Izrael és Irán vasárnap újabb rakétatámadásokat intézett egymás ellen, annak ellenére, hogy a harcok leállítására szólítottak fel őket. Az Európai Bizottság elnöke kijelentette: "Iránnak nem szabadna atomfegyverrel rendelkeznie, ez nem kérdés".
HIRDETÉS
Harmadik napja folytatódtak vasárnap az egymás elleni izraeli és iráni csapások. Izraelben nyolcan meghaltak és több mint százan megsebesültek az éjszakai iráni rakétatámadásokban - jelentette a helyi mentőszolgálat.
Az izraeli civilek Haifában, illetve a Tel-Aviv melletti Petach Tikván és Bné Brakban vesztették életüket a becsapódó rakéták miatt. Több száz otthon lakhatatlanná vált. A korábbi iráni támadásokban 13 ember vesztette életét Izraelben, és több százan megsebesültek.
A hivatalos adatok szerint a nagyszabású izraeli offenzíva péntek esti kezdete óta legalább 224 ember halt meg Iránban. Az iráni egészségügyi minisztérium képviselője szerint csaknem 1300-an megsebesültek.
Izrael több városában ismét szirénák szóltak az éjjel. Egy iráni rakétatámadás károkat okozott egy haifai olajfinomítóban. A telephely több létesítményének működését leállították. A károk mértékét még nem mérték fel.
Az IDF szerint Teherán hétfő reggel újabb rakétatámadást indított Izrael ellen. Hangos robbanásokat lehetett hallani Jeruzsálemben és Tel Avivban is.
Az izraeli hadsereg megtámadta az iráni Forradalmi Gárda több teheráni parancsnoki központját. "Az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz Brigádjainak és az iráni hadseregnek a parancsnoki központjait" érte találat - közölte a hadsereg reggel. Az al-Kudsz Brigád az iráni elit fegyveres erők külföldi egysége, amelynek hivatalos feladata a külföldi titkos műveletek, terrortámadások végrehajtása.
Az iráni fővárosban megtámadott parancsnoki központokban az iráni vezetés közel-keleti megbízottjainak segítségével terveztek terrortámadásokat Izrael állam ellen - magyarázta az izraeli hadsereg. Részleteket nem közöltek.
Putyin mint közvetítő?
Az izraeli csapások után Irán elismerte, hogy Izrael megölte több magas rangú tábornokát, köztük a Forradalmi Gárda hírszerzési főnökét, Mohammad Kazemit.
Izraeli tájékoztatás szerint Irán péntek óta több mint 270 rakétát lőtt ki, amelyek közül 22 átcsúszott a Vaskupola védelmi rendszeren, 14 ember meghalt és több százan megsebesültek.
Donald Trump amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy Izrael és Irán hamarosan tárgyalni fog a tűzszünetről. Hozzátette azonban, hogy néha az országoknak előbb ki kell harcolniuk a konfliktusaikat. A kanadai G7-csúcstalálkozóra tartva újságíróknak nyilatkozva Trump azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Izraelt. Arról azonban nem kívánt nyilatkozni, hogy kérte-e már Izraelt, hogy függessze fel az Irán elleni támadásokat.
Trump már tárgyalt a háborúról Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, aki vasárnap bejelentette, hogy "azonnali intézkedéseket kell hozni egy olyan katasztrófa megelőzésére, amely az egész régiót lángba boríthatja".
Elutazása előtt Donald Trump egy tévényilatkozatában meglepő javaslatot tett: mint mondta, nyitott arra, hogy Vlagyimir Putyin közvetítőként lépjen fel az Izrael és Irán közötti háborúban. Trump az ABC televíziónak elmondta, hogy az ötlettel az orosz elnök hívta fel őt: "Hosszú beszélgetést folytattunk erről. Többet beszéltünk róla, mint az ő helyzetéről".
A Kreml később megerősítette, hogy az orosz elnök szombaton, a Trumppal folytatott telefonbeszélgetésben közvetítőnek ajánlotta magát az Izrael és Irán közötti konfliktusban.
Irán azonban kizárta a tárgyalásokat a folyamatban lévő nagy izraeli támadás alatt. A teheráni kormány világossá tette a közvetítő Katar és Omán számára, hogy "nem fog tárgyalni, miközben támadás alatt áll" - mondta az AFP hírügynökségnek vasárnap egy, az atomtárgyalásokat ismerő tisztviselő.
Von der Leyen: Iránnak ne legyen atomfegyvere
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök több humanitárius segélyt ígért a Gázai övezetnek. "Ragaszkodtam hozzá, és szorgalmaztam, hogy a Gázába be nem érkező humanitárius segélyt Gázába kell vinni. Megígérte nekem, hogy ez így van és így is lesz" - mondta von der Leyen hétfőn Kanadában újságíróknak a Netanjahuval folytatott telefonbeszélgetést követően.
A telefonbeszélgetés során kitért az Izrael és Irán közötti konfliktus közelmúltbeli eszkalálódására is: "Iránnak nem szabadna atomfegyverrel rendelkeznie, ez nem kérdés" - jelentette ki a Bizottság elnöke. Tekintettel nukleáris programjára, Teherán "az instabilitás fő forrása a térségben", és Izraelnek joga van megvédeni magát. Mindazonáltal "a tárgyalásos megoldás a legjobb hosszú távú megoldás" - hangsúlyozta von der Leyen.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője közölte, hogy keddre videókapcsolaton keresztül összehívja a blokk külügyminisztereinek rendkívüli ülését.