„Minden tőlünk telhetőt megteszünk a gyors lezárás érdekében. De semmiképpen sem Ukrajna kapitulációjának árán… Pedig holnapra véget lehetne vetni a háborúnak, ha Ukrajna feladná…”
HIRDETÉS
„Ha viszont Ukrajna holnap feladná, akkor holnapután mi következünk” – tette hozzá a német kancellár a ZDF-nek adott vasárnapi interjújában.
Friedrich Merz megosztotta a nézőkkel, hogy mentálisan is felkészült egy elnyúló háborúra, nem feladva a reményt, de elkerülve a hamis illúziókat. A kancellár kijelentései nagyjából azonos időben hangzottak el az ukrán elnök beszédével, aki ugyanezt a logikai szálat követte.
Hasonlóan nyilatkozott az Európai Bizottság elnöke is, aki Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel találkozva kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kizárólag az erő szavát érti, és „csak erős elrettentéssel lehet kordában tartani”.
Amikor arról kérdezték, hogy lehetséges-e tűzszünet még idén, Merz azt felelte, hogy Ukrajna támogatása az Oroszország elleni védekezésben „abszolút prioritás” marad, akkor is, ha nem jön létre tartós fegyvernyugvás.
Kulcskérdés ezért, hogy Ukrajna szövetségesein biztosítsák, hogy Oroszország ne viselhesse tovább gazdaságilag a háborút. Németország továbbra is Ukrajna kulcsfontosságú támogatója, és mintegy 40 milliárd euró értékű katonai támogatást nyújtott vagy ígért Kijevnek a 2022 februári orosz invázió óta.
A támogatás folytatódni fog - mondta a kancellár
„Az első számú prioritás az ukrán hadsereg támogatása, hogy hosszú távon meg tudja védeni az országot. Ez az abszolút prioritás, és ezt már most be is indítjuk” – hangsúlyozta.
Az elmúlt hónapokban Berlin, más nyugati nemzetekkel, melyeket a tettrekészek vagy elszántak koalíciójának is neveznek (Coalition of the Willing), újbóli diplomáciai erőfeszítéseket tett a háború befejezése érdekében. Moszkvát egyhangúan vádolták azzal, hogy kerüli a komoly tárgyalásokat, és húzza az időt a béketörekvésekben, miután az augusztusi alaszkai amerikai-orosz csúcstalálkozót követően nem történt előrelépés.
A koalíció nem csupán politikai elmélet, mert Németország esetében Merz 2025 márciusában javasolta az alkotmány módosítását, hogy a védelmi kiadások kikerüljenek az államadóssági fékrendszer hatálya alól, amivel egy „európai védelmi közösség” alapját igyekezett megteremteni. Ebben a szellemben nyilatkozott több más európai kormány is.
Viszont nem tárgyalnak a szárazföldi csapatok bevetéséről
Sok szó esett az elmúlt napokban békefenntartók delegálásáról vagy egy biztonsági zóna felállításáról az orosz és az ukrán csapatok közé ékelve, de Merz hangsúlyozta, hogy a szövetségesek jelenleg nem tárgyalnak Ilyen lépésekről. Sokkal inkább az elérhető biztosítékokról beszélnek, amelyek célja Ukrajna megerősítése egy jövőbeli tűzszünet után.
„Jelenleg senki sem beszél szárazföldi csapatok Ukrajnába vezényléséről” – szögezte le a kancallár.
Merz megjegyzései kulcsfontosságú időpontban hangzottak el a háború lehetséges befejezéséről, miután az Egyesült Államok vezette párbeszéd megrekedt, és az elmúlt napokban felerősödtek a masszív orosz támadások, amelyek során több tucatnyi civil halt meg Ukrajna-szerte.
Pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csalódottságának adott hangot amiatt, amit Oroszország konstruktív elkötelezettségének hiányának nevezett. Donald Trump amerikai elnök nemrég kijelentette, hogy heteken belül tudni fogja, hogy a Kreml komolyan gondolja-e a tárgyalások megkezdését, de korábban szabott határidői is eredménytelenül teltek el, és az orosz elnök nem reagált rájuk érdemben.