Abdullah Öcalan, a PKK İmralı szigetén bebörtönzött vezetője a lefegyverzési folyamatot megelőzően sugárzott videoüzenetében azt mondta: a PKK mozgalom és a nemzeti felszabadító háború stratégiája, amelyen alapul, véget ért.
HIRDETÉS
A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) harcosainak egy csoportja letette a fegyvert az iraki Szulejmánijja egyik vidéki területén.
Az NTV és a Habertürk jelentése szerint ebben a csoportban olyan magas rangú káderek voltak, mint Bese Hozat. A később közzétett fényképeken látható, hogy a Hozat által vezetett mintegy 30 PKK-tag egy üstbe dobta fegyvereit, majd elégették azokat. A fegyverek listáját elküldték a szertartáson jelen lévő néhány iraki kurd regionális kormány (KRG) tisztviselőnek.
A fegyvereiket letevő PKK-tagok a "Béke és Demokratikus Társadalom Csoportnak" nevezték magukat. A csoport írásos nyilatkozatában ez állt: "Mostantól szabad akaratunkkal rendelkezünk a fegyvereinkről, hogy a demokratikus politika és jog segítségével, valamint a demokratikus integrációs törvények életbe léptetése alapján folytassuk a szabadságért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott küzdelmünket".
Egy diyarbakıri csoport is Észak-Irakba utazott az ünnepségre, amelyet a Nemzeti Hírszerző Szervezettel (MIT) összehangoltan terveztek és felügyeltek. A 150 fős csoportban a DEM párt tagjai, néhány civil szervezet képviselői és újságírók is részt vettek.
A lefegyverzési folyamat várhatóan néhány hónapon belül befejeződik.
A pénteki lefegyverzési ceremónia várhatóan fontos fordulópont lesz abban, amit a kormány "Törökország terrorizmus nélkül" elnevezéssel illet. Két nappal ezelőtt Ömer Çelik, az AK párt szóvivője bejelentette, hogy Recep Tayyip Erdoğan elnök július 12-én "történelmi beszédet" fog mondani.
Öcalan felhívása
"A PKK mozgalom és a nemzeti felszabadító háború stratégiája, amelyen alapul, véget ért" - jelentette ki az İmralı-szigeten bebörtönzött Abdullah Öcalan PKK-vezér két nappal ezelőtt, a lefegyverzési folyamat előtt sugárzott videoüzenetében.
Öcalan továbbra is védelmezi a "2025. február 27-én kelt felhívását a békéért és a demokratikus társadalomért", és azt mondta, hogy a folyamat során elért pontot "nagyon értékesnek és történelmi jelentőségűnek kell tekinteni".
"A PKK létezésének tagadásán alapuló, külön államra törekvő mozgalom és az azt megalapozó nemzeti felszabadító háború stratégiája véget ért. A létezést elismerték, és ezzel a fő célt elérték. Ezt jelenti a lejárat" - mondta.
Az Öcalan videóját követő PKK-nyilatkozatban az állt, hogy engedelmeskedik a felhívásnak, és "teljes mértékben" támogatja a folyamatot. Ugyanakkor "el kell ismerni, hogy a folyamat nem fog egyoldalúan és csak az általunk tett lépésekkel haladni. Ennek megfelelően a folyamatot helyesen kell megközelíteni, és meg kell tenni a szükséges lépéseket".
Leszerelési folyamat
A folyamat a török Nagy Nemzetgyűlés (TBMM) 2024. október 1-jei megnyitóján kezdődött, amikor Devlet Bahçeli, az MHP elnöke kezet fogott Tuncer Bakırhan, a DEM párt társelnökével és a képviselőkkel. Ugyanezen a napon Bahçeli kijelentette: "Új korszakba lépünk. Miközben békét akarunk a világban, a saját országunkban is biztosítanunk kell a békét."
Majd október 22-én az MHP vezetője felszólította Öcalant, hogy szólaljon fel a török nagy nemzetgyűlésben: "Ha a terroristavezér elszigeteltségét feloldják, jöjjön el és beszéljen a DEM párt frakcióülésén, és jelentse ki a terrorizmus végét és a szervezet feloszlatását".
Október 23-án Öcalan, akinek már hosszú ideje nem volt szabad találkoznia senkivel, találkozott unokaöccsével, Ömer Öcalannal, a DEM párt Şanlıurfa-i képviselőjével. Így indult meg az İmralı-forgalom.
A DEM párti képviselők küldöttsége által İmralıban folytatott tárgyalásokat követően Öcalan február 27-én, csütörtökön a Népek Egyenlősége és Demokráciája Párt (DEM Párt) küldöttségével levelet küldött, amelyben felszólította a PKK-t, hogy oszlassa fel magát és tegye le a fegyvert. E felhívás nyomán a PKK március 1-jén, szombattól hatályos tűzszünetet hirdetett.
Május 2-án Ömer Çelik, az AK párt szóvivője kijelentette: "Minden pozitív lépés, amely az elkövetkező napokban a terrorszervezet fegyvertétele és feloszlatása irányába fejlődhet, a következő pozitív lépést fogja követelni. Minden egyes szakaszt aprólékosan követünk" - mondta.
A PKK viszont a kongresszust az Öcalannal való kommunikációs csatornák megnyitásától és a biztonság biztosításától tette függővé.
A szervezet közölte, hogy a kongresszust május 5-7. között a "Média Védelmi Területeken" tartották. Másrészt arról is beszámoltak, hogy Öcalan "feloszlatásra" vonatkozó felhívása alapján történelmi jelentőségű döntéseket hoztak.
Megoldási folyamat Törökországban
A megoldási folyamat a PKK és a török állam közötti, 2013 és 2015 közötti törökországi tárgyalásokra utal. A folyamatot azzal a céllal kezdeményezték, hogy a kurd problémát békés úton oldják meg.
A folyamat kulcselemei közé tartozott a lefegyverzés, a demokratikus reformok és a kurd identitáshoz fűződő jogok kiterjesztése. A PKK vezetője, Öcalan kulcsfigurája volt ezeknek a tárgyalásoknak. Az ellenségeskedések 2015-ös újraindulásával azonban a megoldási folyamat de facto véget ért. Ez az időszak jelentős változásokat hozott a törökországi politikai dinamikában.
Az 1978. november 28-án Diyarbakır Lice kerületében alapított PKK-t az Európai Unió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Törökország és számos más állam terrorszervezetnek tekinti.
A PKK harcosai közel 40 évnyi támadás során a hivatalos adatok szerint közel 15 000 embert öltek meg. A PKK vezetőjét, Öcalant 1999 óta tartják fogva a Márvány-tenger partján fekvő İmralı börtönben, amikor is életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték terrorszervezet létrehozásáért és vezetéséért.
Az utóbbi folyamatot a kormány a "Törökország terrorizmus nélkül" koncepcióval határozza meg.