Az egymást követő brit kormányok már többször is kijelentették, hogy a megfelelő időben hivatalosan elismerik a palesztin államot, anélkül, hogy valaha is meghatároztak volna ehhez egy menetrendet vagy konkrét feltételeket.
"Az Egyesült Királyság támogatja a palesztin állam esetleges elismerését, de jelenleg kivár, mert közvetlen prioritásnak a gázai szenvedések enyhítését és Izrael-Hamász tűzszünet biztosítását tekinti" – jelentette ki pénteken egy brit kabinetminiszter.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Akarjuk a palesztin államiságot, és biztosítani kívánjuk, hogy olyan körülmények álljanak fenn, amelyek lehetővé teszik az ilyen hosszú távú politikai megoldás létrejöttét” – mondta Peter Kyle brit tudományos és technológiai miniszter a Sky Newsnak, és hozzátette, hogy "most és ma arra kell összpontosítanunk, hogy mi az, ami enyhíti a szenvedést, és a Gázában tapasztalható szélsőséges helyzetet."
A brit miniszter azután nyilatkozott, hogy Emmanuel Macron elnök megerősítette az önálló Palesztina francia támogatását, amit a Hamász üdvözölt, míg az Egyesült Államok és Izrael súlyosan kifogásol. A londoni kormány - vélhetően - nem szeretne emiatt a kérdés miatt két fontos szövetségese közé szorulni, ami nem értékeli le az ügy súlyát, de indokolja a halogatását.
Keir Starmer brit miniszterelnök csütörtöki nyilatkozatában kijelentette, hogy az államiság a „palesztin nép elidegeníthetetlen joga”, és ismételten felszólított a tűzszünetre, mint a kétállami megoldáshoz szükséges lépésre, ami nélkül az önálló államiság nem jöhet létre.
2025 tavaszán 147 ENSZ-tagállam ismerte el hivatalosan a Palesztin Államot, ami a szervezet teljes tagságának háromnegyede. 2024 során Írország, Spanyolország, Norvégia, Szlovénia és Örményország voltak a jelentősebb új támogatók. (A Magyar Köztársaság 1988-ban ismerte el a palesztin államot.)
Voltak már brit ígéretek
A Brit Alsóház 2014‑ben már támogatott egy palesztin államalapítási mozgalmat és elismerést, de a kormány végül hivatalosan nem lépett. 2024 januárjában David Cameron külügyminiszter (a Brexit idején miniszterelnök) jelezte, hogy a brit kormány esetleg elismerheti Palesztinát egy szélesebb békefolyamat részeként. A jelenlegi tétovázást az elismerés felé nyomja több munkáspárti képviselő, valamint Sadiq Khan londoni főpolgármester is.
David Lammy brit külügyminiszter ausztráliai látogatása során csatlakozott Starmer tűzszüneti felhívásához, és „védhetetlennek” nevezte a gázai helyzetet.
A tömeges éhezés közepette a gázai övezetben tonnaszámra hevernek érintetlenül élelmiszerek és egyéb készletek, szerte a területen. Izrael szerint a nélkülözés és éhínség fő oka az, hogy az ENSZ és szakosított szervezetei képtelenek megoldani a szállítmányok eljuttatását a szükséget szenvedő körzetekbe, miután Izrael beengedte ezeket. Az amerikai GHF alapítvány elosztóhelyei pedig önmagukban nem elegendőek és nem kellően biztonságosak a segélyek átadására.
Eközben videók jelennek meg arról, hogy a Hamász tagjai dőzsölnek a különféle ételekben a terrorszervezet rejtekhelyein.
Az viszont nem biztos, hogy a terroristák ellátmánya csak a segélyszállítmányokból származik. Az elosztási káosznak felelősei a feketepiaci bűnszövetkezetek, és a kisebb körzetek klánjai is. Megszokottá vált a néhány megmaradt kisebb farm, magángazdaság kifosztása is.
Ami az elismerést illeti
A független Palesztinát támogatók egy olyan politikai formációt ismernek el, amelyben 74 Hamász és 45 Fatah képviselő van jelen. A parlamenti tevékenység 2007 óta akadozik, és a törvényhozás helyett Mahmúd Abbász elnök rendeleti úton kormányoz.
A palesztinként regisztrált lakosságból 40% a Hamászt, 20% a Fatahot támogatja, míg a népszerűség maradékán kisebb pártok osztoznak, köztük terrorista szervezetek.