Nagaszakiban mintegy 74 000 ember halt meg az amerikai atombomba következtében - három nappal azután, hogy Hirosimában 140 ezren vesztették életüket a városra dobott atom pusztításában.
HIRDETÉS
Japánban a Nagaszakira ledobott amerikai atombomba 80. évfordulójára és az áldozatokra emlékeztek.
Becslések szerint a robbanás és sugárzás következtében mintegy 74 ezer ember vesztette életét, bár az áldozatok száma valószínűleg magasabb volt ennél.
A túlélők és rokonaik mellett 95 ország képviselői is részt vettek a megemlékezésen.
1945. augusztus 9-én, 11 óra 02 perckor, mindössze három nappal Hirosima után Nagaszakit is elérte a nukleáris támadás borzalma.
A szigetcsoport délnyugati részén fekvő nagy kikötővárosban mintegy 74 000 ember vesztette életét, hozzáadódva a hirosimai 140 000 halálos áldozathoz.
"Nyolcvan év telt el, és ki gondolta volna, hogy idáig jut a világ? Azonnal állítsuk le a fegyveres konfliktusokat!" - sürgette Shiro Suzuki, a mártírváros polgármestere a közel száz nemzet képviselőinek részvételével tartott ünnepségen.
"A konfliktusok a viszály és a megosztottság ördögi körforgása miatt különböző régiókban eszkalálódik az erőszak. Egy olyan válság fenyeget, amely képes magának az emberiségnek a túlélését is veszélyeztetni - mint például az atomháború -, és mindazok előtt lebeg, akik ezen a bolygón élnek" - tette hozzá, nem sokkal azután, hogy a délelőtt folyamán végig zuhogó heves eső elállt, közvetlenül az egyperces csend megtartása előtt.
A japán miniszterelnök, Isiba Sigeru megismételte országa törekvését egy nukleáris fegyvermentes világ megteremtésére.
"A mi nemzetünk küldetése az, hogy a nukleáris háborúk és a nukleáris fegyverek nélküli világ megvalósítása érdekében élére álljon a nemzetközi közösség erőfeszítéseinek, miközben fenntartjuk a nukleáris fegyvermentesítés három alapelvét - lépésről lépésre haladva előre."
A nemzetközi részvételt - amely rekordot jelentett - különösen Oroszország jelenléte fémjelezte, amely az ukrajnai katonai inváziója, 2022 februárja óta nem vett részt az évfordulón.
Izrael, amelynek nagykövetét tavaly a gázai konfliktus miatti tiltakozásul kitiltották - ami a többi G7-nagykövet bojkottját váltotta ki -, ezúttal jelen volt.
Az a robbanás olyan, mintha "az ókorban történt volna, de azok számára, akik átélték, olyan friss, mintha tegnap. Életben kell tartanunk ezeknek a valós eseményeknek az emlékét" - mondta Atsuko Higuchi, egy 50 éves nagaszaki lakos a Békeparkban.
Ennek az emlékhelynek a szimbóluma az atombomba által elpusztított katedrális harangja: tavasszal amerikai keresztények restaurálták, és a meglévő harang mellé helyezték, majd az évfordulón nyolcvan év után először szólalt meg újra.
A Szeplőtelen Fogantatás feltűnő, vörös téglából épült katedrálisa egy domb tetején áll. Az 1959-ben újjáépített épület majdnem megsemmisült, amikor a bomba alig néhány száz méterre tőle felrobbant.
A két harang közül csak az egyiket sikerült a romok közül kiemelni.
A templom papja, Kenichi Yamamura számára a helyreállítás "az emberi szellem nagyságát mutatja", és "bizonyíték arra, hogy azok, akik egy másik oldalt sújtó konfliktus egyik oldalához tartoznak, egy napon megpróbálhatják jóvátenni a történteket".
A cél nem az, hogy "elfelejtsük a múlt sebeit, hanem az, hogy elismerjük azokat, és dolgozzunk a gyógyuláson, az újjáépítésen, és ezáltal együtt dolgozzunk a békéért" - mondta Yamamura úr a Francia Sajtóügynökségnek.
A pap üzenetet kívánt küldeni a többszörös fegyveres konfliktusoktól megrendült és a fegyverkezési versenybe belekeveredett világnak.
"Az erőszakra nem szabad erőszakkal válaszolnunk, hanem életünkkel és imádságunkkal meg kell mutatnunk, hogy mennyire irracionális dolog kioltani egy másik ember életét" - tette hozzá.
A harang restaurálását egy amerikai egyetemi tanár vezette, akinek nagyapja részt vett a Manhattan-projektben - a második világháborúban használt első nukleáris fegyverek kifejlesztésében.
James Nolan massachusettsi szociológiaprofesszor mintegy 107 200 eurót gyűjtött össze az amerikai katolikusoktól a vállalkozáshoz.
A felújított harang tavaszi leleplezésekor "voltak emberek, akik szó szerint sírtak" - emlékezett vissza Nolan úr.
Sok amerikai katolikus, akivel találkozott, nem volt tisztában a nagaszaki keresztények fájdalmas történetével. Az európai misszionáriusok által a 16. században keresztény hitre térítettek, de a japán sógunok üldözését elszenvedték; több mint 250 éven át titokban gyakorolták és terjesztették hitüket.
Ezt a történetet Shūsaku Endō japán katolikus író Csend című regénye meséli el, amelyet Martin Scorsese 2016-ban adaptált a filmvászonra.
"Évszázados mártíromságról, kínzásokról, törvénytelenségről, gúnyról és üldöztetésről beszélünk a hitük miatt" - hangsúlyozta Nolan úr a japán katolikusokra utalva.
Az amerikai katolikusokat "a megbocsátásra és az újjáépítésre való hajlandóságuk, valamint az imádság iránti odaadásuk inspirálta" - tette hozzá.
Az atombombák végső csapást mértek a japán birodalomra, amely 1945. augusztus 15-én megadta magát, és ezzel véget ért a második világháború.
A történészek azonban továbbra is vitatkoznak arról, hogy a bombázások meggyorsították-e a háború végét, és milyen mértékben mentettek meg életeket, tekintve a hibakushák - a túlélők - szenvedéseit, akiknek - más nehézségek mellett - élethosszig tartó megkülönböztetéssel kellett szembenézniük, és nagyon nagy volt a kockázata annak, hogy bizonyos típusú rákos megbetegedések kialakuljanak.