Az elmúlt napokban a különleges műveletek során használt amerikai szállító és támadó repülőgépek szálltak le a brit légierő két bázisán. Az Egyesült Államok akkor vonultatott fel hasonló arzenált, amikor az iráni nukleáris létesítményeket támadták a júniusi 12 napos háború során.
A The Times jelentése szerint szombat óta legalább tizenegy C-17 Globemaster repülőgép és két erősen felfegyverzett AC-130J Ghostrider repülőgép landolt az Egyesült Királyságban a Fairford és a Mildenhall légibázisokon, melyeket a brit és az amerikai légierő közösen szokott használni. A lap szerint a Globemasterek legalább öt darab MH-60M Black Hawk helikoptert és egy MH-47G Chinookot szállítottak. Ezeket a gépeket az amerikai különleges erők műveleteiben használják.
A Times megjegyzi, hogy az amerikai jelenlét egyes jövőbeli műveletekre való felkészülésre utal, noha ezzel kapcsolatban hivatalos megerősítést nem kapott a lap.
A British Defence Journal szerint a Fairfordnak stabil szerepe van az Egyesült Államok akcióiban, például az iráni nukleáris létesítményekre irányuló támadások előtt is több C-17 Globalmaster repülő állomásozott itt. Megjegyzendő: több ilyen gépet telepítettek a németországi Ramstein légibázisra is.
Donald Trump elnök közelmúltbeli nyilatkozatainak fényében négy operatív forgatókönyv lehet a flotta Egyesült Királyságban és Németországban való jelenlétére mögött.
Egyes számú forgatókönyv: Irán
Iránban tíz napja tüntetnek az ország vezetése ellen annak elnyomó politikája és a súlyos gazdasági nehézségek miatt. Az emberi jogi szervezetek által közzétett képek és jelentések szerint a biztonsági erők erőszakhoz folyamodtak a tüntetők ellen, a Harana hírügynökség szerint január 6-ig 36 embert öltek meg a megmozdulásokon.
Donald Trump elnök pénteken a Twitteren azt írta, hogy "ha Irán békés tüntetőket lő, és szokás szerint brutálisan meggyilkolja őket, akkor az Amerikai Egyesült Államok közbelép, hogy megmentse az ártatlanokat. Éberek vagyunk, és fegyverben állva készen állunk a megfelelő lépésre" - mondta az amerikai elnök. Trump vasárnap megismételte fenyegetését, kiemelve, hogy Irán kemény csapást szenvedhet el az Egyesült Államoktól.
Lindsey Graham republikánus szenátor kedden kijelentette, hogy az iráni biztonsági erők könnygázt dobtak egy teheráni piacra, és hangsúlyozta, hogy az iráni vezetésnek tudnia kell, hogy veszélybe sodorják magukat, ha tovább gyilkolják a tüntetőket.
Trump korábban egy Benjamin Netanjahuval folytatott tárgyalást követően közölte, hogy az Egyesült Államok ismét támadni fog, ha Irán újra felpörgeti a nukleáris programját és ismét ballisztikus rakéták gyártásába kezd.
A perzsa állam védelmi tanácsa keddi közleményében némileg ködösen megfogalmazva azt írta, hogy az amerikai fenyegetésekre akár támadás is lehet a válasz, és Irán megelőző csapásokat mérhet amerikai vagy izraeli érdekeltségek ellen a Közel-Keleten.
Kettes számú forgatókönyv: az Egyesült Államok megtámadja az Iránhoz kötött olajtartályhajót
A korábban Bella 1 néven ismert, jelenleg Marinera név alatt közlekedő tartályhajót körülbelül egy hónapja óta üldözik az amerikai csapatok, a Financial Times szerint jelenleg a hajó a brit partok közelében jár. A CBS hétfőn amerikai tisztviselőket idézve közölte, hogy az ország hadserege azt tervezi, hogy elfoglalják a tartályhajót ahelyett, hogy elsüllyesztenék, és hogy a műveletet tengerészgyalogosok hajtanák végre.
Brit tisztviselők nem zárták ki, hogy az Egyesült Államok felhasználhatja a brit légibázisokat egy ilyen akcióra, sőt épp olyan eszközökre van szükség a művelethez, melyeket odatelepítettek.
A New York Times korábban arról írt, hogy a Bella 1 hamis orosz zászló alatt hajózik, sőt az orosz kormány hivatalosan felkérte az Egyesült Államokat, hogy hagyja abba a tartályhajó üldözését. A Wall Street Journal kedd este idézett egy amerikai tisztviselőt, aki azt mondta, hogy Oroszország tengeralattjárót és más haditengerészeti eszközöket küldött, hogy elkísérje a hajót a brit sziget környéki régióba.
Hármas számú forgatókönyv: Grönland
Donald Trump az utóbbi napokban többször is kijelentette, hogy Grönlandnak az Egyesült Államok nemzetbiztonságának szempontjából kiemelt szerepe van, és hogy a szigetet az országhoz kéne csatolni. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője kedden megerősítette mindezt, mikor kijelentette, hogy „Grönland átvétele” az Egyesült Államok egyik legfontosabb nemzetbiztonsági prioritása, és hogy a katonai erő alkalmazása az egyik lehetőség ennek megvalósítására.
„Trump egyértelműen és többször kijelentette, hogy Grönlandnak kritikus szerepe van az Északi-sarkvidék térségében élő ellenfeleink elrettentése szempontjából” - mondta Leavitt, és hozzátette, hogy az elnök és csapata számos lehetőséget keres ennek a külpolitikai célnak a megvalósításához, és hogy az amerikai hadsereg főparancsnokának (aki mindig az amerikai elnök, így most éppen maga Trump) jogában áll bevetni a haderőt.
A körülbelül 1 millió 710 ezer négyzetkilométeres területű Grönland a bolygó legnagyobb szigete: autónóm régió, mely hivatalosan Dániához tartozik.
Trump közelmúltbeli megjegyzéseit követően az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Dánia vezetői közös nyilatkozatában felszólították az amerikai kormányt, hogy hagyja abba az ilyen fenyegetéseket. Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt mondta, hogy egy esetleges amerikai támadás Grönland ellen a NATO végét jelentené, Grönland miniszterelnöke pedig kiemelte, hogy a sziget évtizedek óta lojális partnere Washingtonnak.
Négyes számú forgatókönyv: támadás az ISIS ellen
A Times azt írja, hogy szintén valószínűsíthető forgatókönyv, hogy az Egyesült Királyságba telepített amerikai katonai eszközöket az Iszlám Állam ellen vetik be például Szíriában. A terrorszervezet szíriai sejtjei ellen több akciót is végrhajtottak az utóbbi hetekben, miként Nigériában is megsemmísítetták az Iszlám Állam néhány állását.