Min fog múlni Magyarországon, hogy ki nyeri a 2026-os országgyűlési választást?

A Társadalomtudományi Kutatóközpont évtizedek óta kutatja a magyar társadalom felépítését és azt, hogy a Fidesz miként tette érdekeltté a társadalmi csoportok döntő részét a Nemzeti Együttműködés rendszerének a fenntartásában. Bár az eredményeik közvéleménykutatásokként is értelmezhetők, és bekerülnek a politikai térbe, azoknál mélyebben mutatják a magyar társadalom rétegzettségét, értékválasztásait, gondolkodását. Ennek fényében kérdeztük Szabó Andrea szociológust a Fidesz hatalmi bázisáról, a '22-es kampányhoz való hasonlóságokról és különbségekről, valamint arról, hogy mi lesz a döntő tényező a választásig hátra lévő szűk négy hónapban?

A Fidesz hatalmának oszlopai

Tanács Gábor, Euronews: A Fidesz legsikeresebb időszaka a 2020-as évek elejéig tartott, ebben az időben masszív társadalmi támogatás állt az Orbán-kormányok mögött. Melyik választói csoportok voltak a Fidesz hatalmának fő támaszai?

Szabó Andrea: 2022-ig a Fidesz szavazótáborát néppárti jellegűként írhatjuk le. Ha egy mátrixban gondoljuk el egy párt szavazótáborát, amiben sorokban vannak a különböző szavazói rétegek, akkor ebben a mátrixban nem voltak üres cellák, ahol az átlagosnál lényegesen alacsonyabb lett volna a pártnak a támogatottsága. 2022-ben már volt két cella, ahol elkezdett csökkenni: az egyik a fővárosi támogatottság, a másik a 30 alatti fiatalok, de mindkettőre azt lehetett mondani, hogy ebben a körben ugyan alacsonyabb, de azért nem drámaian alacsonyabb a támogatottság. Már akkor is többen jelezték, köztük én is, hogy hosszú távon problémát okozhat a Fidesz számára, hogy a fiatalabb generációkból a beáramlás a párt felé mintha szűkülő lenne.

A 2022-es választás a valaha volt egyik legmagasabb támogatottságot hozta a Fidesznek, ezen belül is a legmagasabb a községekben és a kisvárosokban volt, ahol a társadalmi összetétel olyan, hogy magasabb az alacsony iskolai végzettségűeknek az aránya, és egy nem feltétlenül idős, de az átlagnál idősebb réteg él. Viszont annyira magas volt összességében ez a támogatottság, hogy ki tudta egyenlíteni az adatokban látható egyenetlenségeket. A Fidesz sok szavazatot kapott a nagyvárosokból, hiszen ott sokan élnek, mégis érződött, hogy arányaiban tolódik az egész a kisközösségek, az alacsony iskolázottságú társadalmi rétegek irányába.

Lehet-e tudni, hogy mi volt akkor a Fidesz-szavazók motivációja?

Konkrétan megkérdeztük 2022 májusában a CEU Demokrácia Intézet és a Társadalomtudományi Kutatóközpont közös kutatásában, hogy miért szavaztak az emberek arra a pártra, amire szavaztak. És ebből egyértelműen két fő indok bontakozott ki. Az anyagi ösztönzők - közte a családtámogatások és a lakáshoz jutás támogatása - illetve a háború kérdése. 2022 februárjában tört ki a háború, kevesebb, mint két hónappal a választások előtt. Ezen kívül voltak még olyan szempontok is, mint a miniszterelnök személye: ha emlékszik, már az is egy Orbán-orientált kampány volt. És még volt egy szempont volt fontos, ez pedig a nemzeti karakter, tehát az, hogy a Fidesz megvédi az országot a külső befolyástól, hogy van egy szuverenista felfogású politikai kormányzat Magyarországon.

A megszorítások elvitték a peremszavazókat, az infláció a gyűrűszavazókat

Mi történt ezzel a hatalmas táborral '22 után?

'22 nyarán kiderült, hogy légvárakra épült a költségvetés, az egészet újra kellett tervezni, és bár a Fidesz-kormány ezt nem mondta ki, de a valóság az, hogy komoly megszorító intézkedéseket kellett bevezetnie. Egy tollvonással megszüntették a Katát (egyszerűsített adózási forma kisvállalkozásoknak), és át kellett alakítani a rezsicsökkentést, holott az 2014 óta minden egyes kampányban megbízható fegyverként működött. A másik nagyon fontos változás a szuperinfláció kialakulása volt. Az infláció már 2022-ben magas szintet ért el, de 2023-ban még tovább nőtt, volt olyan hónap, amikor 25%-os szintet ért el az élelmiszerinfláció, ami a hétköznapi emberek számára a leginkább érzékelhető gazdasági mutató.

'22-ben az elsődleges megszorító intézkedések hatására az úgynevezett peremszavazók távolodtak el a Fidesztől. Ők azok a szavazók, akik a kampányidőszak alatt, leginkább egyébként a háborútól való félelem miatt csatlakoztak a Fideszhez. '23-ban az infláció hatására az úgynevezett gyűrűszavazók jelentős része is eltávozott, akik egyébként önmagukat fideszesként definiálják, de nekik meg kell tudni magyarázni saját maguk számára, hogy miért is szavaznak a pártra. És miután azt vették észre, hogy ahogy a gazdasági helyzet általában, úgy az ő jövedelmi és társadalmi pozíciójuk sem javul, hanem romlik, ezért '24-re lényegében csak a magszavazók maradtak a Fidesz mögött. Ők olyan identitás-alapon szerveződő szavazók, akik, ha egyszer felsorakoznak egy párt mögé, akkor onnan nagyon nehéz őket lebontani. A Fidesz tipikus magszavazója idősebb, tehát minimum 60 éves, kistelepülésen él, az átlagnál alacsonyabb iskolázottságú, relatíve magas köztük a nők és ötödik szempontként a vallásosok aránya.

Tehát így néz ki – egyáltalán nem az összes, csak a tipikus – fideszes magszavazó. Életkori szempontból hasonló volt 2006-ban egy tipikus szocialista magszavazó, és azt már tudjuk, hogy 20 év kellett, hogy az MSZP támogatottsága teljesen megsemmisüljön. A Fidesz esetében nem tudjuk, hogy milyen hosszú távú strukturális folyamatok lesznek, de az biztos, hogy a támogatottsága elért egy olyan kritikus pontra a fiatalok körében, hogy már nem csak szűkül az alulról belépő generáció, hanem lényegében megrekedt a generációs újratermelődési folyamat.

'22-ben már nem az volt a kérdés, hogy nyer-e a Fidesz

'22-ben a kampány utolsó időszakában volt egyfajta megbillenés, ami a közvéleménykutatókat is meglepte, lényegében több százezer szavazó döntött úgy az utolsó pillanatban, hogy a Fideszre voksol. Elképzelhető hasonló a mostani kampányban is?

Mi Kovách Imre vezetésével 2021 őszén végeztünk egy kutatást. Ez nem közvéleménykutatás volt, hanem társadalomtudományi alapkutatás, és ez a '21 őszi kutatás már akkor a Fidesz 5%-os előnyét mutatta. Az előválasztást követő hurráoptimizmus elsősorban a városi népességet érintette, amely ekkor eleve jellemzően ellenzéki beállítottságú volt. 2021 decemberében jelent meg a Mediántól az első olyan adatfelvétel, amelyik azt mutatta, hogy átfordult a közhangulat, és már a Fidesz vezetett, és nem az ellenzéki lista. Legkésőbb '21 decemberétől világossá vált, hogy a Fidesz az esélyese a '22-es választásoknak.

Tehát a háború nem azt döntötte el, hogy a Fidesz nyer vagy nem nyer, az már eldőlt '21 decemberére. A háború azt döntötte el, hogy mennyivel fog nyerni. Az utolsó másfél hónapban olyan szavazókat, olyan peremszavazókat mozgósított a párt, akik korábban nem biztos, hogy egyáltalán elmentek volna szavazni. De ez nem a győztes személyét, hanem a győzelem mértékét, ezt az óriási győzelmet döntötte el. Jelenleg teljesen más a helyzet. A mi társadalomtudományi alapkutatásaink, illetve a kormányfüggetlen hagyományos közvéleménykutatások is azt mutatják, hogy ez a fajta őszi átfordulás, ami korábban jellemző volt a Fideszre, tehát az, hogy legkésőbb november-decemberben átveszi a vezetést, most nem látszik az adatokból.

Februárban derül ki, mit hozott az osztogatás

És mi az, ami látszik?

2025 augusztus-szeptember és november vége között a Fidesznek kétségtelenül sikerült megállítani a Tisza párt előretörését és javítani a saját pozícióján, legalább 3 százalékpontnyi emelkedést lehetett tapasztalni a közvéleménykutató cégeknél. A decemberi adatfelvételek azonban azt jelzik, hogy a Fidesz előretörése megtorpant és már nem csökkent a két párt közötti távolság. És ha valóban kezd visszaállni a tavaszi-nyári különbség, akkor ezek szerint az eddigi osztogatásoknak, illetve azok bejelentésének sincs olyan hatása, mint ami 2021-ben volt. Szeretném azonban jelezni, hogy '26 január-februárjában fogják majd megkapni a választók azokat a transzfereket, amiket megígért nekik a Fidesz, akár az édesanyák adókedvezményét, akár a fegyverpénzt, akár a 10-15%-os béremeléseket tekintjük. És akkor még nem említettük a 14. havi nyugdíj első hetének kifizetését. Tehát valójában februárban fogjuk látni, hogy van-e közvetlen hatása ezeknek az anyagi ösztönzőknek, amelyek egyébként hosszú távon jelentősen megterhelik az egyébként sem jó helyzetben lévő központi költségvetés pozícióit.

Lokálisan integráltak: a fodrász hatalma

Sok szó esik arról, hogy a választás a kistelepüléseken fog eldőlni, és nagyon nagy hangsúly lesz azokon a helyi véleményvezéreken, akiket a Társadalomkutató Intézet tanulmányaiban lokálisan integráltaknak neveznek, és akik a Fidesz hagyományos támogatói voltak. Az ő körükben van-e elmozdulás a pártpreferenciában?

Magyarországon először Kovách Imre és kutatócsoportja mutatta ki először, hogy létezik egy olyan társadalmi réteg - amit mi integrációs csoportnak neveztünk -, akik a lokális környezet, tehát a kistelepülések, kisvárosok, községek irányítói vagy szervezői. Itt nem csak a két-három legfontosabb vezetőre kell gondolni, mint a polgármester, a képviselő meg a helyi nagyvállalkozó, hanem azokra a helyi véleményvezérekre is, mint a fodrász, a boltos néni, vagy a helyi böllér. Olyan emberek, akik nagyon sok emberrel állnak kapcsolatban, hozzák-viszik az információt, tulajdonképpen megszűrik azokat az információkat, amiket a televízióból, rádióból, az internetről szereznek, és azt lefordítják a helyi közösség nyelvére. '21-ben ez az egyik legstabilabb fideszes szavazóréteg volt. Ehhez képest a '24-es önkormányzati választáson nagyon sok 10-20 ezres kisvárosban leváltották a már évtizedes időtávban polgármesteri pozícióban lévő vezetőt, a Fidesznek az emberét, és civil, ellenzéki jelöltek kapták meg az adott város irányítását. Ez mindenképpen átmozgathatja ezeknek a lokális integráltaknak a politikai pozícióit. Most készül egyébként a kutatásunknak ez a része, amikor már ilyen mélyre megyünk, nem csak az elsődleges adatokat, hanem tényleg a mélystrukturális adatainkat vizsgáljuk. Az már önmagában óriási változás lenne ebben a rétegben, ha itt nem 60-30 százalék lenne a Fidesz javára a támogatottsági arány, hanem mondjuk 50-50. Arra a kérdésre, hogy ez valóban így van-e, most még nem tudok választ adni.

A polgármester ujja

Van egy olyan erős benyomásom, hogy megy a küzdelem a kistelepülési független polgármesterek támogatásáért, akik nincsenek szorosan bekötve a Fideszhez, de településvezetőként ki vannak neki szolgáltatva. Ezért megy folyamatosan az erőkivetítés, a verseny, hogy melyik párt mozgósít több embert Budapesten, mert igazából a végén ezek az emberek oda fognak állni, ahol azt gondolják, hogy győzelemre számíthatnak, és sok embert visznek magukkal.

Igaza van. Nem véletlen, hogy Magyar Péter azt mondja minden második mondatában, hogy mi vagyunk a többség. Azt akarja sugallni, hogy tudjuk, hogy eddig a Fidesz mögé álltatok be, a Fidesz érdekében mobilizáltátok az embereket a választáson. Ez tényszerű, ezt kár tagadni, hogy ez tényleg így volt. Magyar Péter azt akarja üzenni - és tényleg egy kivetítésről van szó - hogy most ne álljatok be a Fidesz mögé. Nem kell, hogy a Tisza érdekében mobilizáljatok, csak ne mobilizáljatok a Fidesz érdekében. Mindig azt szoktam mondani – és elnézést a profán hasonlatért −, hogy a választás napján kiáll a polgármester a hivatala elé, fölteszi az ujját, és úgy fog cselekedni, ahonnan a szél fúvását érzékeli. Ebben óriási kockázat van, akár a Fidesz, akár a Tisza számára.

A háború megint lehet mindent eldöntő téma, ha Magyarországon ér véget

Négy hónap van hátra a választásig. Min fog múlni az eredmény, mik lehetnek a legfontosabb tényezők az utolsó négy hónapban?

Az egyik legfontosabb egy hét múlva lesz: úgy hívják, hogy karácsony. Az év egyetlen olyan időszaka, amikor az emberek ráérnek, a szélesebb családok találkoznak egymással, tényleg a legszélesebb társadalmi rétegek jönnek össze. Tudom, hogy az az általános vélekedés, hogy ez egy politikamentes időszak, de ez nem így van. A közéleti problémák olyan súlyosak lehetnek adott esetben, hogy óhatatlanul megjelennek a karácsonyi ebédeknél, vacsoráknál.

A másik fontos tényező: mi lesz a háborúval? Lesz-e békeszerződés, és ha igen, akkor hol fogják aláírni? Ha itt, Magyarországon írnák alá Putyin, Zelenszkij és Trump elnök részvételével, az igen jelentős hatást gyakorolhat a Fidesz támogatottságára, személy szerint Orbán Viktor presztízsére. Ez adott esetben elbillentheti az embereket a Fidesz irányába.

A harmadik tényező: a váratlan események. Ezek láthatóan mozgatják a kampányt, és ki tudja, mi lesz még április 12-ig, ha egyáltalán akkor lesz a választás. Hiszen most látjuk, hogy a Szőlő utcai botrány is akár a Nézőpontnál, akár a 21 Kutatóintézetnél is mozgatták a preferenciákat.

Az utolsó, és talán ez a legfontosabb, a negyedik szempont: a választás napi mozgósítás.

A választás mindig egy mozgósítási verseny, azon áll vagy bukik, hogy ki visz el több embert szavazni. Ráadásul nem elég több embert elvinni országosan, hanem a választókerületek szintjén kell több embert elvinni ahhoz, hogy bármelyik párt számára az győzelmet hozzon. Én azt gondolom, hogy soha nem látott mozgósítási verseny lesz 2026 áprilisában vagy májusában. Addig meg azt tanácsolom, hogy mindenki kösse be a repülőgépen az öveket, mert a következő négy hónap nagyon rázós lesz.