Az orosz elnök "dácsájaként", azaz nyaralóként emlegetett palota 2010 óta lett botránykő az orosz politikában, de mára már elfelejtődött, és ritkán beszélnek róla.
HIRDETÉS
Szerda este egy lezuhant ukrán drón törmeléke okozott erdőtüzet, nem messze Vlagyimir Putyin Fekete-tengeri kúriájától - közölték a hatóságok. A tűz kezdetben 3,000 négyzetmétert érintett, de a Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma később arról számolt be, hogy végül 32, 000 négyzetméterre terjedt ki.
A nap folyamán korábban az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a légvédelmi rendszerek éjszaka 18 ukrán drónt lőttek le a régió felett, és további 22-t a Fekete-tenger térségében.
A tűzvész miatt több ember rekedt a partvonal közelében, akiknek evakuálására mentőhajót riasztottak. Alekszej Bogodisztov, Gelendzsik polgármestere szerint egy üdülőhelyet is ki kellett üríteni.
Egyelőre nem tudni, hogy az UAV az elnöki rezidenciát célozta-e meg, és hogy maga a palota szenvedett-e károkat a drón-akció következtében.
Az ukrán dróntámadások jelentős hatással voltak az orosz elnök utazási szokásaira. Nagyrészt leállt a Szocsiba tartó utazásokkal, ami korábban az egyik leggyakoribb célja volt. Egy forrás, aki személyesen ismeri Putyint, a Proekt újságíróinak elmondta, hogy ez a biztonsága miatti aggodalmaknak köszönhető.
Az IStories beszámolója szerint a tűz helyszíne mindössze négy kilométerre található Putyin rezidenciájától. A 7,000 hektáros birtok az Oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB) tartozik. Az orosz hatóságok többször is tagadták, hogy az ingatlan Putyiné lenne.
Mi az a „dácsa”?
Az orosz köznyelvben a „dácsa” egyszerű nyaralót vagy hétvégi házat jelöl, gyakran egy kisebb kerttel, ahol zöldséget, gyümölcsöt is termelnek, vagy csak pihenésre használják. Eredeti jelentése a дать („adni”) igéből származik. A 17–18. században így nevezték azokat a kisebb birtokokat, melyeket a cár ajándékként adományozott hűséges udvari embereinek.
A szovjet korban a „dácsa” tömegesen elterjedt, amikor sok állampolgár kapott kisméretű telket, általában 600 négyzetméter körül. Nem kell tehát rosszindulat ahhoz, hogy az orosz elnök dácsáját palotának nevezzük.
A „Putyin-palota” létezése már 2010-ben napvilágot látott, amikor Szergej Kolesnyikov üzletember nyílt levelet intézett Dmitrij Medvegyev akkori elnökhöz, leleplezve a költségvetésből finanszírozott gigantikus építkezést, melyet Putyin miniszterelnök holdudvara felügyelt
2021-ben az azóta elhunyt Alekszej Navalnij ellenzéki politikus és a Korrupcióellenes Alaptvány (FBK) bemutatta a Putyin Palotája: a világ legnagyobb vesztegetési története című dokumentumfilmjét, amelyet YouTube-on több mint 100 millióan láttak. A palotát egy dollármilliárdos korrupciós hálózat eredményeként ábrázolta, olyan extrém méretű és felesleges luxuselemekkel, mint jégpalota, kaszinó, helikopterleszálló és alkoholfinomító.
A bemutató annak idején jelentős felháborodást váltott ki Oroszországban, de idővel kikerült az érdeklődés homlokteréből. A palota létezése beépült az orosz hatalmi mechanizmus látványelemei közé.
Egy 2024-es visszatérő vizsgálat szerint az FBK és a Proekt együttműködésben rejtett kamerák rögzítették a palota új belső dekorációját. A korábbi berendezés mellett megjelenet a történelmi csatatémák, szent ikonográfiák és egy kápolnával, mely a “nemzeti konzervativizmus” felé történő ideológiai eltolódás jele lehet.