37 évvel az örmény-azeri konfliktus kirobbanása, és két évvel a legutóbbi hegyi-karabahi háború után a két kaukázusi állam arra készül, hogy végleg békét kössön.
HIRDETÉS
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök csütörtökön Abu-Dzabiban találkozik az azeri államfővel Ilham Alijevvel, ahol várhatóan megállapodnak a közel négy évtizedes ellenségeskedést lezáró szerződés szövegéről.
A két vezető most először folytat közvetlen béketárgyalást. Richard Giragosian politikai elemző szerint ez jól mutatja: Moszkva azzal, hogy az ukrajnai háborúra koncentrál, kezdi elveszíteni befolyását a Kaukázusban. Eddig ugyanis szinte csak ő közvetíthetett a felek között.
Oroszországnak döntő szerepe volt abban is, hogy Azerbajdszán 2023 szeptemberében néhány nap alatt vissza tudta szerezni az uralmat a karabahi régió felett, sőt a nemzetközi közösség végül az örmények elűzése felett is szemet hunyt.
,,Azerbajdzsán 2020 óta tartó offenzívája és Hegyi-Karabah elvesztése is rámutatott arra, hogy ezek az államok nem bízhatnak Oroszországban, mert az mindig a pillanatnyi érdekei alapján dönt. Épp ezért most mindkét kormány megpróbál szakítani Moszkvával. Ukrajnában bebizonyosodott, hogy az orosz haderő nem is olyan ütőképes, a katonák pedig rosszul képzettek. Ez fontos üzenet a szomszédok és a szövetségesek számára. Ha ki akarják szorítani Oroszországot a Kaukázusból, akkor most jött el az ideje" - vélekedett az elemző.
Persze kérdés, hogy melyik közép- vagy nagyhatalom fogja betölteni az így keletkezett politikai űrt. Egyelőre Törökország pályázik erre a szerepre, amely kereskedelmileg és hadászatilag is igyekszik elmélyíteni viszonyát, főként a rokon Azerbajdzsánnal.