A választási kampányt adóügyek uralták Norvégiában, úgyhogy a parlamenti választások eredménye sorsdöntő lehet a példaértékű norvég jóléti rendszer szempontjából is.
HIRDETÉS
Parlamenti választásokat tartanak hétfőn Norvégiában. Az előzetes felmérések szoros versenyt ígérnek, amelynek kimenetele jelentős szerepet játszik majd az évszázados vagyonadó sorsában.
A vagyonadó 1,1 százalékos, és minden olyan vagyontárgy vagy részvénytulajdon után kötelező megfizetni, amelynek értéke meghaladja az 1,76 millió koronát (kb. 150 000 eurót). De vannak különböző kedvezmények és engedmények, például az adósságok és az ingatlanterhek figyelembevétele. A Munkáspárt számításai szerint ennek az adónemnek az eltörlése évente 34 milliárd koronába (2,8 milliárd euró) kerülne az államnak.
A kormányzó balközép pártok ezért meg akarják tartani ezt az adót, mert szerintük szükség van rá a társadalmi egyenlőtlenségek kezeléséhez. A jobboldal viszont azzal érvel, hogy aránytalanul nagy terhet ró a vállalkozói szektorra, ezért megszüntetnék. A jobboldali koalíciót vezető Progresszív Párt elnöke, Sylvie Listhaug azzal érvel, hogy ez az adó olyan vállalkozókat büntet, akiknek értékes cégekben adóköteles részesedéseik vannak, de kevés a tényleges jövedelmük.
A valódi tét az a jóléti rendszer, amely modellértékű Európában. A norvég állam magas színvonalú és mindenki számára elérhető egészségügyi ellátást, illetve közoktatást működtet a befizetett adókból, a rászorulókat pedig erős szociális háló védi.
A több mint négymillió választópolgár közül mintegy 310 ezer fiatal először adja le voksát. A szavazásra jogosultak 11,5 százaléka bevándorló vagy bevándorlók leszármazottja.
A norvégiai parlamenti választások hivatalos végeredményét kedden hirdetik ki, és várhatóan hetekig tartó koalíciós tárgyalások követik.