Több ország tiltakozásának adott hangot az Egyesült Államok szombati katonai művelete miatt, amely megdöntötte Maduro venezuelai elnök hatalmát.
Az Egyesült Államok szövetségesei és ellenfelei egyaránt arra használták fel az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői rendkívüli ülését, hogy bírálják a Venezuelában végrehajtott amerikai katonai műveletet, amely megbuktatta és elfogta Nicolás Maduro elnököt és feleségét, Cilia Florest.
Az országok, ha olykor diszkréten is, hangot adtak tiltakozásuknak Donald Trump amerikai elnök caracasi beavatkozása miatt az ENSZ legfőbb testülete előtt. Egyúttal kifogásolták a közelmúltban tett megjegyzéseit, amelyekben jelezte, hogy a katonai akciót más latin-amerikai országokra, köztük Mexikóra és Kolumbiára is kiterjesztené a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos vádak miatt.
A republikánus elnök a szombati venezuelai hadműveletet követően az amerikai biztonsági érdekek miatt újból felvetette, hogy az Egyesült Államok biztonsági érdekei miatt a dániai Grönland területének elfoglalására is hajlandó, ami dühös reakciókat váltott ki Koppenhágában és Nuukban.
Dánia, amelynek fennhatósága alá tartozik az ásványkincsekben gazdag sziget, óvatosan elítélte az Egyesült Államok terveit Grönland elfoglalására, anélkül, hogy név szerint megemlítette volna NATO-szövetségesét. "A határok sérthetetlensége nem képezi alku tárgyát" – mondta Christina Markus Lassen, Dánia ENSZ-nagykövete.
Megvédte Venezuela szuverenitását is, mondván, "egyetlen állam sem próbálhatja meg erővel való fenyegetéssel vagy más, a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen eszközökkel befolyásolni a venezuelai politikai eredményeket".
Míg Emmanuel Macron francia elnök támogatta Maduro elfogását, addig ENSZ-megbízottja kissé kritikusabban fogalmazott, mondván, hogy a nemzetközi jog bármilyen megsértése az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (köztük az Egyesült Államok) részéről "a nemzetközi rend alapjait" erodálja.
"A katonai művelet, amely Maduro elfogásához vezetett, ellentétes a békés vitarendezés elvével, és ellentétes az erőszak alkalmazásának mellőzésének elvével" – mondta Jay Dharmadhikari, Franciaország ENSZ-nagykövetének helyettese.
Mike Waltz amerikai nagykövet indokolt és "sebészi rendfenntartó műveletként" védte a venezuelai hadműveletet, megkérdőjelezve, miért bírálják a BT-ben a nyugati féltekén széles körben diktátornak tartott Maduro célba vételét.
"Ha az Egyesült Nemzetek Szervezete ebben a testületben egy illegitim narkoterroristának ugyanolyan bánásmódot biztosít legitimitással ebben a chartában, mint egy demokratikusan megválasztott elnöknek vagy államfőnek, akkor miféle szervezet ez?" – mondta Waltz, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója.
Waltz hangsúlyozta, hogy Madurót Európa- és Észak-Amerika-szerte nem tekintik legitim, demokratikusan megválasztott elnöknek, a 2024-es venezuelai elnökválasztás szabálytalanságaira hivatkozva, amelyet sok ország manipuláltnak tart.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár közleményében úgy fogalmazott, hogy "mélységes aggodalommal tölti el, hogy a január 3-i katonai akcióval kapcsolatban nem tartották tiszteletben a nemzetközi jog szabályait". Hozzátette, hogy Washington "súlyos" fellépése precedenst teremthet a nemzetek közötti jövőbeli kapcsolatok alakulására.
Samuel Moncada venezuelai ENSZ-nagykövet sürgette a Biztonsági Tanácsot, hogy követelje Washingtontól Maduro és felesége szabadon bocsátását.
"Ha egy államfő elrablását, egy szuverén ország bombázását és a további fegyveres akciókkal való nyílt fenyegetést eltűrik vagy lekicsinylik, az a világnak küldött üzenet pusztító: nevezetesen, hogy a jog opcionális, és hogy az erő a nemzetközi kapcsolatok igazi döntőbírája" – mondta Moncada.
Figyelmeztetett, hogy más országok nem engedhetik meg maguknak, hogy félrenézzenek: "Egy ilyen logika elfogadása azt jelentené, hogy egy mélyen instabil világ előtt nyitnánk meg az ajtót".
Az amerikai külpolitika legnagyobb kritikusai; Kína és Oroszország, amelyek szintén állandó tagjai a Biztonsági Tanácsnak, felszólították az ENSZ testületét, hogy egységesen utasítsa el, hogy Amerika visszaforduljon a "törvénytelenség korszakába".
Maduro, akárcsak elődje, szoros kapcsolatot alakított ki Moszkvával, miközben Peking a venezuelai olaj egyik fő importőre.
"Nem engedhetjük meg, hogy az Egyesült Államok valamiféle legfőbb bírónak kiáltsa ki magát, aki egyedül viseli a jogot, hogy bármely országba behatoljon, bűnösöket bélyegezzen meg, büntetéseket szabjon ki és hajtson végre, függetlenül a nemzetközi jog, a szuverenitás és a be nem avatkozás fogalmától" – mondta Vaszilij Nebenzia, Oroszország ENSZ-nagykövete.
Madurót és feleségét, Florest szombaton amerikai katonák fogták el a venezuelai főváros egyik katonai bázisán lévő otthonukban. Egy amerikai hadihajó fedélzetére vitték őket, hogy az igazságügyi minisztérium vádiratában foglaltak szerint New Yorkban bíróság elé álljanak.
Madurót és Flores first ladyt azzal vádolják, hogy részt vettek egy kábítószer-terrorista összeesküvésben. Első megjelenésükkor hétfőn egy manhattani bíróságon ártatlannak vallották magukat a vádakban, és hangsúlyozták, hogy jogtalanul fogták el őket.