Ciprus és Görögország komoly veszélyt lát abban, hogy EU-n kívüli országokból is lehet haditechnológiát vásárolni az EU legújabb védelmi programjának keretei között.
Az Európai Unió miniszteri tanácsa elfogadta a SAFE nevű haderőfejlesztési hitelkeretet. Ennek lényege, hogy a tagállamok összefogva akár 150 milliárd eurós kölcsönt is felvehetnek, hogy lőszereket, tűzérségi eszközöket vagy éppen légvédelemi drónokat vásároljanak.
Az áruk legalább 65 százalékának az EU-ból vagy Ukrajnából kell származniuk. A többit azonban külső piacról, akár Törökországból is be lehet szerezni.
Görögország és Ciprus aggályát fejezte ki emiatt, mivel mindekettejüknek évtizedes területi vitájuk van Ankarával, és nem akarják, hogy a megrendelések által megerősödjön a török hadiipar.
Agelosz Szirigosz nemzetközi jogász ráadásul arra is figyelmeztetett, hogy számos török fegyvergyártó bevásárolta magát olyan európai cégekbe, mint az olasz Piaggio, így a 35 százalékos korlátozást is ki tudják játszani.
Míg egy ciprusi képviselő arról beszélt, hogy az európai intézmények ezen döntésükkel meghívtak egy farkast a juhnyájba.
,,Ez egy kísérlet arra, hogy Törökországot integrálják az Európai Védelmi Mechanizmusba. Egy olyan országot, amely európai területeket foglal el, és háborúval fenyegeti az Európai Unió tagállamait" - figyelmeztetett Lukasz Furlasz.
A SAFE része annak az átfogó 800 milliárd eurós tervnek, amellyel az EU újra ütőképessé tenné a tagállamok katonaságát.
Nikosz Dendiasz görög védelmi miniszter szerint azonban a programot nevezhetnék hátsó ajtónak is, így ugyanis cégeken keresztül bármelyik kormány beléphet az uniós védelmi összefogásba anélkül, hogy azt a tagállamok jóváhagynák.
Az elégedetlenséget azonban valószínűleg az is tüzeli, hogy a fegyvergyártásban élen járó Görögország félti versenyelőnyét a közbeszerzéseken.