Vlagyimir Putyin alig várta Donald Trump visszatérését, most azonban az amerikai elnök megfontolatlan vámjai kirúghatják a széket az amúgy is billegő orosz gazdaság alól.
HIRDETÉS
Megválasztása előtt még mindenki arról beszélt, hogy Donald Trump lehet az, aki véget vet Putyin elnök izolációjának és az orosz gazdaság vergődésének. A nyugati szövetségesek megvámolása és a nemzetközi szervezetek szétverése is Moszkva malmára hajthatja a vizet, csakhogy a múlt héten bejelentett vámcunami hatása Oroszországot is magával sodorhatja.
A kereskedelmi háború napi szintű lövésváltásai világszerte bedöntötték a tőzsdéket, az olajárak pedig négy éves mélypontra zuhantak, amivel a Putyin-rezsim legfőbb bevételi forrását sikerült megtépázni.
A Brent nyersolaj hordónkénti ára mindössze 63 dolláron áll, míg az Urals - Oroszország legfontosabb exportterméke - 20 százalékot zuhant és jelenleg 50 dolláron kereskednek vele. Ez bőven azalatt az ár alatt van, amiből Moszkva fenn tudja tartani a költségvetési egyensúlyt, márpedig a folyamatos fegyverkezés miatt már így is hatalmas a teher a büdzsén. Ha nem sikerül valamivel heteken belül betömni az olajbevételek csökkenése okozta lyukat, akkor a rubel árfolyamának összeomlása elkerülhetetlenné válik.
Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket
Vlagyimir Putyin éveken keresztül abban reménykedett, hogy Donald Trump visszatérésével újra meghívást kap a nagyhatalmak asztalához. Az orosz elnök többször is hangsúlyozta, hogy Trump egy pragmatikus üzletember, aki nem ideológiák alapján fog politizálni, hanem gazdasági érdekek mentén. Márpedig ezek az érdekek azt diktálják, hogy az olcsó orosz energia mielőbb visszakerüljön a világpiacokra, és ne kelljen többet költeni az ukránok megsegítésére.
Egyelőre azonban nagyon úgy néz ki, hogy Putyin elszámolta magát. A világ két ,,őrült embere" nem egymásra talált, hanem megpróbálja túlharsogni egymást. A háború miatt meggyengült Oroszországnak pedig egyre inkább kezd elmenni a hangja a nagy kiabálásban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Rijádban megalkotott ukrajnai béketervet nem Moszkva, hanem Washington mondta tollba. Donald Trump pedig nyíltan rápirított orosz kollégájára, amikor az nem fogadta el az első tervezetet. Az amerikai elnök nem szívleli, ha valaki ellentmond neki, a vámháborúban (a jelen állás szerint) is első sorban azokat bünteti, akik ellenvámokkal megpróbálták felvenni a kesztyűt.
27 éve nem volt ekkora zuhanás
A zavar érződik a Kremlben is. A kemény amerikai vámok miatt a világ vezetői egymás után ítélték el a Trump-adminisztrációt. Orosz oldalról azonban csak Dmitrij Peszkov szóvivő szólalt meg, aki azt mondta, hogy ,,mindent meg fognak tenni a gazdasági károk enyhítése érdekében".
A moszkvai tőzsde szerdán 2%-ot esett, így a 14. veszteséges napot zárta egyhuzamban. Oroszország 1998-as adósságcsődje óta nem volt erre példa. Ezen pedig az sem segít, hogy a legtöbb nyugati országban továbbra is tiltják az orosz részvények vásárlását.
Márpedig nem valószínű, hogy Trump elnök az orosz szankciók feloldásáért fog síkra szállni, ugyanis az amerikai belső piacnak pont jót tesz, hogy nem kell az oroszokkal versenyezni. Főleg az energiaszektor szereplői tudnak megerősödni, orosz kihívók híján.
Az oroszokat azonban sohasem szabad leírni. A Kreml már gyakorlott a külső pénzügyi sokkok elhárításában. Putyin és csapata az 1998-as ázsiai krízist és a 2008-as hitelválságot is sikerrel kezelte. Megtanulták, hogy az orosz gazdaság exportorientáltsága miatt különösképp kitett a nemzetközi folyamatoknak. Ezért amennyire lehetett megerősítették a belső piacot, és több jól bevált élénkítőprogramot is kidolgoztak.