A jaéni székesegyházban a spanyol polgárháború mártírjait, a Notre-Dame-ban a második világháborúban üldözötteket segítő katolikusokat avattak boldoggá.
A katolikus egyház nagyszabású szertartásokon boldoggá avatott csaknem kétszáz vértanút Spanyolországban és Franciaországban szombaton.
A jaeni székesegyházban a spanyol polgárháború katolikusellenes üldöztetésének 124 áldozatát tisztelték meg a hit mártírjaként. Vannak köztük papok és laikusok is, akik a halálos fenyegetések ellenére úgy döntöttek, hogy közösségükkel maradnak.
A párizsi Notre-Dame-ban ötven katolikust avattak boldoggá azok közül, akik segítették az üldözötteket. Sokan közülük a Szent Pál misszió keretében titokban lelki támogatást nyújtottak a kényszermunkára ítélteknek.
Fiatal papok, szerzetesek, szeminaristák, cserkészek és laikus aktivisták voltak, akik válaszoltak Jean Rodhain apát, a Secours Catholique későbbi alapítója és Emmanuel Suhard párizsi érsek felhívására 1943-ban. Az volt a kérés, hogy titokban csatlakozzanak a Németországba küldött francia kényszermunkásokhoz, és titokban nyújtsanak nekik "testvéri és lelki támogatást", habár ezt a náci rezsim tiltotta.
A kötelező munkaszolgálat 600-650 ezer embert érintett 1942 júniusa és 1944 júliusa között Franciaországban. A kutatásokszerint 1942 és 1945 között másfél millió francia - foglyok, kényszermunkára kötelezettek és önkéntesek - dolgozott Németországban.
Legalább 2500 ember gyűlt össze a Notre-Dame-ban december 13-án, hogy részt vegyen a Franciaországban valaha megrendezett legnagyobb kollektív boldoggá avatáson. A résztvevők közül 1500-an a mártírok családtagjai voltak. Francia és német püspökök is jelen voltak, így ez a boldoggá avatás a megbékélés szertartása volt. A bíboros "franciául és németül is" szólt a hívekhez.
A most boldoggá avatott francia mártírok többsége "húsz és harmincöt év közötti volt, és sok más névtelen apostollal együtt megértést tanúsítottak másfél millió Németországba deportált fiatal francia kényszermunkás lelki és erkölcsi szorongása iránt. Segítették azokat, akiknek immár semmilyen vallási támogatásuk nem volt, mivel a német papoknak megtiltották, hogy a deportáltaknak szolgáljanak" - mondta szentbeszédében Jean-Claude Hollerich bíboros, luxemburgi érsek.
A boldoggá avatás "a jelenre tekint és a jövőre készül".
1943 decemberében Ernst Kaltenbrunner Gestapo-főnök utasítására a misszió egyes aktív tagjait letartóztatták, sőt koncentrációs táborokba küldték. A most boldoggá avatott 50 francia vértanút nem egyszerre vagy ugyanazon a helyen ölték meg. Elfogásuk után egyeseket megkínoztak és kivégeztek, míg másokat koncentrációs táborokba küldtek.
A Buchenwaldba, Mauthausenbe, Dachauba, Neuengamme-ba vagy Flossenbürgbe deportált fiatalok "a hit gyűlöletében" haltak meg, a vértanúságukat elismerő vatikáni formula szerint.
2025. június 20-án XIV. Leó pápa aláírta a Szentek Ügyeinek Dikasztériuma által kiadott dekrétumot, amely elismeri 50 francia mártíromságát, akik 1944-ben és 1945-ben a náci rezsim alatt hitük szolgálatában haltak meg.
Ám ez a boldoggá avatás távolról sem volt pusztán "történelmi" szertartás, hanem úgy mutatták be, mint ami szilárdan a jelenben, sőt a jövőben gyökerezik. Hollerich bíboros azt mondta, hogy "ez a boldoggá avatás arra hív minket, hogy tekintsünk a jelenre és készüljünk a jövőre", mert "nem vagyunk immunisak a háborúra és az erőszakra". Arról beszélt, hogy fel kell elevenítenünk a második világháború spirituális örökségét, és mérlegelnünk kell újra, "mit jelent a szabadság, és hogyan válhat a hit a bátorság és a remény kovászává a legsötétebb összefüggésekben".