Az Euronews Jake Szotiriadisszal készített interjút: az amerikai légierő egykori hírszerzője, író és a washingtoni külügyminisztérium külpolitikai tanácsadója a Fehér Ház stratégiai menetrendjét és az általa globálisan közvetített üzeneteket értelmezte.
Venezuela, Irán, Grönland: három, egymástól távol lévő régió most egyszerre áll a nemzetközi események középpontjában.
George Dimitropulosz, Euronews: "Mit jelent Maduro letartóztatása Venezuela és Latin-Amerika tágabb régiója számára?"
Jake Szotiriadisz: "Nézze, ez volt az amerikai katonai erő legjelentősebb megnyilvánulása a nyugati féltekén 1989-es panamai beavatkozás óta. Szerintem ez egyszerre két dolgot is bizonyított. Először is, hogy az Egyesült Államok páratlan operatív képességekkel rendelkezik. A Delta Force kevesebb mint három óra alatt kiszabadított egy hivatalban lévő államfőt egy megerősített katonai bázisról, amerikai áldozatok nélkül. Erre egyetlen más hadsereg sem képes. Másodszor, és ez talán még fontosabb, hogy ez a politikai szándékot is bizonyította. Trump elnök megmutatta, hogy hajlandó határozottan, de okosan alkalmazni a kemény erőt, a hosszan elhúzódó szárazföldi háborúk helyett, ami minden figyelmes vezető számára fontos üzenet."
En: Váltsunk kontinenst. A Közel-Keleten, Iránban zavargások vannak. Ön szerint rezsimváltás lesz?
JSz: "Iránban különösen bonyolult a helyzet, mert a tüntetések rengeteg halálesetekhez vezettek, a rezsim körülbelül 2000 tüntetőt ölt meg. Trump elnök katonai fellépéssel fenyegetőzött, ha a megtorlás folytatódik. Ugyanakkor Iránnak megvan a képessége, hogy megtorlást alkalmazzon az USA térségbeli támaszpontjai ellen. Fontolóra vehetik a Hormuzi-szoros lezárását is, de természetesen a 2025-ös katonai kampányok után a proxy hálózatuk jelentősen meggyengült. Tehát azt mondanám, hogy jelenleg úgy tűnik, az iráni rezsim sarokba szorult, és nincs sok jó lehetősége."
En: "Ami Grönlandot illeti, hogyan vált ez az ország jelenleg kritikus geopolitikai ponttá mind az Egyesült Államok, mind Oroszország, mind pedig Kína számára?"
JSz: "Alapvetően Grönland a kulcs az Északi-sarkvidékhez és az észak-amerikai kontinenshez. Földrajzi elhelyezkedése stratégiai jelentőségű az amerikai biztonsági érdekek szempontjából, ezért az Egyesült Államok a második világháború óta katonai bázist tart fenn ott. A második ok a kritikus fontosságú erőforrások, vagyis a Grönlandon található ritkaföldfémek, amelyek elengedhetetlenek mindenhez, a okostelefonoktól az akkumulátorokig, az elektromos járművektől a katonai felszerelésekig. Ezt a piacot jelenleg Kína ellenőrzi, az Egyesült Államok pedig Grönlandot tekinti a ritkaföldfémek további forrásának, hogy megpróbálja megváltoztatni az eddigi felállást. És persze a harmadik kérdés a nagyhatalmak közötti verseny. Oroszország sokkal aktívabbá vált Grönlandon és Grönland környékén, és természetesen Kína is arktisz-közeli országnak tartja magát. Így az Egyesült Államok rájött, hogy aki Grönlandot ellenőrzi, az nemcsak az erőforrásokat felett bíz kontrollal, hanem a stratégiai érdekekhez való földrajzi hozzáférés is az övé."