Finomabb eszközökkel is megpróbálhatta volna meggyengíteni eddigi legnagyobb kihívóját, Isztambul polgármesterét Recep Tayyip Erdoğan, de ő a nukleáris opcióhoz, a letartóztatáshoz nyúlt. Ez pedig arra utal, hogy igazából nem Ekrem İmamoğlu, hanem Erdoğan van bajban.
HIRDETÉS
„Her şey yoluna girecek, sabırlı olun”, azaz minden rendben lesz, legyetek türelemmel – így nyugtatta feltűrt ingujjakkal híveit Ekrem İmamoğlu 2019-ben azok után, hogy először nyerte el az önkormányzati választáson Isztambul polgármesteri címét.
A választási bizottság azonban megsemmisítette az eredményeket, és új szavazást rendelt el. Ekkor hangzott el az ominózus „minden rendben lesz”, amely azóta is İmamoğlu egyik választási jelmondata.
Mindössze 18 napig tölthette be a polgármesteri tisztséget, mielőtt visszavonták megbízatását, mondvacsinált szavazási szabálytalanságok miatt. A megismételt választáson aztán még nagyobb fölénnyel, a szavazatok 54 százalékával győzött Recep Tayyip Erdoğan pártjának, az AK-nak a jelöltjével szemben – noha a voksok összeszámlálását több mint két hétig nyújtották el.
„Meggyőződésem, hogy az isztambuliak a demokráciába vetett hitükből adódóan a választásokon választ adnak az igazságtalanságra. És ha Isten is úgy akarja, a győztes Isztambul és a demokrácia lesz” – ezt nyilatkozta akkoriban az egyébként világi beállítottságú İmamoğlu.
Erdoğan saját városából érkezett a legnagyobb kihívója
Isztambuli győzelme megrázkódtatással ért fel mindenekelőtt Erdoğan, valamint az Igazság és Fejlődés Pártja, az AK számára. Ebben a nagyvárosban nőtt fel a mai török elnök, aki a pályafutását szezámos falatkák utcai árusításával kezdte, mielőtt a hetvenes években belépett volna a politika világába.
Gyorsan emelkedett a ranglétrán: Erdoğan lett a megapolisz polgármestere, majd kormányfő, végül elnök lett. Jelenleg a második államfői ciklusát tölti, így alkotmányt kellene módosítani ahhoz, hogy a 2028-as elnökválasztáson harmadszor is megmérettesse magát.
İmamoğlu egy olyan városban győzött, amelyet a kormánypárt, az AK és iszlamista elődei negyed évszázadon át irányítottak.
Isztambul kulcsfontosságú szerepet tölt be Törökországban: a gazdaság, a kereskedelem, a pénzpiac és az idegenforgalom központjának számít. Ugyan a területének nagyobb része fekszik Ázsiában, mégis európainak tartják, mert a Boszporuszon átnyúlik az öreg kontinensre. Több mint 15 millió ember él itt, és ezzel népesebb sok európai országnál – köztük Magyarországnál.
Miután İmamoğlu tavaly elnyerte második polgármesteri ciklusát is, elemzők szerint ő a legesélyesebb arra, hogy Erdoğan méltó kihívója legyen.
A török elnök azonban ezt nem várta meg.
A vádak és az egyetemi diploma
A belügyminisztérium bejelentette, hogy Ekrem Imamoğlu isztambuli polgármestert két kerületi elöljáróval együtt „ideiglenes intézkedésként” felfüggesztették tisztségéből – ezt jelentette a kormányhű Daily Sabah, amely arról is beszámolt, hogy az ügyészség szerint Imamoğlu egy olyan bűnszövetkezet vezetői közé tartozott, amely kenőpénzek és manipulált közbeszerzési pályázatok révén gazdagodott meg.
Az isztambuli polgármestert – több tucat társával, mellékszereplőkkel együtt – azzal is gyanúsítják, hogy illegális úton jutott személyi adatokhoz.
Külön vizsgálatban Imamoğlut azzal is vádolják, hogy szimpatizánsok toborzásával a terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspártot, a PKK-t segítette, ami azért is meglepő, mert hetekkel korábban a PKK – negyven év fegyveres ellenállás után – egyoldalúan fegyverszünetet hirdetett.
Az isztambuli főügyészség a bizonyítékok közé sorolt egy Törökországban elhíresült videót. A biztonsági kamera felvételén pénzt számláló emberek látszanak.
A készpénz a vizsgálat szerint a Köztársasági Néppárt, a CHP „szavazatvásárlásához” kellett. Ennek a tömörülésnek a tagja Ekrem Imamoğlu, aki szemtanúk szerint üzletemberekkel összejátszva „titkos pénztárt” működtetett, és pénzt mosott.
A felvételeken maga Imamoğlu nem látszik.
Hogy összehangolt akció indult ellene, az is bizonyítja, hogy İmamoğlu letartóztatása előtti napon az Isztambuli Egyetem bevonta diplomáját.
Az időzítés nem volt véletlen: a CHP hivatalosan is Ekrem Imamoğlut választotta elnökjelöltnek.
Milliók akarják azt, hogy ő legyen Erdoğan ellenfele
Politikai kampánya során dicsérték Imamoğlu politikához való laza, szinte humoros hozzáállását, amely szöges ellentétben áll riválisai vérmérsékletével a polarizált törökországi politikai palettán.
A CHP világi bázisát kiszélesítve a politikus megszólította Törökország jámbor, konzervatív szavazóit, akik hagyományosan a kormánypártot, az AK-t támogatták. A választási hadjáratába mecsetlátogatásokat is beiktatott, sőt egy történelmi mecset felújítására is ígéretet tett Isztambul népszerű Karaköy negyedében.
Felesége, Dilek İmamoğlu aktív és népszerű személyiség a közösségi médiában. A fogyatékkal élőkért jótékonykodik, és rendszeresen megjelenik férje mellett is.
A CHP februárban úgy döntött, hogy csak a párttagok szavazhatnak az elnökjelöltjükről. İmamoğlu őrizetbe vétele után azonban közölték, hogy szolidaritásból bárki véleményt nyilváníthat. A Köztársasági Néppártban – egyedüli jelöltként – İmamoğlu 1,6 millió szavazatot kapott, a szolidaritási voksokkal együtt azonban 15 milliót, épp annyit, ahányan Isztambulban élnek.
Az elmúlt évtized legnagyobb tiltakozáshulláma
Őrizetbe vétele tiltakozások sorozatát robbantotta ki – országszerte. Ilyen súlyos zavargásokra, és ilyen elemi erővel tomboló népharagra Törökországban több mint egy évtizede nem volt példa. Utoljára az isztambuli Gezi park lerombolása váltott ki ekkora ellenállást, 2013-ban.
Az ország 81 tartományából legkevesebb 55-ben, a terület kétharmadán követelték az isztambuli polgármester azonnali szabadon bocsátását.
„Soha nem fogok meghajolni” – írta İmamoğlu az X-en közvetlenül azelőtt, hogy előzetes letartóztatásba került, és hozzátette, hogy az ellene felhozott vádak politikai indíttatásúak.
Ezt a véleményét osztja egy 28 éves fiatalember is, aki – szavai szerint – „semleges megfigyelőként” vett részt a tüntetéseken, mert nem szavazott İmamoğlura.
„Ennek ellenére úgy gondolom, hogy ami vele történt, igazságtalan minden politikussal szemben. Az ellene hozott határozatok nem jogi természetűek, hanem politikai hátterűek” – nyilatkozta Çınar İleri.
A rendőrség minden eszközt – gumilövedéket és paprikasprét egyaránt – bevetett a tüntetők szétoszlatására.
A török elnök persze elítélte a tüntetéseket. Erdoğan az ellenzéki pártot, a CHP-t vádolta azzal, hogy „megzavarja a békét és polarizálja népünket”.
A választók megmutatták, hogy Törökországnak „elege van” Erdoğanból – így reagált az államfő szavaira İmamoğlu a rácsok mögül, ügyvédjei közvetítésével.
Száz fölött van azoknak a politikusoknak, újságíróknak és üzletembereknek a száma, akiket vele együtt vettek őrizetbe.
A polgármester a „török demokrácia szégyenfoltjának” nevezte letartóztatását, és a szabálytalan igazságszolgáltatási eljárást kifogásolta.
Mindenkit arra buzdított, hogy emelje fel a szavát a történtek miatt.
A yiğit, a bátor
Az ideológiai kontraszt dacára sok a közös vonás a 71 éves, iszlamista török elnök, Recep Tayyip Erdoğan, és a nála 17 évvel fiatalabb, szekuláris Ekrem İmamoğlu között. Mindkettőjük családi gyökerei Törökország fekete-tengeri, keleti térségére, Trabzon tartományra vezethetők vissza; mindketten a legnagyobb és legerősebb török metropolisz élén álltak/állnak; mindkettőjük politikai karrierjét bíróságok gáncsolták (Erdoğant egy vallási ihletésű vers miatt) – és valaha mindketten lelkesen fociztak.
Erdoğan az államfői tisztségig vitte, az önkormányzati választások elsöprő ellenzéki győzelme után pedig sokak meggyőződése volt, hogy a következő elnökválasztáson İmamoğlu lesz az utóda, Törökország elnöke. A kampány finisében yiğitnek, bátornak nevezték őt.
„Aki nem érti a nemzet üzenetét, előbb-utóbb veszíteni fog” – szögezte le tavalyi isztambuli győzelme után İmamoğlu, aki szerint a választók akaratukkal közvetlenül az elnöknek üzentek.
İmamoğlu népszerűségének a letartóztatása újabb lökést adott, és most egyértelműen Erdoğan elnök legfélelmetesebb riválisának számít.
Ekrem İmamoğlu 1970 júniusában hívő muszlim családban született Akçaabatban, Trabzontól nyugatra. A nagybátyja a sokhelyütt szélsőséges szervezetnek titulált, a török felsőbbrendűséget hirdető és a pántörök állam létrehozását sürgető Szürke Farkasok tagja volt.
Ekrem a középiskolában focizott és kézilabdázott, egyetemének pedig a török fennhatóság alatt álló, észak-ciprusi Girne American University-t választotta, ezzel egyidejűleg pedig a Türk Ocağı Limasol labdarúgó csapatának kapuját védte.
Családja 1987-ben költözött Isztambulba, ahol egyetemi tanulmányait az üzleti adminisztráció karán folytatta. Aktívan dolgozott az İmamoğlu család vállalkozásaiban, huszonöt évesen pedig megnősült.
A kilencvenes évek derekán Erdoğan polgármesterré választása után betért abba az étterembe, amelyet a fiatal İmamoğlu vezetett Isztambul Güngören kerületében.
„Fasírtot rendelt” – emlékezett vissza İmamoğlu, aki személyesen szolgálta ki a város első emberét. Az étterem vezetőjeként nem fogadott el fizetséget a könnyű ebédért. „Amíg él, nem kell kifizetnie azt a számlát” – üzente kétértelműen İmamoğlu.
Ő lesz az elnök 2028-ban – ezt mondta tavaly İmamoğluról Özer Sencar, a Metropoll közvélemény-kutató vezetője.
İmamoğlu egyelőre nincs eltiltva az indulástól
Egyelőre nincs akadálya annak, hogy İmamoğlu valóban elnök lehessen – jelentette az Euronews törökországi tudósítója.
Az alkotmány szerint elnökjelölt lehet minden, 40 év feletti, egyetemet végzett, büntetlen előéletű török állampolgár.
Imamoğlu ügyvédje arra számít, hogy ügyfele ellen pert indítanak, de megbecsülni sem tudja az eljárás tartamát. Amennyiben elítélik, nem indulhat a választáson annak ellenére sem, hogy pártja hivatalosan őt jelölte az államfői tisztségre. A jelölést ugyanis az alkotmányos feltételek teljesítése után a legfelsőbb választási bizottság véglegesíti.
A helyzetet bonyolítja, hogy a hivatalos elnökjelölés feltétele az egyetemi végzettség. Nem véletlenül döntött az Isztambuli Egyetem 28 oklevél – köztük İmamoğlu diplomájának az érvénytelenítéséről.
Ahogy fentebb írtunk, İmamoğlu a Törökország által annektált Észak-Cipruson kezdte tanulmányait az üzleti adminisztráció szakán, amit 1990-től Isztambulban folytatott. Egy akkori jelentés szerint a hallgató áttelepülése megfelelt az eljárási rendnek.
A felsőoktatási tanács több mint egy évvel később, 1991 novemberében úgy döntött, hogy nem ismeri el a Girne Egyetemet. Erre hivatkozva érvénytelenítették csaknem 34 évvel később többek között İmamoğlu diplomáját.
Ügyvédei fellebbeztek a döntés ellen.
Ennek az eljárásnak a kimenetele is kétesélyes, de az jó látszik, hogy a hatalom minden lehetőséget megragadott Imamoğlu ellehetetlenítésére.
A közvélemény-kutatások szerint az isztambuli polgármester jó eséllyel legyőzné a regnáló államfőt, ha indulna a választáson.
Erdoğan a média, az intézmények és az igazságszolgáltatás feletti ellenőrzésével és az egyenlőtlen politikai helyzet kihasználásával is bomlaszthatta volna riválisa indulását, ehelyett más utat választott.
– értékelte a körülményeket Soner Cagaptay, politikai elemző.
Kollégái szerint az elnök nem fogja megvárni a 2028-as határidőt, hanem előrehozott választásokat fog hirdetni.