50 éve nem volt példa a Kínai Néphadsereg történetében olyan méretű tisztogatásra, ami a hétvégén lezajlott a katonai vezetés legfelsőbb szintjein, elsodorva az egyesített vezérkar főnökét is. Már nem csak korrupció a vád, hanem Amerikának való kémkedés is.
Az eddig szokásos olyan vádpontok mellett, mint a megvesztegetés vagy az alkalmatlanság, megjelent a kémkedés is. Több vélemény szerint a politikai bizalmatlanság is döntő szerepet játszik, mert Hszi elnök ki akarja zárni az olyan belső árulás lehetőségét, ami Venezuelában történt, (ahol Nicolás Maduro elnököt állítólag a legbizalmasabb tábornoka, Javier Tábata játszotta amerikai kézre.)
Más nézetek szerint a tisztogatás oka az is, hogy a vezérkar - mondják sokan - irtózik Tajvan megtámadásának tervétől, amit kivitelezhetetlennek tartanak, és figyelmeztetnek az USA és Japán közbelépésének beláthatatlan következményeire.
Ugyanakkor Hszi számára politikai okokból fontos az agresszió lehetőségének folytonos lebegtetése, hogy ne veszítse el a párt keményvonalasainak támogatását. Annak ellenére is, hogy a hadsereg egyes vezetői szerint a sziget körüli sűrű provokációk tartogatják a veszélyét egy véletlenszerű vagy nem tervezett konfliktus kirobbanásának.
A tisztogatás ezért nem csak a hadsereg belső ügye, hanem szélesebb politikai aspektusai is vannak a radikálisok megnyugtatására. Az elemzők abban egyetértenek, hogy Hszi legújabb fellépése a katonai vezetés legagresszívabb lebontását jelenti Mao Ce-tung korszaka óta.
Szombati pekingi bejelentés szerint Kína legmagasabb rangú tábornokát azzal vádolják, hogy információkat szivárogtatott ki az ország nukleáris fegyverprogramjáról az Egyesült Államoknak és kenőpénzt fogadott el hivatalos cselekményekért. A nemzetvédelmi minisztérium bejelentette a Csang Ju-hszia tábornokot eddig Hszi Csin-ping kínai vezető legmegbízhatóbb katonai szövetségesének tartották.
Klikkek a legfelsőbb vezetésben? Ez gyakori sajátossága a monolit pártrendszereknek
A vádak erősen politikai tartalmúak is, mert a Csang elleni nyomozás ismerői szerint a főgenerális klikkeket alakított, melyeket Kínában a párt egységét aláásó befolyási hálózatoknak tekintenek. A tábornok ezek kiépítésére használta fel hatalmát a KKP legfelsőbb katonai döntéshozó testületén, a Központi Katonai Bizottságon belül.
A hatóságok azt is vizsgálják, hogy Csang hogyan felügyelte azt a befolyásos ügynökséget, amely a katonai felszerelések kutatásáért, fejlesztéséért és beszerzéséért felelős. Az eligazításon elhangzottakat ismerők szerint a tábornok hatalmas összegeket fogadott el az előléptetésekért a nagy költségvetésű beszerzési rendszerben.
Kémkedés: a főbenjáró bűn is megfogalmazódik
A tájékoztatón felmerült legmegdöbbentőbb állítás az volt, hogy Zhang kiszivárogtatta az Egyesült Államoknak Kína nukleáris fegyvereivel kapcsolatos alapvető technikai adatokat.
A nyomozás mélységét jelzi, hogy Hszi megbízott egy külön munkacsoportot, hogy 15 évre visszamenően vizsgálja meg Csang parancsnoki tevékenységét, amikor még területi csapattesteket felügyelt.
A Csang elleni bizonyítékok egy része Gu Juntól, a Kínai Nemzeti Atomerőmű korábbi vezérigazgatójától származik. Az állami tulajdonú vállalat Kína polgári és katonai nukleáris programjának minden aspektusát felügyeli. Peking múlt hétfőn jelentette be, hogy vizsgálatot indít Gu ellen a pártfegyelem és az állami törvények súlyos megsértése miatt, és láthatóan ezt kiterjesztették Csang tábornokra is. Kettejük kapcsolatát egy nem részletezett „biztonsági incidens” tárta fel.
A hatóságok már lefoglalták a gyanúba keveredett tisztek mobileszközeit, Liu Zsenli tábornokét , aki a Közös Vezérkari Osztályt vezette, és szintén szerepel a szombaton bejelentett névsorban. A vizsgálat több ezer tisztre terjed ki, ezért nem csak széleskörűnek, de totálisnak is nevezhető.
Ugyanakkor a tisztogatási vagy megújulási program 2023 nyara óta tart, menesztve a kínai hadsereg, légierő, haditengerészet, stratégiai rakétaerő és félkatonai rendőrség vezető tisztjeit, valamint a főbb hadszíntéri parancsnokokat. Az elmúlt két és fél évben több mint 50 magas rangú katonatisztet és védelmi ipari vezetőt helyeztek vizsgálat alá vagy váltottak le hivatalukból.
A legfelsőbb elit - egyelőre nem világos, hogy hányan maradtak
Csang a pártelit Politikai Bizottságának tagja, Kína egyik „hercege”, ahogy a forradalmi vének és a magas rangú párttisztviselők leszármazottait nevezik. Édesapja Hszi apja mellett harcolt a kínai polgárháború alatt, amely Mao kommunista erőinek 1949-es hatalomra kerüléséhez vezetett. Később mindkét férfi magas rangú pozíciókba emelkedett, majd 2012-től a legnagyobb hatalmú kínai vezetőnek számított.
„Ez a lépés példa nélküli a kínai hadsereg történetében, és a főparancsnokság teljes megsemmisítését jelenti” – mondta Christopher Johnson, a China Strategies Group politikai kockázatokkal foglalkozó tanácsadó cég vezetője.
A szombati belső tájékoztató Csang bukását Li Shangfu volt védelmi miniszter előléptetéséhez is kötötte. A források szerint Csang nagy összegű kenőpénzért segített Li előléptetésében. Li saját bukása 2023-ban kezdődött, amikor eltűnt a nyilvánosság elől, majd később elmozdították védelmi miniszteri posztjáról. A párt a következő évben korrupció miatt kizárta. Csang és Li bukása tovább erősíti Hszi évek óta tartó erőfeszítéseit a korruptnak és politikailag megbízhatatlannak ítélt tisztek eltávolítására.
„Hszi a korrupcióellenes kampány első éveiben igyekezett elkerülni a felső vezetés nagymértékű átvételét” azáltal, hogy nem vette célba az aktív szolgálatot teljesítő magas rangú tábornokokat és a hadsereg kulcsfontosságú egységeit, például a stratégiai rakétaerőt – mondta Johnson. „Később rájött, hogy ez lehetetlen, és ez a lépés ennek a folyamatnak valószínűleg a végkifejlete” - vagyis a tisztogatás tovább nem nagyon folytatható, mert a hadsereg képzett káderek nélkül marad, és adott esetben a Szovjetunió 1941-es vezetői válságába zuhanhat.
Kína politikai rendszerének átláthatatlansága megnehezíti annak pontos megértését, hogy Hszi motivációja mi volt a hadseregben vezetői gyöngítésében. A párt elitjének küldött magyarázatok általában nem feltétlenül tükrözik Hszi döntéseinek teljes vagy valódi kiváltó okait.
A hadsereg zászlóshajós újságjának, a PLA Daily-nek szombati vezércikke hangsúlyozza a politikai tényezők fontosságát Csang elleni ügyben, akit az újság azzal vádol, hogy „súlyosan lábbal tiporta és aláásta” az elnök tekintélyének intézményi alapjait, vagyis „túl sok hatalommal rendelkezett Hszi-pingen kívül”. A párt hangsúlyozta, hogy Hszi, mint a katonai bizottság elnöke, végső soron irányítja a hadsereget, és képviseli a párt parancsnokságát a fegyveres erők felett. Ennek a jogsértésnek a kiemelése arra utal, hogy Csang nem volt összhangban Hszi parancsnoki láncolatával.”
A parancsnoki struktúra lefejezésével Hszi azt jelzi, hogy a burjánzó korrupció, a mélyen gyökerező támogatói hálózatok és az államtitkok kiszivárgása fenyegetést jelent a Tajvan feletti ellenőrzés céljára. Itt figyelembe kell venni, hogy Hszi igyekszik megállapodást kötni Trump elnökkel Tajvanról, miközben a két szuperhatalom az idei évben zajló, magas téttel bíró kereskedelmi és biztonsági tárgyalásokra készül.