Az antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló e heti jeruzsálemi nemzetközi konferencia már jóval a hivatalos kezdete előtt is vitákat kavart, és már jóval a megrendezése előtt címlapokra került.
HIRDETÉS
A konferencia meglepte a politikai életet Izraelben és határain túl, és változást jelentett az európai jobboldal politikai narratívájában. A diaszpóraügyi minisztérium által rendezett esemény célja a "kortárs antiszemitizmus" kezelése és a Hamász október 7-i támadása óta "a változó realitások" által felvetett legfontosabb mozgatórugók tudatosítása volt.
A résztvevők között volt Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője és Marion Maréchal, az RN elődjének, a Nemzeti Front alapítójának, a holokauszttagadó Jean-Marie Le Pennek unokája is.
A zsidó közösségek prominens személyiségei világszerte a bojkottálók között voltak, köztük Bernard-Henri Lévy francia filozófus, Felix Klein német antiszemitizmusügyi biztos, Jonathan Greenblatt, a Rágalmazásellenes Liga vezérigazgatója és mások.
Pinchas Goldschmidt főrabbi, az Európai Rabbik Konferenciájának (CER) elnöke az Euronewsnak elmondta, hogy ő is megkapta a meghívást, de elutasította azt, miután meghallotta "az összes jelentős európai zsidó szervezet és az európai nemzeti szervezetek" reakcióját.
Goldschmidt rabbi az elutasítást a többi között azzal indokolta, hogy az ország elnöke sem vesz részt az eseményen, helyette magánfogadást szervez a rezidenciáján.
Az eseményt Amichai Chikli miniszter szervezte, aki az Izrael és a zsidó diaszpóra közötti kapcsolatok ápolásáért és az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős. És ami az utóbbit illeti, a konferenciára sikerült egy korábban elképzelhetetlen szövetségest is bevonni: európai jobboldali politikusokat.
Izrael azonban "nem huny szemet a holokauszttagadók felett" – mondta Chikli az Euronewsnak.
"Úgy gondolom, hogy ha megnézzük a valódi fenyegetést és a fő fenyegetést, az a radikális iszlámtól származik. És ezért itt olyan kölcsönös szövetségeseink lehetnek, amelyekkel a múltban nem működtünk együtt".
És ez Chikli szerint a francia szélsőjobboldali párttal is így van.
"Tisztában vagyunk a párt történetével. Jól ismerjük Marine Le Pen RN-frakcióvezető apjának a történetét. Tudjuk, hogy antiszemita volt. És nem felejtjük el őt" – mondta Chikli.
"De nézzék csak meg. Ki beszél a Hamász ellen? Ki beszél a radikális iszlám ellen? Ki beszél a Nemzetközi Büntetőbíróságnak a miniszterelnökünk és a védelmi miniszterünk ellen hozott döntései ellen? Ezek Bardella, Marine Le Pen, ezek a mi szövetségeseink Európában. Ez tehát az új valóság. Most, ha valakinek ez kihívást jelent, az rendben van".
Jobboldali átrendeződések
A konferencián tartott beszédében Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy az antiszemitizmus egyre nő az európai fővárosokban, a nyugati sajtóban, a közösségi médiában és az amerikai elit egyetemeken. Az Izrael gázai háborúja elleni amerikai egyetemi tiltakozásokat "az ultraprogresszív baloldal és a radikális iszlám közötti rendszerszintű szövetségre" fogta.
Ez az üzenet úgy tűnik, hogy ennek az új szövetségnek a középpontjában áll. A konferencia előtt a Jerusalem Postnak nyilatkozva Bardella felvázolta, hogy mit nevezett a 21. századi antiszemitizmus elleni küzdelem új frontvonalának.
"Ez az újjáéledés két jelenségből ered, amelyek ellen küzdök: az iszlamista fundamentalizmus és annak legjobb mai szövetségese, a francia radikális baloldal" – mondta Bardella.
Marion Maréchal, Marine Le Pen unokahúga, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójának európai parlamenti képviselője "természetes összefogásnak" nevezte ezt.
"Zsidó vallású honfitársaink már évek óta felénk fordulnak, legyen az akár a Nemzeti Tömörülés, akár jómagam az európai választásokon" - mondta Maréchal.
"Szeretnék köszönetet mondani Chikli miniszternek, aki meghívott minket, hogy végre véget vetett ennek a fajta tabunak, ha szabad így fogalmaznom, és ami most már lehetővé teszi számunkra, hogy bizonyos számú izraeli tisztviselővel összhangban működjünk"."
Goldschmidt rabbi az Euronewsnak elmondta, hogy ez az összehangolódás abból fakad, amit "a szélsőjobboldali csoportok ígérnek a választóiknak, amit mások nem".
"A szélsőjobboldal fő ígérete (és ez országonként eltérő) a személyes biztonság ígérete. A zsidó közösség számára pedig október 7-e óta a személyes biztonság kérdése vált elsődleges kérdéssé" – magyarázta.
A franciaországi zsidó közösség a legnagyobb Európában, mégis jelentős előítéletekkel kell szembenéznie. Tavaly összesen 1570 antiszemita cselekményt regisztráltak Franciaországban – 6%-kal kevesebbet, mint 2023-ban, de háromszor többet, mint 2022-ben.
Goldschmidt rabbi az Euronewsnak elmondta, hogy a párizsi Sarcelles külvárosban a zsidó közösség tagjainak több mint 70%-a egy szélsőjobboldali jelöltre szavazott.
"Ez mutatja, hogy milyen mértékben van olyan probléma, amellyel foglalkozni kell, Európát és az európai választókat illetően is" – mutatott rá.
Netanjahu belpolitikai küzdelme
Miközben úgy tűnik, hogy az izraeli kormány új szövetségesekre talált Európában és nagyobb támogatásra Donald Trump amerikai elnök kormányának részéről, Netanjahu miniszterelnöknek egyre nagyobb belpolitikai problémákkal kell szembenéznie.
Miután véget vetett a kéthónapos tűzszünetnek, amelynek során több tucat izraeli túszt engedtek szabadon a Gázai övezetből közel 1800 palesztin fogolyért cserébe, Izrael most állítólag egy új, jelentősebb szárazföldi hadműveletet tervez a Gázai övezetben, amely az övezet nagy részének megszállásával járhat.
Egyre több kérdés merül fel az izraeli társadalomban is, hogy ez segítene-e visszahozni a Hamász által még mindig fogva tartott túszokat, vagy még nagyobb veszélybe sodorná az életüket, miközben még több pusztítást és halált okozna Gázában.
Kedden és szerdán tüntetők gyűltek össze Jeruzsálemben és Tel-Avivban, azonnali túszalkut követelve, reagálva Netanjahu azon döntésére, hogy újraindítja a gázai harcokat, amit a tiltakozók politikai indíttatásúnak tartanak.
Csütörtökön az izraeli parlament elfogadta a miniszterelnöknek az igazságszolgáltatás átalakítására vonatkozó tervének egy kulcsfontosságú részét, feldühítve a kritikusokat és a tüntetőket, akik a kormány hatalomátvételét látják benne.
A törvény nagyobb szerepet ad a kormánynak a bírák kinevezésében.
Az izraeli kormány a gázai háború kitörése után felfüggesztette az igazságszolgáltatás átalakítását, és 2024 januárjában a Legfelsőbb Bíróság megtorpedózott egy másik kulcsfontosságú elemet, amely megakadályozta volna, hogy a bírák egyes kormányhatározatokat megsemmisítsenek.
A törekvés ebben a hónapban új lendületet kapott, miután Izrael megszüntette a Hamásszal kötött tűzszünetet, és újraindította offenzíváját. Ez segített megszilárdítani Netanjahu kormánykoalícióját, amely a háborút folytatni akaró szélsőjobboldali pártokra támaszkodik.