Az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada szankciókkal fenyegette meg Izraelt az esetben, ha az folytatja a gázai offenzívát. A három ország vezetői mint mondták: "konkrét lépéseket" tesznek, ha Izrael továbbra is folytatja a katonai műveleteit a Gázai övezetben.
HIRDETÉS
Keir Starmer csatlakozott utoljára az izraeli szankciók iránt már elkötelezett Emmanuel Marconhoz és Mark Carneyhoz. Az angol munkáspárti miniszterelnök felszólította az izraeli kormányt, hogy állítsa le a katonai műveleteket, és haladéktalanul engedje be Gázába a humanitárius segélyeket.
Izrael kedden engedett be először március 2-a után Gázába élelmiszert, üzemanyagot vagy gyógyszereket. Arra hivatkozva blokkolták a humanitárius segélyeket, hogy arra a Hamász rátenné a kezét és saját céljaira fordítaná. Az ENSZ korábban többször felszólította Izraelt, hogy oldja fel a blokádot és humanitárius katasztrófát valószínűsített, amennyiben ezt nem teszi meg.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a három politikus szankcióígéreteit látva azt mondta, hogy ezzel „hatalmas jutalmat” ajánlottak fel a Hamásznak. Múlt vasárnap a miniszterelnök azt mondta, hogy országa a közel három hónapnyi blokád után „alapvető mennyiségű élelmiszert” beenged a területre, és azt tervezi, hogy „egész Gáza felett átveszi az ellenőrzést. A három nyugati vezető a Netanjahu által valószínűsített segélycsomagokat „teljességgel elégtelennek” minősítette és hozzátette, hogy a gázai szenvedés mértéke tűrhetetlen.
Elítélték az izraeli kormány tagjai által a közelmúltban használt "undorító kifejezéseket" is. Szerintük ezek azzal fenyegetnek, hogy a Gáza elpusztítása miatt kétségbeesett civilek elkezdenek majd áttelepülni. "Mindig is támogattuk Izrael jogát, hogy megvédje az izraelieket a terrorizmussal szemben. De ez az eszkaláció teljesen aránytalan" - tették mindehhez hozzá. A három politikus felszólította a Hamászt is, hogy haladéktalanul engedje szabadon a 2023. október 7-én elkövetett „förtelmes támadás” maradék túszait.
Az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada vezetői sürgették a „kétállami megoldás” megvalósítását, amely koncepció Izrael szomszédságában fekvő független palesztin államot javasol.
Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius segélyekért felelős vezetője és volt brit diplomata szerint a Gázába való behajtásra engedélyezett teherautók mennyisége „csepp a tengerben ahhoz képest, amire sürgősen szükség van”.
A gázai háború kiváltó oka a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása, amikor a Hamász 1200 embert mészárolt le Izraelben, 251-et pedig túszként hurcolt a Gázai övezetbe.
Hivatalosan még 58 túsz van Gázában, akik közül legfeljebb 23-an lehetnek életben.
Reagált az izraeli miniszterelnök
Közleményében Benjamin Netanjahu azt írja, hogy szerinte Izraelt arra kérik, hogy fejezze be a túléléséért folytatott gázai háborút a Hamász megsemmisítése előtt, és megjegyzi, hogy a palesztin állam elismerésével a londoni, ottawai és párizsi vezetők hatalmas jutalmat kínálnak az október 7-i, népirtó terrortámadásért cserébe. Az izraeli kormányfő azt írja, hogy Izrael elfogadja Trump elnök vízióját, és arra ösztönzi az összes európai vezetőt, hogy tegyenek így, utalva ezzel arra, miszerint Gázából ki kellene űzni a palesztin lakosságot, utána pedig fejleszteni a térséget. Ezt a tervet a közel-keleti és európai országok, valamint az ENSZ is határozottan elutasította.