja megakadályozni, hogy bárki megszerezze az eszközt a legális forgalomban, majd eljuttassa az orosz hadseregnek.
Január közepén dokumentálták teljes bizonyossággal, hogy Starlink terminált találtak egy lelőtt orosz drónba építve, igazolva a korábbi gyanút. Az ukrán légvédelmi erőknek már tavaly feltűnt, hogy az orosz harci UAV-ok egyre pontosabb és valós időben alkalmazkodó képességeket mutatnak, és ezt a Starlinkkel hozták kapcsolatba, de bizonyítani még nem tudták.
A Starlink alacsony Föld körüli pályán (LEO) működő rendszere egy polgári internetes infrastruktúra. Ezt sosem tervezték katonai célokra, de ennek ellenére a háborús környezetben az egyik legrugalmasabb kommunikációs megoldásnak bizonyult. Az eszköz egy drón fedélzetére integrálva lehetővé teszi, hogy akár több száz kilométeres távolságból is kapcsolatban maradjon az operátorral. Így repülés közben folyamatosan kaphat utasításokat, igazodva a földön látott valós idejű helyzethez, például egy ellenséges jármű vagy üteg pillanatnyi mozgásához.
Ha a terminált például Párizsban vásárolja meg valaki, akkor viszonylag könnyen megkerülheti a berendezés helyadat ellenőrzését, és a berendezés Ukrajna felett is azt fogja „gondolni”, hogy még mindig Franciaországban van.
A két heves vérmérsékletű személyiség vitáját csakis kormányzati szinteken lehetne enyhíteni, vagyis hatósági engedélyhez kötni és folyamatosan ellenőrizni az eszköz vásárlását és működtetésének helyszínét. Ez jelenleg elképzelhetetlen, ezért a vita újabb fordulója előbb-utóbb elérkezik.