Az abortusz szabályozásában és az eutanáziáról szóló vitában nem talált kompromisszumot Macron és Ferenc pápa, de a francia elnök jelen lesz az egyházfő temetésén.
HIRDETÉS
Emmanuel Macron francia elnök megerősítette, hogy részt vesz Ferenc pápa szombati temetésén. A francia-vatikáni kapcsolatokat kettősség jellemezte: az alapvetően szívélyes viszonyban az élet mindennapi kérdéseiről voltak összefésülhetetlen viták: ilyen volt az abortusz francia alkotmányba való felvétele önrendelkezésként, és nem sikerült kompromisszumot találni az eutanáziáról, a segített halálról szóló vitában sem.
Ferenc pápa háromszor látogatott Franciaországba, ám a látogatásoknak inkább helyszínt adott Franciaország, mint valódi úticélt.
Az elsőre 2014-ben Strasbourgban került sor, de ez inkább EU-s vizitnek számít: beszédet mondott az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben, de nem tett kitérőt a város katedrálisába.
Kilenc évvel később a pápa Marseille-be látogatott, és kijelentette: „Marseille-be megyek, nem Franciaországba”, ezzel sokakat megdöbbentett az egyházfő.
A pápa zsúfolásig megtelt stadionban misézett, és együttérzést szorgalmazott a menekülőkkel szemben, bírálva a francia kormány politikáját.
„Azokat az embereket, akiket a hullámokon hagyva a fulladás veszélye fenyeget, meg kell menteni. Ez az emberiség kötelessége, ez a civilizáció kötelessége" - mondta.
A feszültségek újra felszínre kerültek tavaly decemberben, amikor Ferenc pápa nem vett részt a párizsi Notre-Dame-székesegyház ünnepélyes újranyitásán.
Egy héttel később ellátogatott a francia szigetre, Korzikára, utolsó külföldi útjára. A szakértők azonban azt állítják, hogy ez nem a politikáról szólt, inkább a hívőket kereste fel az úttal.
Martin Dumont, vallástörténész szerint ezek lelkipásztori látogatások voltak. Ferenc pápa a lelkipásztori tevékenységet gyakran helyezte a politikai vagy diplomáciai célok elé. Nem akart állami látogatásokat tenni, amik sok pompával és protokollal járnak. Inkább közvetlenül a hívőkkel akart kapcsolatba lépni.
A Vatikán következetesen védi Ferenc pápa utazási döntéseit, mondván, hogy azok tükrözik elkötelezettségét a perifériákon élők iránt – olyan helyek iránt, amelyeket a korábbi pápák figyelmen kívül hagytak, mint például Mongólia vagy Délkelet-Ázsia.