Trump vádjával szemben a Nyugat kérte Kijevet, hogy „ne provokálja Moszkvát” a Krím elfoglalásakor

HIRDETÉS

Donald Trump amerikai elnök szerdán különösen éles hangú bejegyzésében Ukrajnát tette felelőssé azért, hogy nem harcolt a Krím félsziget megvédéséért 2014-ben.

Trump dühödt eszmefuttatását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése váltotta ki, aki a Wall Street Journalnak azt mondta, hogy Ukrajna jogilag nem fogadja el a Krím orosz bekebelezését. Az amerikai elnök válasza volt erre, hogy „senki sem kéri Zelenszkijt, hogy ismerje el a Krímet orosz területként, de ha akarja a Krímet, akkor miért nem harcoltak érte tizenegy évvel ezelőtt, amikor lövés nélkül adták át Oroszországnak?”.

Az Euronewsnak nyilatkozó Refat Csubarov, a Krími Tatár Szövetség elnöke szerint amikor Oroszország katonái benyomultak a Krímbe, Kijev partnerei azt a kérést továbbították, hogy ne provokálják a védekezéssel Oroszországot.

A tatár nemzetiség világszerte elismert vezetője visszautasítja Donald Trump állításait, miszerint Ukrajna nem küzdött a félsziget védelméért.

„Minden akkori partnerünk és szövetségesünk azt mondta, hogy nem szabad provokálni Oroszországot, és hogy ők majd az ukrán állammal együtt mindenképpen megtalálják a válság megoldásának formáit és módjait. Azt idézem fel most, amit akkor mondtak nekem, amikor még a megszállt Krímben voltam” – mondta Csubarov.

A tatár vezető folyamatos kapcsolatban állt különböző országok nagyköveteivel, és szinte mindegyikük azt mondta neki, hogy „remélik, hogy a krími tatárok nem fogják provokálni az orosz hadsereget. Mert akkor pogromok lennének, nagyon tragikus események történnének, és nem tudnának segíteni a civileken” – emlékszik vissza az eseményekre.

„Akik most szemrehányást tesznek nekünk, hogy nem álltunk ellen, emlékezzenek saját államuk gyáva álláspontjára, miközben a Budapesti Memorandumban az ukrán állam biztonságának garanciáját vállalták” – utalva főként az Egyesült Államokra, mint az egyezmény egyik aláírójára.

A Budapesti Memorandummal Ukrajna lemondott atomfegyvereiről, abban a reményben, hogy a többi aláíró fél garantálja a védelmét külső támadás esetén. „De féltek fellépni, és most nekünk tesznek szemrehányást, hogy nem tudtunk szembe szállni egy atomhatalommal, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjával. Minket hibáztatnak, hogy kudarcot vallottunk".

Trump állítása tiszteletlenség a halottakkal és a szenvedőkkel szemben is

Az amerikai elnök másik állítása, amely feldühítette és sokkolta az ukránokat és a krími tatárokat, hogy a félszigetet "egy lövés nélkül adták át Oroszországnak". Csubarov ezt nagy tiszteletlenségnek nevezi azokkal az ukrán katonákkal szemben, akiket a megszállás első napjaiban megöltek.

„Az inváziót követő hónapokban, májusban és júniusban fiataljainkat erőszakkal elrabolták. Néhányukat a mai napig sem találjuk, és nem tudjuk, hogy hol vannak és mi lett velük” – mondja Csubarov. (A hivatalosan közölt adatok szerint a művelet során két ukrán katona halt meg, és több ezer elmenekült a félszigetről.)

A 2014 márciusi annektálás után Moszkva szélsőséges szervezetnek nyilvánította a Krími Tatár Szövetséget, majd betiltotta tevékenységét egész Oroszországban és az oroszok által megszállt Krímben. Csubarov röviddel ezután kénytelen volt elhagyni a Fekete-tengeri félszigetet.

2021-ben egy moszkvai bíróság hat év börtönbüntetésre ítélte őt azzal a váddal, hogy 2014-ben tömeges zavargásokat szervezett, és felhívásokat adott ki „Oroszország integritásának megsértésére”, azaz az orosz birtokba került területek hovatartozásának tagadására. Ez a Kreml által gyakran használt megfogalmazás, amellyel az annexiót hevesen ellenző krími tatárokat jellemzik.

Csubarov szerint Oroszország mit sem változtatott azon a tervén, hogy egész Ukrajnát meghódítsa. Mivel azonban Moszkva az invázió óta eltelt több mint három év alatt ezt a célt nem tudta elérni, végsőkig ragaszkodni fog a Krímhez, mert Putyinnak szüksége van rá, hogy megnyugtassa az orosz társadalmat, amiért három év vérontás alatt szinte semmi mást nem tudott felmutatni.

„Ha az Egyesült Államok elnöke netán hivatalosan is orosz területnek nevezné a Krímet, az remek ürügy lenne Putyin számára, hogy kimásszon a bajból, amibe keveredett, és hatalmas személyesen győzelemként mutatná be az orosz társadalomnak" - gondolja a tatár vezető. Ez csak megerősítené a moszkvai rezsimet, és nem vezetne békéhez.

Az előtörténet

A félsziget lakosságának meghatározó részét a cári birodalom bukásakor nem az oroszok, hanem a krími tatárok tették ki. A terület etnikai megtisztítását a bolsevikok a magyar Kun Bélára bízták, akinek szégyenletes terroruralma legalább 60 000 őslakos tatár halálát eredményezte.

A 2. világháború során a sztálini rendszerrel szemben álló tatárok néhány csoportja a német oldalra állt, ami súlyos stratégiai veszélyeket jelentett a szovjet rezsimnek, tekintettel a kulcsfontosságú Szevasztopol haditengerészeti kikötőjére. Megtorlásul Sztálin az egész tatár nép kitelepítését rendelte el a Krímből, főként az Üzbég SzSzK-ba és a Szovjetunió más távoli területeire. Az 1944-re befejezett művelet során a kitelepített lakosság 46% meghalt, a többiek pedig munkatáborokba kerültek.

1954-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége átadta Krím megyét az Ukrán szocialista szövetségi köztársaság közigazgatásának. Az áthelyezéshez szükséges alkotmánymódosítás néhány nappal a legfőbb hatalmi szerv rendelete után történt meg.

Mégis, a világháború után még 22 évet kellett száműzetésben várni, amíg egy szovjet bíróság eltörölte a krími tatárok ellen kollektív vádakat, de még ekkor sem térhettek vissza szülőföldjükre. A hazaköltözésre a 80-as évek derekáig, a 'peresztrojka' kezdetéig kellett várni, és azóta mintegy negyed millió tatár térhetett vissza a Krímbe.