A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részén folyó harcok befejezését célzó, évtizedes véres konfliktust lezáró, ideiglenes megállapodást várhatóan június 27-én írják alá.
HIRDETÉS
A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) és Ruanda a jövő héten Washingtonban aláírja az Egyesült Államok által közvetített békeszerződést, amelynek célja, hogy véget vessen a véres konfliktusnak a KDK keleti részén.
A két ország és az amerikai külügyminisztérium által bejelentett ideiglenes megállapodás olyan kérdésekre terjed ki, mint a lefegyverzés, a nem állami fegyveres csoportok integrálása, valamint a menekültek és a KDK keleti részén élő, országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek visszatérése. A megállapodást várhatóan június 27-én írják alá.
A KDK keleti részét évtizedek óta konfliktusok sújtják és fegyveres csoportok versengenek a természeti erőforrásokhoz, többek között a tantálhoz, aranyhoz, kobalthoz, rézhez és lítiumhoz való hozzáférésért.
Kongó azzal vádolja szomszédját, Ruandát, hogy támogatja a régió egyik legnagyobb militáns csoportját, az M23-as lázadókat. ENSZ-szakértők szerint a lázadókat mintegy 4000 ruandai katona támogatja, amit Kigali tagad.
A konfliktus januárban eszkalálódott, amikor az M23 lázadók előrenyomultak és elfoglalták a KDK stratégiai fontosságú városát, Gomát, majd februárban Bukavu városát.
A megállapodástervezet "rendelkezéseket tartalmaz a területi integritás tiszteletben tartásáról és az ellenségeskedés tilalmáról; a nem állami fegyveres csoportok kivonulásáról, lefegyverzéséről és feltételes integrációjáról".
A Trump-kormányzat a nyugati befektetések felszabadításáról beszélt a KDK keleti részén, Marco Rubio amerikai külügyminiszter pedig korábban úgy jellemezte a béke lehetőségét, hogy az "minden érintett számára előnyös".
Kongó és Ruanda formálisan nem áll háborúban, és a múltban béketárgyalásokat folytattak, amelyek nagyrészt megrekedtek, többek között a Katar által szervezett béketárgyalásokon. Angola márciusban lemondott közvetítői szerepéről, miután többször is megpróbálták megoldani a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén zajló harcokat.
Az M23 egyike annak a mintegy 100 fegyveres csoportnak, amelyek a régió ellenőrzéséért küzdenek. A többivel ellentétben azonban főleg tuszikból áll, akiknek nem sikerült beilleszkedniük a KDK hadseregébe.
A csoport azt állítja, hogy a ruandai származású tuszikat és kongóiakat védi a diszkriminációtól, bár kritikusai szerint a Ruanda által támogatott kampányuk ürügy a KDK keleti része feletti gazdasági és politikai befolyás megszerzésére.
Paul Kagame, Ruanda régóta hivatalban lévő elnöke azzal vádolja Felix Tshisekedi kongói elnököt, hogy figyelmen kívül hagyja a tuszik aggodalmait és figyelmen kívül hagyja a korábbi békeszerződéseket.
A hét elején Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa azt mondta, hogy az M23 lázadók, a KDK hadserege és a szövetséges fegyveres csoportok mindannyian emberi jogi visszaéléseket követtek el, amelyek közül néhány háborús bűncselekménynek minősülhet.