Csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség Iványi Gábort, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét, illetve több ellenzéki politikust.
Csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség Iványi Gábort, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét, illetve több ellenzéki politikust, mert 2022-ben lökdösődésig fajult egy be nem jelentett NAV-os razzia az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai székházánál.
Mivel a lelkész csak a sajtó munkatársainak jelenlétében lett volna hajlandó átvenni az eljárás alapjául szolgáló határozatot, a délelőtt folyamán nem engedték be az épületbe. Később több ellenzéki parlamenti képviselő is a helyszínre érkezett, velük végül Iványi Gábor is bejutott. Az ügyészség szerint a pénzügyőrök tudatták Iványival, hogy csak ő és az egyesület jogi képviselője mehetnek be, de Iványi ragaszkodott a képviselők és szimpatizánsainak jelenlétéhez.
A pénzügyőrök sorfallal próbálták megakadályozni, hogy Iványi és a jelenlévők bemenjenek a székházba. "Iványi Gábor felhívására a jelenlévők elkezdték őt tolni a helyszínt biztosító pénzügyőrök felé, hogy a sorfalat Iványi Gábor testével áttörjék. Ezen erőszakos magatartás jogszerű eljárásukban akadályozta a pénzügyőröket, de a kutatást nem tudta meghiúsítani” – írta hétfőn a főügyészség.
Az ügyben Iványi Gábort márciusban hallgatta meg az ügyészség, a gyanúsítás ellen panasszal élt, vallomást nem tett.
A hivatalos személy elleni erőszakot elkövető csoport vezetőjét 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel, a csoport résztvevőit 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a BTK.
Iványi Gábor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője. A lelkész egykor jó kapcsolatot ápolt Orbán Viktor miniszterelnökkel annak liberális korszakában - két gyerekét is ő keresztelte meg. A miniszterelnök politikai fordulata után Iványi Orbán kritikusa lett. Az egyházi reform után a karizmatikus kisegyház elvesztette az egyház státuszt, de kiterjedt karitatív tevékenységét, például hajléktalanok oktatását és étkeztetését tovább folytatta, miközben a korábban folyósított állami támogatás elapadt. Emiatt az egyesület jelentős adótartozást halmozott fel.
Az Oltalom Karitatív Egyesület szerint ennek az oka, hogy az állam 12 milliárd forinttal tartozik nekik.