Moszkvának nagyobbak a pénzügyi forrásai, a frontvonaltól távol esnek a gyártósorai, de főleg Peking segítségére számíthat - mondta egy magas rangú ukrán tisztviselő a Politicónak.
"A kínai gyártók hardverrel, elektronikával, navigációs, optikai és telemetriai rendszerekkel, motorokkal, mikroáramkörökkel, processzormodulokkal, antennamezős rendszerekkel, vezérlőtáblákkal, navigációval látják el őket. Úgynevezett fedőcégeket használnak, nevet változtatnak, mindent megtesznek, hogy ne tartozzanak az exportellenőrzés hatálya alá, és elkerüljék a tevékenységükkel kapcsolatos szankciókat" - mondta Oleh Alekszandrov, az Ukrán Külügyi Hírszerző Szolgálat szóvivője a brüsszeli lapnak. "Hivatalosan Kína minden szabályt betart. De csak hivatalosan" - teszi hozzá.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Peking máig tagadja, hogy drónokat vagy fegyveralkatrészeket szállítana Oroszországnak, az ukrán tiltakozást "alaptalan vádaskodásnak és politikai manipulációnak" nevezve. Mint arról beszámoltunk, a volt német külügyminiszter már tavaly következményekkel fenyegetett azokra a hírszerzési jelentésekre reagálva, amelyek szerint Kínában drónokat gyártanak az orosz agressziós háború számára.
A Reuters hírszerzési forrásokra hivatkozva tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy egy orosz védelmi vállalat Kínában kifejlesztett és tesztelt egy új, G3 típusjelzésű drónt, amelynek kifejlesztésében állítólag kínai szakértők (valamint Irán) játszottak fontos szerepet. Alekszandrov most azt mondta, Oroszország kritikus mértékben függ a kínai pótalkatrész-ellátástól mind a taktikai, mind a nagy hatótávolságú drónok esetében.
Ez lehetővé teszi Oroszország számára, hogy behozza hátrányát Ukrajnával szemben a dróntechnológia és -gyártás terén. Ukrajnának ez a képessége segítette a harcban maradni, amikor lőszerhiánytól és a szövetségesek lassú fegyverszállításaitól szenvedett.
Pavlo Palisa volt magas rangú katonai parancsnok, aki jelenleg az ukrán elnök hivatalának helyettes vezetője, egy nyilatkozatában elmondta, hogy idén eddig az orosz felszerelések és személyzet által okozott károk 80 százalékát drónokkal okozták. Csak májusban az ukrán drónok 89 ezer orosz célpontot semmisítettek meg - írja a Politico.
Ukrajnának már a háború első éveiben sikerült vezető szerepet szereznie a drónhadviselésben: 2024-ben közel 1 millió taktikai drónt is gyártott, 2025-re pedig 2,5 millió taktikai és 30 ezer nagy hatótávolságú csapásmérő drón előállítását tűzte ki célul.
Ukrajna naponta körülbelül 100 nagy hatótávolságú drónt gyárt, míg Oroszországnak sikerült napi 300-ra növelnie a termelést, és 500-ra törekszik - mondta legalábbis Zelenszkij elnök a múlt héten Kijevben újságíróknak.
Zelenszkij szerint Oroszország sokkal több pénzügyi forrással rendelkezik, és hozzáfér a kínai technológiához is, például a DJI Mavic drónokhoz, amelyeket eredetileg a polgári piacra fejlesztettek ki, de mindkét hadsereg széles körben használta őket a háborúban.
"Olyan olcsóak és hatékonyak, hogy naponta használják őket tüzérségi lövedékként" - mondta az ukrán elnök, hozzátéve, hogy Ukrajnában több tucat gyártó dolgozik a Mavic frissített változatain. Kijev azonban azt állítja, hogy Kína korlátozta az új drónokhoz való hozzáférését, míg Oroszországnak nem szabott ilyen korlátozásokat.