Az amerikai elnök környezetéből kiszivárgott tervek szerint Washington nem megvásárolná vagy meghódítaná a világ legnagyobb szigetét, hanem hosszú távú bérleti konstrukciót, vagy egy Puerto Ricóhoz hasonló jogállást kínálna a grönlandi lakosságnak.
A rendelkezésre álló információk szerint Trump csapata több forgatókönyvet dolgozott ki, és ezek között szerepel egy 99 éves amerikai bérlet, amely de facto amerikai ellenőrzést jelentene Grönland felett. Létezik olyan opció is, amely amerikai állampolgársággal járó integrációt kínálna a sziget lakóinak – a Puerto Ricó-i modell mintájára.
Az elnök legújabb értékelése szerint a NATO már 20 éve figyelmezteti Dániát, hogy tartsa távol az orosz fenyegetést Grönlandtól, de erre képtelen volt. „Most eljött az idő, és meg is fog történni!!!” - tudatta Trump a saját közösségi oldalán.
Eközben a sziget szuverenitásának megőrzése kulcskérdés lett az Európai Unióban, ahol bármilyen hasonló terv a leghevesebb ellenállásba ütközik. Trump viszont a gazdasági nyomásgyakorlást sem zárja ki, így vámfenyegetések, erős politikai üzenetek és NATO-n belüli feszültségek is megjelentek a színpadon.
Trump érvelése szívós: Grönland az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke
Kétségtelen, hogy Grönland fizikai védelme strukturálisan hiányos, mert nem létezik kiterjedt katonai infrastruktúra, hiányoznak a több irányból is használható légitámaszpontok, a mélytengeri katonai kikötők és a tengeralattjárók fogadására alkalmas bázisok. A helyzetet nehezíti, hogy nincs összefüggő úthálózat, amely a stratégiai pontokat összekötné, így válsághelyzetben a belső mozgás és az utánpótlás csak légi vagy tengeri úton lenne biztosítható.
Az északi térségben gyorsuló katonai mozgások, Oroszország sarkvidéki jelenlétének erősödése és Kína fokozódó gazdasági–nyersanyag-érdeklődése Washington szemében Grönlandot nem perifériává, hanem stratégiai csomóponttá teszi. Az amerikai katonai infrastruktúra már ma is jelen van a szigeten, de csak egy rakéta-előrejelző és légi megfigyelő rendszer révén.
Milyen a „Puerto Rico-modell”
A Puerto Ricóra való hivatkozás tudatos húzásnak látszik. Az Egyesült Államok ezzel egy olyan konstrukciót kínál fel, amely formálisan elismeri az önrendelkezést, miközben hosszú távon az amerikai politikai és gazdasági befolyást biztosítja. Puerto Rico lakosai amerikai állampolgárok, de a terület nem szövetségi állam. A szigetlakóknak nincs szavazati joguk az elnökválasztáson, és nem küldhetnek képviselőket vagy szenátorokat az amerikai Kongresszusba. A területet egy szavazati jog nélküli „resident commissioner” képviseli a Képviselőházban.
Puerto Rico 1898 óta áll amerikai fennhatóság alatt, saját alkotmánnyal. A terület élén helyben választott kormányzó áll, aki nem amerikai szövetségi tisztviselő, hanem végrehajtó vezető, miközben a végső szuverenitás és kulcsfontosságú jogkörök Washington kezében maradnak 99 évig, amikor a helyzetet újra lehet tárgyalni.
Grönland esetében ez akár köztes megoldás is lehetne Dánia és az USA között, amit az elnök már első mandátuma idején is megpendített 2019-ben. A politikai realitás jelenleg már más, mert a grönlandi belpolitikában az elmúlt években a fokozatos önállósodás és szuverenitásnövelés vált meghatározóvá.
A dán Nemzetközi Tanulmányok Intézete részletesen elemzi a Grönland és Puerto Rico közti hasonlóságokat és eltéréseket, kiemelve, hogy a jégszigeten jelenleg mind az amerikai, mind az európai befolyással szemben erős az óvatosság. Ezért Trump másik ajánlata, a társulási egyezség sem látszik esedékesnek.
Az európai vörös vonalak
Koppenhága és a grönlandi vezetés egyértelművé tette, hogy Grönland nem eladó, és nem képezi alku tárgyát. Az európai kormányok számára Trump lépése nem pusztán területi kérdés, hanem precedens-veszélyes hatalmi logika. Ha egy NATO-tagállam gazdasági eszközökkel próbál területet szerezni egy másik szövetségestől, az a szövetség belső kohézióját kérdőjelezi meg.
A vita ezért messze túlmutat Grönlandon. Európában Trump megközelítését sokan annak előjelének tekintik, hogyan bánna egy új amerikai adminisztráció a szövetségi rendszerrel: partnerségként vagy alkualapként.
Az újabb grönlandi tervek a korábbiakhoz képest konkrét opciókat is körvonalaznak. A többféle megoldás felajánlása stratégiai jelzés, hogy az Egyesült Államok kész újraértelmezni az arktiszi térség státuszát, akár egy szövetségi konfliktus árán is.