A rendszerellenes szerbiai demonstrációk lényegi követelése az előrehozott választások kiírása. Vučić tavasszal még nem tartotta kizártnak, a bukást valószínűsítő közvélemény-kutatási adatok ismeretében azonban a választásokat 2026 végére halasztaná. Addig mindent bevet hatalma megőrzése érdekében.
HIRDETÉS
„Több rendőrt vetettünk be, mint ahányan azok vannak, akik a polgárokat zaklatják” – ezzel fenyegette meg a szerb elnök a november óta tartó, az egész országon végigsöprő tüntetéssorozat részvevőit. Új választások kiírását sürgetik, hogy demokratikus úton döntsék meg a 13 éve regnáló Aleksandar Vučić hatalmát.
Eközben az államfő jogkörével (vissza)élve kegyelemben részesítette az általa alapított kormánypárt négy aktivistáját.
Sokkal pontosabb azonban verőlegénynek nevezni a négy fiatalembert – hárman 22, a legidősebb 30 éves –, akik január végén baseballütőkkel felfegyverkezve rontottak rá azokra a diákokra, akik a Szerb Haladó Párt újvidéki irodája előtti kukákra tiltakozó matricákat ragasztottak.
Előbb gyalogosan, majd autóval kergették a fél városon át a kisebb csoportot, amelyet végül utolértek, és alaposan helybenhagytak. A legsúlyosabb sérüléseket egy lány szenvedte el – összezúzott állkapcsával a kórházban kötött ki.
A diákokat elverő garázdákat azonban az elnöki kegyelem után azonnali hatállyal felmentették a súlyos testi sértés és az egyéb vádak alól.
Az erődemonstráció
Különösen kirívó bűncselekmény volt, hiszen különleges körülmények között történt – emlékeztetett az elnök döntése után egy volt bíró, aki szerint a kegyelem gyakorlása ebben az esetben felér a szerbiai állampolgárok megcsúfolásával.
„Ez egy erődemonstráció, amellyel az ország elnöke azt bizonyította, hogy az igazságszolgáltatás, a bíróság, ügyészség és a törvény felett áll” – jelentette ki Radmila Dragičević, aki politikai indíttatású erőszaknak és gyűlölet-bűncselekménynek nevezte a huligánok randalírozását.
Ennek ellenére kegyelemben részesültek, ami mindenkiben megrendítheti a hitet, hogy az erőszakosság elnyeri méltó büntetését. A kegyelem szerepe nem a hatalom igazolása, a bűnözők eltűrése. „Teljesen más célja van, különleges esetekben az irgalmat jelképezi” – magyarázta Dragičević.
Az elnök csak olajat öntött a tűzre, és gerjeszti az amúgy is felforrósodott hangulatot a kilencedik hónapja tartó tiltakozások során – véli egy ügyvéd. Ivan Simić felidézte, hogy az utóbbi napokban elszaporodtak a tömeges letartóztatások, emiatt egyre gyakoribb a konfliktus a rendőrség és a polgárok között.
Egy tizenévest például – vélhetően édesanyja tiltakozása dacára – tuszkoltak be egy jelzés nélküli autóba, vélhetően civil ruhás, jelzés nélküli rendőrök.
A diákok a világ minden táján a társadalom azon kategóriáját képviselik, akik idővel a közösség tudatát formálják, a haladást és a fejlődést szolgálják. Rájuk támadt a négyes banda, amelynek tagjai utóbb elnöki megbocsátást nyertek tetteikért, miközben mindenki az erőszak elleni küzdelem fontosságáról beszél – jegyezte meg Simić, aki szerint ezért is van külön jelentősége az újvidéki diákok elleni támadásnak.
Az elnöki kegyelem üzenete, hogy folytatható az erőszak, ha bizonyos érdekeket szolgál – mondta az ügyvéd, egy nyugalmazott ügyész arra emlékeztetett, hogy a többi között a négy kegyetlen pártkatona viselkedése miatt bukott meg a szerb kormány, ami a bűncselekmény súlyáról tanúskodik.
Az elnöki kegyelem ezek után csak elmélyíti a válságot, és további megosztottságot szül – tette hozzá Jasmina Paunović.
A fentieken túlmenően szerinte a döntés „hátszél” mindazok számára, akik bűncselekmények elkövetésére hajlamosak, a kormánypárt aktivistáinak soraiba tartoznak, és hűek a rendszerhez.
A rendőri túlkapások
Június utolsó napján négy, sötét színű rendőrségi furgon sorakozott fel az egyik kétszer kétsávos belgrádi utca elején, majd bekapcsolt kék fénnyel, de különösebb figyelmeztetés nélkül hajtottak szinte padlógázzal az emberek közé.
A tömeg szétrebbent. Csak a határtalan szerencsének köszönhető, hogy a rendőri túlkapásban senki sem sérült meg. Egy egyetemi tanár arra emlékeztetett, hogy a rendőrség munkáját szabályozó törvény szigorúan meghatározza és korlátozza a kényszerítő eszközök alkalmazását. „Egyértelmű, hogy a polgárok felé száguldó négy rendőrségi jármű nem különleges bevetésen volt, hanem alaposan visszaélt hivatali helyzetével, és messze túllépte hatáskörét” – magyarázta Božidar Banović professzor. Sok egyetemista kért segítséget az elmúlt napokban azok után, hogy a rendőrök elbántak velük.
Az egyiknek, mellesleg fotós Aleksa Stankovićnak az volt a bűne, hogy közzétett egy videót, amelyen hallható, hogy a rendőrök hogyan sértegetik, és milyen becsmérlő jelzőkkel illetik az egyetemista lányokat. Az esetet dokumentáló fiatalembert a rendőrök felismerték, berángatták a kocsijukba, majd alaposan megverték.
Egy másik fiú, Luka nem volt ennyire szerencsés.
A megadást jelentő felemelt kézzel állt a rendőrök sorfala előtt, mégis kapott egy óriási pofont, ami a földre terítette. Az ütlegelés ezután könyörtelenül folytatódott. Súlyos sérüléseket szenvedett, mégis betuszkolták egy furgonba, és ott töltötte a következő hat-hét órát. Eközben a bíróság előzetes meghallgatása és egészségi állapotának ismerete nélkül elrendelte 30 napos őrizetbe vételét, holott olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy végül egy műtőben végezte, majd kórházi ápolásra szorult.
A szabadság illata
A belgrádi jogi kar elől július 3-án hajnalban három hallgatót szállítottak a katonai orvosi akadémiára, egy ügyvédnek pedig több csontját is eltörték a rendőrök. Ennek ellenére – egészségügyi segítség nélkül – a fogdába szállították, holott esedezett egy orvosért. Csak két óra elteltével hívták a mentőt, amikor állapota rosszabbra fordult – mesélte el édesanyja.
Milomir Jaćimović a buszaival szállította a diákokat a tüntetésekre. A buszokat vandálok alaposan megrongálták. Ezek után a férfi tiltakozása jeléül a kormánypárt egyik újvidéki irodája előtt akarta magát felgyújtani, de a rendőrök megakadályozták a szörnyű öngyilkossági kísérletet. A rendőrség udvarára szállították, ahol rosszul lett, mégis sokáig hagyták magatehetetlenül az aszfalton.
Az Amerikában élő szerb szórvány tagjai egyébként rövid idő alatt 92 ezer dollárt gyűjtöttek össze a szerencsétlen fuvarozó megsegítésére.
Nem tudni, ki a rendőrségi furgon rácsai mögül mosolygó, a címfotóban szereplő tizenéves, a képet azonban rövid alatt sokan megosztották azzal a megjegyzéssel, hogy ő Szerbia jelképe 2025-ben.
Maga a szerző, Gavrilo Andrić csak annyit írt, hogy már „érezni a szabadság illatát”.
A tekintélyelvűség alkonya
Átadja Brüsszelnek azon rendőrök névsorát, akik hivatalos hatáskörüket túllépve „bántalmazták az állampolgárokat”, ezzel megsértették a rendőrségi törvényt és a szerb alkotmányt – ezt jelentette be a Demokrata Párt elnöke. Srđan Milivojević javasolni fogja, hogy ezeket a rendőröket ne engedjék be az Európai Unió területére.
Ezzel egyrészt szankcionálják őket, másrészt pedig a rendszer bukása után nem lesz hová menekülniük – érvelt a politikus.
Vučić ezek után „aljas nyomorultként” jellemezte politikai ellenfelét. A rendőri erők túlzott alkalmazásával kapcsolatos vádakat az „abszurd képmutatás színházának” nevezte, az emberi jogi szakértők pedig a „színes forradalom” részesei – így hívja ugyanis az elnök a diákok és a polgárok tiltakozásait. Vučić életének abba a szakaszába került, amely „minden autokrata törvényszerű alkonyát jelzi”. Ilyenkor a „kétségbeesett intézkedések és az erőszak” váltogatja egymást – nyilatkozta az elnök elődje a Danas hetilapnak adott terjedelmes interjújában.
Boris Tadić egyébként azt állítja utódjáról, hogy „sosem állt az ország élén nála gyávább ember”, aki „megszállottan vágyik arra, hogy történelmi személyiség szerepében tetszelegjen”.
A köztársasági elnök egyébként a Szerbiát bénító blokádok hatodik napján, szinte gyerekes derűvel megnyitotta a Belgrádból déli irányba, Montenegró felé vezető autópálya egy újabb szakaszát – történetesen napra pontosan egy évvel azok után, hogy Újvidéken másodszor is megnyitották a felújított pályaudvart. Az öt hónappal később leomlott előtetője összesen 16 ártatlan életét követelte.
A hivatalosan még mindig le nem zárt vizsgálat rengeteg visszásságot, köztük engedélyek hiányát tárta fel Újvidéken. Az autópályát avató Vučić elnök figyelmét arra hívták fel a belgrádi építészeti kar hallgatói, hogy megfelelő műszaki engedélyek nélkül vették birtokba, ami nagyon balesetveszélyes.
Az előrehozott választások
Vidovdan, Szent Vitus napja, június 28. a szerbek egyik legnagyobb ünnepe, holott gyakorlatilag ezen a napon veszítették el több évszázadra államiságukat a törökök elleni, rigómezei vereség után. Több mint hatszáz évvel később, 2025. június 28-án, a tavaly novemberi újvidéki tragédia után újra tömegek követeltek Belgrádban változásokat – ezúttal 140 ezren.
Egyetlen lényegi követelésük van: előrehozott választásokat sürgetnek.
Ezt tavasszal Vučić sem tartotta kizártnak, idővel azonban – nyilván a közvélemény-kutatási adatok ismeretében – merőben megváltoztatta a véleményét.
Legkorábban 2026 végén vagy 2027 elején lesznek választások Szerbiában – ezt jelentette ki a szerb elnök június derekán egy prágai konferencián. Arra hivatkozott, hogy egy éve voltak utoljára választások Szerbiában, így nem látja értelmét előrehozott kiírásának.
A kilencedik hónapja tartó rendszerellenes szerbiai tüntetéseken semmi jele nem tapasztalható a lendület csillapodásának – csak a taktika változott. A diákok átadták az irányítást más csoportoknak, ugyanakkor „polgári engedetlenségre” szólítottak fel mindenkit, aki ellenzi az elnök és pártja hatalmát. A felhívás nyomán napok óta blokádok, útlezárások bénítanak meg egyes városrészeket és közlekedési gócokat, jobbára Belgrádban, Újvidéken és Nišben.