Az izraeli kormány Dél-Szudánnal tárgyal a palesztinok befogadásáról, a tervet azonban Egyiptom, a Nyugat és maguk a palesztinok is ellenzik. Életveszélyben vannak Gázában, de akkor sem akarnak egy korrupt, éhező, keresztény országban élni. Félnek, hogy sohasem térhetnek haza.
HIRDETÉS
Izrael állítólag a világ egyik legszegényebb, polgárháborúk és éhínség által sújtott országába, Dél-Szudánba tervezi áttelepíteni a gázai palesztinokat. Az AP hírügynökségnek hat meg nem nevezett informátor is megerősítette, hogy tárgyalások folytak Jeruzsálem és Dzsúba közt, azt viszont egyikőjük sem tudta megmondani, hogy sikerült-e megegyezni a részletekről.
A nemzetközi közösség napi szinten ostorozza az izraeli kormányt amiatt, hogy civilek halnak meg a gázai harcokban, sőt egyesek úgy vélik, hogy az izraeli hadsereg (IDF) az éhezést is egyfajta fegyvernek használja. A palesztinokat a Gázai övezetben néhány hetente átköltöztetik annak megfelelően, hogy az izraeli katonák éppen hol indítanak újabb offenzívát. A Nyugat azonnali tűzszünetet követel, a Netanjahu-kormány azonban egyre nyíltabban vállalja: a háborúnak csak akkor lesz vége, ha Izrael az egész Gázai övezetre kiterjeszti befolyását.
A területen azonban még mindig majdnem kétmillió ember él. A történelmi ellentét miatt Izrael felé nem mehetnek, és - muszlim hitközösség ide vagy oda - Egyiptom is lezárta a határait.
Márpedig a radikalizálódott palesztin lakosság nem valószínű, hogy valaha is önként feladná identitását és önkormányzáshoz való jogát. Ha Izrael be akarja kebelezni az övezetet, és mindezt újabb ezrek halála nélkül, akkor nem maradt más választása: ki kell telepítenie a térségből a palesztinokat. Ennyi ember mozgatása azonban hatalmas kihívást jelent. A leglogikusabb az lenne, ha a palesztinok egy izraeli folyosón keresztül Ciszjordániába költöznének át, de ez több szempontból is veszélyeztetné a zsidó állam biztonságát. Egyrészt az áthaladókat nem lehetne megfelelően ellenőrizni, másrészt Jeruzsálemtől néhány kilométerre gyűlne össze az összes olyan palesztin, aki szerint Izraelt el kell pusztítani.
Így jön képbe a B-opció. Egy olyan harmadik állam, amely biztonságos távolságban van és hajlandó befogadni ennyi embert. Egyiptom és Jordánia már jelezték, hogy ők így is elég menekültet fogadtak be az arab tavasz kirobbanása óta, szóval ők nem kérnek a palesztinokból. Kétmillió menekülő letelepítése bármelyik erős gazdaságot térdre kényszerítené, és nincs olyan kormány, amelyik bevállalná ezt a kockázatot. Kivéve egy olyan, amelyik nem veszíthet semmit.
Valószínűleg így esett a választás a világ egyik legújabb országára, a 2011-es alapítású Dél-Szudánra. Az ENSZ úgynevezett Emberi Fejlettségi Indexe szerint itt a legrosszabb élni az egész bolygón. Alacsony a születéskor várható élettartam, értékelhetetlen az oktatás és az egészségügy. Éppen ezért az országnak hatalmas szüksége van külföldi forrásokra, és valószínűleg Izrael pont ezt ígér a palesztinok befogadásáért cserébe.
Az AP forrásai úgy tudják, hogy az izraeli vezetés más afrikai országokkal, köztük Szudánnal és Szomáliával is felvette a kapcsolatot ez ügyben.
Önkéntes migráció
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy meg akarja valósítani Donald Trump nagy tervét. Eszerint a palesztinokat áttelepítenék és a Közel-Kelet Riviéráját hoznák létre a gázai tengerparton.
A palesztin hatóságok, jogvédő csoportok és a nemzetközi közösség nagy része is elutasította a javaslatot. Szerintük az erőszakos kitelepítés sérti a nemzetközi jogot, Benjamin Netanjahu szerint azonban ez ,,önkéntes migráció" lenne.
Az izraeli külügyminisztérium nem kívánt nyilatkozni, a dél-szudáni külügyminiszter pedig nem válaszolt a tárgyalásokkal kapcsolatos kérdésekre. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy nem kommentálja a magánjellegű diplomáciai beszélgetéseket.
Egyiptom attól tart, hogy ha valóban megkezdődik a palesztinok áttelepítése Dél-Szudánba, akkor az emberek végső elkeseredésükben, tömegesen át fogják törni a határt, mert inkább a szülőföldjükhöz közel szeretnének maradni.
A palesztin szervezetek nem zárkóznak el teljesen az áttelepítéstől, de azt hangsúlyozzák, hogy ezt csak ideiglenesen lehet megtenni. Ők abban bíznak, hogy egy napon visszafoglalhatják törvényes otthonukat, Gázát. Persze a többség nem naiv és tudja, hogy ha egyszer kiteszi a lábát a területről, akkor Izrael már soha sem fogja őt visszaengedni oda. Nem beszélve arról, hogy izraeli szélsőjobboldali politikusok azt szorgalmazzák, hogy a kiürítés után azonnal hozzanak létre zsidó telepeket az övezetben.
Azt talán minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a Gázai övezet most a legborzalmasabb hely a Földön, de valószínűleg Dél-Szudán a második. A Magyarországnál hétszer nagyobb ország még nem heverte ki a függetlenné válás után kitört polgárháborút, amely közel 400 000 ember halálát okozta.
Az olajban gazdag országot megbénítja a rendszer szintű korrupció, és 11 millió lakosának élelmezésében nemzetközi segélyekre szorul. Ráadásul a két Szudán 14 éve éppen vallási alapon szakadt szét, délre kerültek a keresztények és animisták. Ez azt jelentené, hogy a muszlim palesztinok megint kisebbségbe kerülnének egy olyan országban, ahol nyíltan megvetik az iszlám vallást, így félő, hogy az instabil politikai környezetben újabb polgárháború robbanna ki.