Maya Kadosh az Euronewsnak adott exkluzív interjújában elmondta: Izrael még Donald Trumppal is szembe szállna, ha veszélybe kerülne az ország szuverenitása, és egy ilyen vita esetén Magyarország lenne a legalkalmasabb a békítő szerepére.
Közelebb került a gázai béke - az elmúlt napok fejleményei után legalábbis okkal reménykedhet ebben a világ. Az októberben kialkudott tűzszüneti megállapodás első felvonásának utolsó elemei is megvalósultak.
Az IDF hétfőn jelentette be, hogy katonái több mint két év után, a Gázai övezetben megtalálták az utolsó Hamász által elhurcolt izraeli túsz holttestét.
Ran Guili 24 éves rendőr törzsőrmestert a 2023. október 7-én Hamász emberei már holtan vitték magukkal a Gázai övezetbe, miután tűzpárbajban megölték Alumim kibucnál. Holttestét egy tömegsírban lelték meg, amelyben zömmel palesztinok voltak elföldelve. Ehhez mintegy kétszázötven testet kellett megvizsgálni.
Mivel ezzel a jeruzsálemi vezetés utolsó követelése is teljesült, Izrael beleegyezett a Gázai övezet és Egyiptom közötti rafahi átkelő korlátozott megnyitásába. A határt továbbra is izraeli katonák őrzik és teherautók nem haladhatnak át rajta.
Az utolsó túsz szabadon engedése és a határnyitás is szerepelt az amerikai elnök 20 pontos gázai béketervében. Donald Trump múlt héten életre hívta az úgynevezett ,,Béketanácsot". Ez reményei szerint egy olyan világvezetőkből álló testület lesz, amely levezényli a politikai átmenetet és az újjáépítést Gázában. Ha pedig sikerrel jár, mandátumát akár más területekre is kiterjesztheti.
A ,,Béketanács" összehívásának azonban nem örült mindenki. Az európai országok többsége inkább kimaradt belőle. Benjamin Netanjahu pedig eleinte vonakodott a belépéstől, mondván: annak összetételét „nem egyeztették Izraellel, és működése ellentétes az izraeli érdekekkel”.
Végül azonban Netanjahu mégis belépett a testületbe. Mi változtatta meg a véleményét? És Izrael meddig lesz hajlandó asszisztálni Trump békemissziójához? - a többi között ezekről is kérdeztük Izrael Budapestre akkreditált nagykövetét, Maya Kadosht.
Az izraeli miniszterelnök azért változtatott az álláspontján, mert rájött, hogy jobb, ha ott ül az asztalnál, mintha őt tálalják fel?
Netanjahu miniszterelnök döntése, miszerint részt vesz a ,,Béketanács" munkájában, egy régi izraeli alapelvet követ: amikor olyan döntések kerülnek napirendre, amelyek a biztonságunkat érintik, Izraelnek jelen kell lennie, és aktívan részt kell vennie a folyamatban.
Izrael kezdetben jogos aggályokat fogalmazott meg olyan javaslatokkal kapcsolatban, amelyekről előzetesen nem egyeztettek vele. Ezeket az aggályokat meghallotta az amerikai fél, és elkezdődött a párbeszéd.
Ha Izrael részt vesz a tárgyalásokon, biztosítani tudja, hogy csak olyan tervezet születhessen meg Gázával kapcsolatban, amely a valóság talaján áll, és amely szem előtt tartja az izraeli állampolgárok biztonságát.
Izrael jelenléte garantálja, hogy a lefegyverzés és a radikálisok hatástalanítása még a békekötés előtt valósuljon meg és ne csak utána. Az a tapasztalatunk, hogy nem szabad távol maradnunk az ilyen tárgyalásoktól, mert azzal mindig csak rosszul járunk.
Orbán Viktor Donald Trump egyik legszorosabb szövetségese, és az elsők között csatlakozott Davosban a ,,Béketanácshoz". Ugyanakkor Magyarország baráti kapcsolatot ápol Izraellel, és elutasítja a kétállami megoldást. Ha Trump csapata a gyorsabb béke érdekében olyan tervet próbálna keresztülvinni, amely Izrael számára elfogadhatatlan, miként tudna Magyarország lavírozni a két szövetséges között?
Magyarország kiérdemelte hírnevét mint Izrael elvhű és megbízható partnere. Orbán Viktor kormánya megérti, hogy Izraelnek milyen biztonsági kockázatokkal kell szembenéznie.
Amennyiben a Béketanácsban nézeteltérések alakulnának ki, Magyarország fontos szerepet tudna betölteni. Nem kéne oldalt választania, sokkal inkább konstruktív mederben tudná tartani a vitát, hiszen mindkét féllel jó viszonyt ápol. Magyarország tisztában van azzal, hogy a tartós békét nem lehet rákényszeríteni senkire, és végképp nem Izrael biztonságának rovására.
A szövetségesek közötti barátság nem automatikus egyetértést jelent, hanem őszinte párbeszédet. Az a fontos, hogy az esetleges megállapodás fontosnak tartsa a szuverenitást és a terror elleni harcot - ebben Magyarország is biztosan egyetért.
Ez azt jelenti, hogy miközben a testület koordinálja az újjáépítést és a humanitárius tevékenységet, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) fenntartják a szükséges biztonsági védőernyőt.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy sem török, sem katari katonák nem léphetnek Gáza területére. Azt ő is belátta, hogy erről komoly vita folyik az amerikaiakkal. Mekkora mozgástere van most az izraeli vezetésnek? Mennyire lehet szembe szállni Donald Trump akaratával?
Hadd fogalmazzak egyértelműen, ahogyan a miniszterelnök is tette hétfőn: Izrael nem fog beleegyezni török vagy katari csapatok jelenlétébe a Gázai övezetben.
A történelem megtanított minket arra, hogy nem szervezhetjük ki a biztonságunkat olyan szereplőknek, akik kapcsolatban állnak a Hamász vezetésével. Konstruktív kapcsolatot ápolunk Trump elnökkel, és hisszük, hogy az igazi barátok képesek kezelni a nézeteltéréseket. Izrael ebben a kérdésben szilárdan ki fog tartani:
Számos európai ország – köztük több olyan is, amely bírálta Izraelt a gázai harcok miatt – úgy döntött, hogy nem vesz részt a Béketanács munkájában. Hogyan értelmezi ezt a döntést? Ön szerint inkább amiatt aggódnak, hogy az izraeliek, vagy inkább amiatt, hogy a palesztinok feje fölött születhet döntés a sorsukról?
Egyes európai országok távolmaradása a Béketanácstól sajnálatos, ugyanakkor sokatmondó. Ezeket a döntéseket gyakran „humanitárius” aggodalmakkal indokolják. Pedig a valóságban csak megpróbálnak életben tartani olyan megbukott intézményeket, mint az UNRWA (az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala).
Izrael szuverenitása nem egy elvont elméleti kérdés, amelyről Brüsszelben lehet vitatkozni. Nekünk nagyon is gyakorlati jogunk van megvédeni a határainkat. Akik kimaradnak ebből a kezdeményezésből, a status quót választják – azt a status quót, amely mind az izraelieknek, mind a palesztinoknak előnytelen. Azokkal tudunk jól együttműködni, akik hajlandók egy új valóságot felépíteni, nem pedig a régit akarják foltozgatni.
Magyarország hogyan járulhat hozzá leghatékonyabban a gázai békefolyamathoz?
Az EU régóta reflexből kritizál mindent, amit Izrael csinál. Magyarország katalizátora lehet egy realisztikusabb európai megközelítésnek. A „Budapest–Jeruzsálem–Washington” tengely segíthet abban, hogy az EU belássa: