Milyen esélyekkel indul Trump, hogy megpuhítsa Putyint a hétfői telefonbeszélgetésükön?
Az amerikai elnök hétfőre tervezi telefonbeszélgetését Vlagyimir Putyinnal, de a tárgyalások eddigi menete és a múlt heti sikertelen törökországi egyeztetés nem kecsegtet jelentős áttöréssel. A két vezető utolsó hívása óta nem történt a békefolyamatot valóban felpörgető megegyezés.
HIRDETÉS
Miként azt az Euronews is megírta, Donald Trump hétfőn több beszélgetést is tervez külföldi vezetőkkel, többek közt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ezt követően pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és a NATO több tagjával is beszélni akar. Trump kifejezte reményét, hogy ezeknek a telefonbeszélgetéseknek az orosz-ukrán tűzszünet lesz az eredménye.
Az elnök nyomatékos szándékát jelzi, hogy a beszélgetést beharangozó üzenetében saját médiafelületén A NAGYBETŰK EREJÉT is bevetette az ügy fontosságának érzékeltetésére.
A múlt heti törökországi sikertelenség után Marco Rubio amerikai külügyminiszter leszögezte, hogy bármiféle béke esélye kizárólag a két vezető közvetlen megállapodása nyomán jöhet létre, és az alacsonyabb szintű egyeztetések értelmetlenek - utalva ezzel saját februári találkozására is Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Rijádban, ami teljes kudarccal végződött.
A KyivPost erősen pesszimista abban, hogy a háború ügye telefonhívásokkal elintézhető. Putyin első feltétele várhatóan az Ukrajnának szánt fegyverszállítások leállítása lesz, ami eleve egy megugorhatatlan akadálynak számít. Nem kecsegtet a gyors béke reményével Putyin azon szándéka sem, hogy az év végéig meg akarja szerezni a részben megszállt kelet-ukrajnai régiók egészét. Ezt az igényét arra alapozza, hogy Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon annektálását már bevezette saját jogrendjébe, mivel ezeket orosz területnek tartja.
A Bloomberg egy Putyin gondolkodásmódját ismerő forrásra hivatkozva azt közli, hogy Moszkva határozottan bízik abban, hogy erői az év végére áttörik Ukrajna védelmét, és teljes mértékben ellenőrzésük alá vonják a négy régiót. Putyin eme magabiztossága azt jelzi, hogy valószínűleg nem fog engedményeket tenni a Trumppal folytatott tárgyalásokon.
Mindez aggodalmat kelt az európai fővárosokban, ahol a vezetők attól tartanak, hogy emiatt Trump megpróbálhat elsietett megállapodást elérni, csak hogy felmutathasson valamilyen sikert a békefolyamatban, aminek sikerét korábban biztosra ígérte.
Ezért Trump atlanti szövetségesei jelenleg nem akarnak egy elkapkodott békemegállapodást diktálni, ami esetleg megszilárdíthatná Oroszország pozícióit Ukrajnával szemben. Ilyen kérdés például a Krím jogállásának ügye, amit az Európai Unió határozottan Ukrajnának adna vissza, amiről viszont Moszkva hallani sem akar és a még a lehetséges tárgyalási témának sem ismeri el.
A tűzszünetről szóló nemzetközi párbeszéd ellenére Putyin magatartása továbbra is egy hosszú háborúra való felkészültségét jelzi. „Trump azt akarja, hogy Putyin beleegyezzen egy hosszú és tartós fegyverszünetbe, de ő ezt egyáltalán nem kívánja – mondta a Kremlhez közel álló politikai elemző, Szergej Markov, és hozzátette, hogy – Putyinnak nem okozna fájdalmat a tárgyalások összeomlása sem, de addig is próbál úgy manőverezni, hogy ezek a megbeszélések a katonai offenzíva fenntartása mellett folytatódjanak”, azaz a felek úgy egyezkedjenek, hogy közben lövik egymást, ami a világtörténelemben szokatlan megoldás lenne.
A Kreml jelenleg, de középtávon sem lát sürgős okot stratégiájának megváltoztatására, még az esetleges új amerikai szankciók fényében sem. A Moszkvához közel álló források azt nyilatkozták a Bloombergnek, hogy Putyin nyugodt a további szankciós fenyegetésekkel kapcsolatban, és kész folytatni a háborút, akár magasabb szinten is. Komolyabban vehető eredményeket is termő béketárgyalásokra ezért csak az orosz erők jelentős megroppanása esetén kerülhet sor.
A Nyugat nem egészen így látja
Putyin harctéri optimizmusa ellentmond a nyugati értékeléseknek. Az európai tisztviselők szerint több mint három évnyi súlyos veszteség után Oroszországnak nincsenek meg a képességei Putyin ukrajnai céljainak elérésére. „Nagyon alacsony annak a valószínűsége, hogy Oroszország elérje a négy régió meghódítására vonatkozó célkitűzését az év végéig” – mondta Ben Barry, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének szárazföldi hadviseléssel foglalkozó munkatársa. - „Ha az ukrán védelem összeomlik, akkor nagyon könnyű lenne ilyen előnyre szert tenni, de jelenleg egy ilyen forgatókönyv nagyon valószínűtlennek tűnik” Putyin számára a fő kockázat most az, hogy túlértékeli a hatalmát, és ezzel arra készteti Trumpot, hogy beváltsa a további szankciókkal való fenyegetését”.
Amerikai tisztviselők már jelezték, hogy Trump beleegyezhet a Lindsey Graham republikánus szenátor által benyújtott szankciós törvényjavaslatba, ha Oroszország nem hajlandó mozdulni. „Már majdnem két hónapja ismételten figyelmeztettük az oroszokat, hogy ez megtörténik, ha nincs előrelépés. Szóval azt hiszem, ez most kezd megvalósulni” – mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter a CBS Face the Nation című műsorában.