Egy nappal a példátlan ukrán akció után megérkezett Isztambulba az orosz és az ukrán delegáció is, de megfigyelők szerint sem Moszkva, sem Kijev nem tágít a vörös vonalairól.
HIRDETÉS
A hétfői isztambuli tárgyalásokra az ukrajnai "Pókháló-hadművelet", egy nagyszabású, távirányítású dróntámadás után kerül sor, amely több orosz légibázist vett célba, és több tucat stratégiai bombázót semmisített meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy küldöttsége csak a művelet befejezése után utazik a tárgyalásra.
A megbeszélések első fordulója május 16-án zárult a háború legnagyobb fogolycseréjéről szóló megállapodással, de a békemegállapodás felé tett kézzelfogható előrelépés nélkül - emlékeztet a Kyiv Independent.
Oroszország hivatalosan még nem nyújtotta be a békefeltételeket felvázoló memorandumát, de feltételeit - amelyekről semmilyen kompromisszumot nem hajlandó kötni - már többször világossá tette: Ukrajna demilitarizálását és NATO-tagságának kizárását, az összes elcsatolt terület megtartását, a szankciók azonnali enyhítését, "nácitlanítást", valamint az orosz anyanyelvűek jogainak garantálását követeli.
Ukrajna azt tervezi, hogy részletes ütemtervet nyújt be a tartós rendezés biztosítására. A javaslat szerint a folyamat egy legalább 30 napos tűzszünettel kezdődne, amelyet a teljes körű fogolycsere és az oroszok által elhurcolt ukrán gyermekek hazatérése követne, és végül Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin esetleges találkozójához vezetne.
Már eddig is nehéz volt elképzelni, hogy a két ország között hétfőn Isztambulban folytatandó közvetlen tárgyalásokon áttörés születik, de az oroszországi stratégiai bázisok elleni nagyszabású ukrán dróncsapások után még kevésbé valószínű, hogy bármelyik fél hajlandó lesz elmozdulni a vörös vonalaikról - írja elemzésében a CNN.
Trump a pálya szélén
A látványosnak tűnő ukrán siker után a Kreml kompromisszumairól szóló találgatások egyelőre lekerülhetnek a napirendről - állapítja meg a hírcsatorna elemzője. A nyári offenzívára készülő Oroszország követelései, hogy az ukrán erők vonuljanak vissza az általa követelt, de még csak meg sem hódított területekről, továbbra is visszatetszést keltenek, különösen most, hogy Ukrajna megmutatta, még mindig képes mélyen a frontvonalak mögött támadni.
Mindeközben a háború gyors lezárását ígérő amerikai elnök a jelek szerint most a pálya széléről figyeli, ahogyan a külpolitikájának egyik sarokköve határozottan meginog. Úgy tűnik, sem az ukrán vezetőre gyakorolt nyomása, sem a Kreml-vezér nemrégiben történt szidalmazása nem vitte közelebb a két felet a békeszerződéshez - írja a CNN.
Trumpnak még vannak erőteljes eszközei, amelyeket ha akar, bevethet, például új, kemény szankciókat vezethet be, mint amilyeneket az amerikai szenátusban elsöprő többséggel támogattak, írja az amerikai elemzés. Vagy úgy módosíthatja az amerikai katonai segélyeket, hogy azok drámaian megnövelnék a további harcok költségeit. Ezek az intézkedések üzenetet küldenének az USA elkötelezettségéről.
Trump persze még mindig elsétálhat az egész kaotikus folyamat elől, mondván, ez Biden háborúja, vagy Putyiné és Zelenszkijé. De ez talán már nem is opció, legalábbis nem a sértetlen elsétálás - állapítja meg a CNN.